• Tudomány
Kiscsatári Ferenc

Zika-vírus: segíthet az összes szúnyog kiirtása?

A szúnyogok a legveszélyesebb állatok a földön. Olyan betegségeket terjesztenek, amelyek egymilliónál is több embert ölnek meg évente. A Zika vírust is szúnyogok terjesztik. A vírus miatt gyerekek ezrei születnek agykárosodással Dél-Amerikában. Megoldást jelentene a szúnyogok kiirtása?

A földön 3500 fajta szúnyog él. Legtöbbjük növényi nedvekkel és virágok nektárjával táplálkozik és egyáltalán nem bántja az embereket. A szúnyogfajták 6 százalékának nőstény egyedei szívják az emberek vérét. A tojásaik kikeltéséhez van rá szükségük. Ezeknek a fele lehet, amelyik emberre veszélyes betegséget terjeszt.

Foto: Europress - Media for Medical/ Getty Images

Foto: Europress - Media for Medical/ Getty Images

A földön élő emberek fele ki van téve annak, hogy megfertőzik a szúnyogok. Nekik elmondhatatlan nyomorúságot okoznak

- mondta Frances Hawkes Greenwich-i Egyetem Természeti Erőforrások Intézetének kutatója. Több mint egymillió ember - leginkább a legszegényebb országokból - hal meg minden évben a malária, a Dengue-láz és a sárgaláz miatt. Ezeket a betegségeket a szúnyogok terjesztik.

Néhány szúnyogfajta a Zika-vírust is hordozza. Erről először azt hitték, hogy csak kiütéseket és egy kis lázat okoz. Később megállapították a kutatók, hogy a Zika-vírus lehet a felelős a kisfejűségért. Ha terhes anyák kapják el a vírust, akkor fennáll a veszélye, hogy a gyerekük maradandó agykárosodással születik. Mivel az agyuk nem fejlődik rendesen, ezért a gyerekek feje kisebb a normálisnál.

A szakemberek folyamatosan tanítják a veszélyeztetett területen élőket arra, hogyan védekezhetnek hálóval vagy szúnyogriasztóval szúnyogcsípések ellen. Az erőfeszítések helyett többek szerint talán egyszerűbb lenne a kiirtani az összes betegség hordozó szúnyogot.

Foto: Europress - Ernesto Benavides/AFP

Foto: Europress - Ernesto Benavides/AFP

Olivia Judson biológus szerint 30 fajta szúnyog megsemmisítése emberek millióit mentené meg. És ez mindössze csak egy százalékát érintené az összes szúnyogfajtának.

Nagy-Britanniában az Oxfordi Egyetem tudósai tenyésztettek ki genetikailag módosított hím egyiptomi csípőszúnyogokat. Ezek az állatok terjesztik a Zika-vírust és a Dengue-lázt is. Ezek a hím szúnyogok olyan géneket hordoztak magukban, ami megakadályozta az utódaik rendes fejlődését. Így a szúnyogok második nemzedéke azelőtt elpusztul, hogy párosodna és tovább így terjesztené a vírusokat.

Hárommillió ilyen szúnyogot engedtek szabadon, a Kajmán-szigeteken 2009-2010-ben. A jelentések szerint az ott élő szúnyogok 96 százaléka elpusztult. Most a Zika-vírussal leginkább fertőzött Brazíliában próbálkoznak, ott 92 százalékos az eredmény.

Foto: Europress - Victor Moriyama/ Getty Images

Foto: Europress - Victor Moriyama/ Getty Images

A szúnyogok kiirtása azonban tele van nemkívánatos mellékhatásokkal. Erről Phil Lounibos a Floridai Egyetem rovarkutatója beszélt a BBC-nek. A szúnyogok a növények nektárját fogyasztják, ez pedig nagyon fontos a növények beporzásához. Emellett a madarak és a denevérek is szúnyogokat esznek. A halak és békák pedig szúnyoglárvákkal táplálkoznak. A kiirtásuk tehát felboríthatja a táplálékláncot.

Sokan úgy gondolják, hogy a néhány érintett szúnyogfaj eltűnése nem okozna nagy gondot, mert gyorsan elfoglalnák a helyüket más rovarok a táplálékláncban és a beporzásban.

