• Pénz

Minden negyedik cégvezető hajlandó fizetni, hogy elnyerjen egy munkát

Globálisan tízből négy cégvezető akár etikátlan eszközökkel is teljesítené a cége pénzügyi terveit - állapítja meg az EY Globális Visszaélési Felmérésének 2016-os kutatása. A felmérésben résztvevők eközben nemzetközileg és Magyarországon is határozottabb fellépést várnak: 83 százalékuk támogatja a személyes büntetőjogi felelősségre vonást.

Az EY 2015 októbere és 2016 januárja között elvégzett kutatása közel háromezer üzleti vezetőt kérdezett meg 62 országban. A válaszadók majdnem harmada személyes érintettség lehetőségéről is beszámolt valamilyen korrupciós esemény kapcsán.

Globálisan a válaszadók 39 százaléka véli úgy, hogy a vesztegetés és az egyéb korrupciós gyakorlatok széles körben fordulnak elő saját országában.

A fejlett piacokon emelkedett a visszaélések száma: a korábbi felméréshez képest négy százalékkal nőtt a korrupció széles körű elterjedtségéről nyilatkozók aránya, elérve a 21 százalékot.

Illusztráció. Fotó: Europress - Roslan Rahman / AFP

Illusztráció. Fotó: Europress - Roslan Rahman / AFP

A kutatás szerint az idén olimpiát rendező Brazíliában két év alatt 20 százalékos emelkedéssel 90, Ukrajnában 88, Thaiföldön és Nigériában pedig 86 százalék azon cégvezetők aránya, akik szerint a megvesztegetési ügyek széleskörűen elterjedtek. Szlovákiában 70, Horvátországban 60, Csehországban 54, míg Magyarországon 66 százalék volt az így nyilatkozók aránya idén.

Saját iparágában a megkérdezetteknek csupán 11 százaléka tartja jellemzőnek, hogy vesztegetéssel nyernek el szerződéseket. Ez az arány a fejlődő piacokon 15, Kelet-Európában 13, Magyarországon 6 százalék. Itthon ezzel két év alatt 7 százalékponttal csökkent azok aránya, akik saját szektoruk fertőzöttségéről számoltak be.

A korrupció problémáját a hatóságok is felismerik, a hatékony fellépés érdekében pedig határokon átívelő együttműködést hoznak létre. A kutatás szerint a vállalati vezetők ezt támogatják is: 83 százalékuk nyilatkozott úgy, hogy a bűnüldöző szervek munkája segít megelőzni a visszaéléseket. Itthon a válaszadók kétharmada látja úgy, hogy a szándék ellenére nem hatékony az állami fellépés. Ugyanakkor Magyarországon a válaszadók 72, Kelet-Európában 73, globálisan 83 százaléka támogatja a személyi felelősség megállapítását és az egyéni felelősségre vonást.

Nemzetközi és magyar szinten egyaránt megvan az igény az átláthatóságra. Világszerte a megkérdezett cégvezetők több mint kilenctizede, Magyarországon 100 százaléka értett egyet azzal, hogy fontos az üzleti partnerek valós tulajdonosi szerkezetének ismerete.

Illusztráció. Fotó: Europress - Philippe Huguen / AFP

Illusztráció. Fotó: Europress - Philippe Huguen / AFP

Globálisan a megkérdezettek több mint 40 százaléka akár etikátlan eszközökhöz is folyamodna cége pénzügyi terveinek teljesítése érdekében. A pénzügyi területen dolgozó szakértők 16 százaléka tartja elképzelhetőnek, hogy egy pénzügyi vezető akár fizetne is azért, hogy egy új üzletet elnyerjen, vagy egy meglévőt megtartson.

Magyarországon a válaszadók harmada tartja elfogadhatónak személyes ajándék vagy szolgáltatás, szívesség nyújtását egy-egy üzlet érdekében, negyedük szórakoztató programokat, hat százalékuk akár készpénzt is bevetne – 40 százalékuk pedig ezek közül legalább egyet elfogadhatónak nevezett.

A magyarországi cégvezetők kevesebb, mint harmada érzékeli jelentős kockázatként a kiberbűnözést, míg a régióban 42, a fejlett piacokon pedig 53 százalékuk nyilatkozott így. „A tapasztalataink alapján szinte minden cégnél vannak olyan dolgozók, akik készen állnak arra, hogy a maguk hasznára fordítsák a cég bizalmas adatait, illetve arra, hogy harmadik, külső félnek lehetőséget adjanak erre. A szenzitív adatok védelme, a kiberbűntények és a belső támadások elleni folyamatok kidolgozása az egyik legfontosabb feladata lenne a cégvezetőknek" – mondta Biró Ferenc, EY Visszaélés-kockázatkezelési Szolgáltatások partnere.

Top 0