Eddig sem vált minden pusztasággá, amikor egy-egy faj kihalt

- mondta Olivia Judson. Phil Lounibos azonban éppen abban látja a kockázatot, hogy más rovarok lépnének a kipusztított szúnyogok helyére. Hiszen ezek ugyanolyan vagy még sokkal veszélyesebbek is lehetnek az emberek egészségére. Még az is lehet, hogy az új fajok sokkal nagyobb területen, sokkal gyorsabban terjesztenék a betegségeket.

A tudományos író, David Quammen vitatkozik azzal, hogy a szúnyogok okoznák a legnagyobb kárt az embereknek és a természetnek. Éppen ellenkezőleg.

A szúnyogok teszik lakhatatlanná a trópusi esőerdőket az emberek számára. Senki sem késleltette jobban a katasztrófát az elmúlt tízezer évben, mint a szúnyogok.

- mondja az író. Az esőerdőkben él a földön található állat- és növényfajok többsége. Ezeket pedig folyamatosan fenyegeti az ember. Ha nem lennének a szúnyogok, az ember már kipusztította volna a trópusi esőerdőket.

Foto: Europress - Victor Moriyama/ Getty Images

Foto: Europress - Victor Moriyama/ Getty Images

Egy állatfajta kipusztítása nem csak tudományos kérdés. Sok filozófus gondolja úgy, hogy teljesen elfogadhatatlan csak azért kiirtani egy állatfajtát, mert az az embert fenyegeti. Hiszen az ember maga is halálos fenyegetést jelent rengeteg állatfajta számára.

Az egyik ellenérv az, hogy erkölcsileg helytelen lenne kiirtani egy egész állatfajt. De ez nem egy olyan ellenérv, amit az összes fajra alkalmazna az ember

- mondja Jonathan Pugh, az Oxfordi Egyetem Gyakorlati Etika Központjának kutatója, aki példaként a Variola vírust hozza fel. Amikor gyökerestül kiirtották a fekete himlőt okozó vírust, mindenki joggal volt boldog.

Azt is végig kell gondolni, hogy a szúnyogok érző lények-e, szenvedést okoz-e nekik a kiirtásuk. A tudósok azt mondják, hogy a szúnyogok nem adnak olyan érzelmi választ a fájdalomra, mint az emberek.

Ezek mind elméleti kérdések. A kutatók szerint egy kis területen megszabadulni a szúnyogoktól nem ugyanolyan, mint kiirtani egy egész fajtát. Ez szinte lehetetlen.

Nincsen ezüst golyó, ami végleg megöli a vérszívókat. A kísérletek viszonylag sikeresek voltak a génmanipulált szúnyogokkal. De ehhez szúnyogok millióival kellett elárasztani egy kis területet

- mondja Frances Hawkes. Nagyon bonyolult lenne elérni azt, hogy az összes nőstény szúnyog csak nemzésképtelen hímmel párosodjon. Inkább kombinálni kellene ezt a lehetőséget más eszközökkel.

A londoni Kew Gardens tudósai kifejlesztettek egy olyan műszert, ami meg tudja különböztetni a szúnyogfajtákat egymástól a szárnycsapkodásukon keresztül. Azt tervezik, hogy ilyen műszereket telepítenek Indonéziába. Ezek aztán jelzik, ha betegséget terjesztő szúnyogfajták tűnnek fel. Így meg lehet előzni a járványok kitörését a jövőben.

Forrás: Wikipédia

Forrás: Wikipédia

A londoni Higiéniai és Trópusi Gyógymódok főiskolája pedig azt kutatja, hogyan vonzódnak a nőstényszúnyogok az emberi test szagához. Ez segíthet a mostaniaknál hatékonyabb riasztószerek kifejlesztésében.

Ausztráliában a Dengue-láz felszámolására irányuló programban olyan természetes baktériumokat vizsgálnak, amelyek magukat a szúnyogokat teszik ellenállóvá a vírusokkal szemben. Így az állatok nem tudják átvinni a vírust egyik emberről a másikra. Phil Lounibos szerint ez sokkal reálisabb megközelítése a szúnyogok okozta betegségek csökkentésének.  

Ezalatt az Egyesült Államokban olyan génmanipulált szúnyogokat tenyésztenek, amelyek ellenállóak a maláriát okozó parazitáknak. Frances Hawkes szerint evolúciós játékot játszanak a szúnyogokkal és abban reménykednek, hogy a kutatók nyernek a következő 10-15 évben.  

Top 16