• Külföld
Faktor

Teljesen eltűnhet a banán, pedig megvan a megoldás a megmentésére

A probléma az, hogy az emberek többsége fél a génmódosítástól, pedig nem úgy kell elképzelni, mint a horrorfilmekben.

A trópusi égövön nagyjából 400 millió ember számára alapvető élelmiszer a banán. Amit mi banán alatt értünk, az valójában csak egy a több mint ezer alfaj közül: a becsületes neve Cavendish banán, és a kereskedelmi forgalomba kerülő, illetve úgy általában a termesztő országokat elhagyó gyümölcsöknek a 99 százalékát ez adja. Nem mindig volt ez így, a XX. század első felében egy másik fajta, a Gros Michel banán dominált a piacon.

Aztán az 1950-es években egy gombafertőzés egész Latin-Amerikában kiirtotta a Gros Michelt. A Cavendish immunis volt a fertőzésre, így átvehette a helyét az ültetvényeken. A rossz hír az, hogy kilencvenes években felbukkant egy új törzs a gyilkos gombából, ami ellen nem védett se a Cavendish, se más variáció a banánból. Egyelőre sikerült távol tartani a legnagyobb termőterületektől, de ez nem mehet így örökre.

EZT IS AJÁNLJUK:

    Nem is olyan a valódi banán, mint ahogy találkozunk veleA banán eredetileg zöld, kicsi, rossz ízű, és tele van magokkal - évezredek nemesítési munkája volt az ára annak, hogy elnyerte a mai formáját. A modern banán nem csak sárga, nagy, és tele van tápanyaggal, de van egy olyan különlegessége is, hogy gyakorlatilag steril és saját maga klónozásával szaporodik. Ez egy csomó szempontból ideálissá teszi a nagyüzemi termesztésre, elvégre ha minden tő banán egymás ikertestvére az ültetvényen, nagyon jól lehet tervezni, hogy a gyümölcsből mikor és mennyi fog beérni, mennyi növényvédő szert igényel a növény, és hasonlók. Viszont így nincs meg benne az a genetikai sokszínűség, ami erősebb védelmet ad a betegségek és kártevők ellen. Vagyis nagyon vigyázni kell rá - emlékeztet az Index.

    Itt jön a képbe a Fusarium oxysporum nevű gomba, ami a földben él, a banán gyökerét támadja meg, és gyakorlatilag megfojtja a növényt azzal, hogy megakadályozza, hogy vizet és egyéb tápanyagokat vegyen fel a talajból. Hatástalanok ellene a különféle rovarirtó szerek, és a spórái a földben akár 40 évig is életképesek maradnak. Vagyis ha a fertőzés megjelenik egy ültetvényen, ott belátható időn belül nem terem újra banán. A Fusarium gombát 1890-ben fedezték fel Dél-Amerikában, a második világháború után terjedt el, és az 1950-es években teljesen kipusztította a világ legnagyobb banántermelő vidékének számító latin-amerikai ültetvényeket.

    A vészt Panama-betegségnek nevezték el, és úgy tűnt, hogy az addig a periférián tengődő Cavendish-variáció elterjesztésével sikerül is megúszni. A Cavendish kicsit más ízű (a városi legenda szerint a banánízű mesterséges ételízesítők azért nem igazi banánízűek, mert még a Gros Michel alapján készítették őket), törékenyebb, vagyis körültekintőbben kell szállítani, de immunis volt a Panama-vészre, és vígan termett a fertőzött földterületeken is. Úgy tűnt, a banánkatasztrófát sikerült elhárítani, a hatvanas évektől a Cavendish lett a standard banán a világ ültetvényein és a szupermarketek polcain. A termesztést és a logisztikát mára a sikerült optimalizálni: ma mindössze 300 forint körül van egy kiló akciós banán a boltban.

    Ez a látvány nemsokára eltűnhet a boltokból.

    Ez a látvány nemsokára eltűnhet a boltokból.

    1992-ben azonban Indonéziában és Malajziában felbukkant a Fusarium új verziója, a TR4. Hamar kiderült róla, hogy erre a változatra a Cavendish sem immunis, sőt, egyetlen más banántípus sem. A jelentések a TR4 megjelenéséről eleinte szórványosak voltak, a gomba lassan terjedt, ahogyan az elődje is a XX. század első felében. 2013-ban mutatták ki először Afrikában, egy mozambiki ültetvényen. 2018 elején Indiában és Délkelet-Ázsiában. Latin-Amerika, ahol a világexport 70 százalékát termesztik, egyelőre érintetlen.

    Megállítani viszont, a mai tudásunk szerint, nem lehet. A gombát vagy a spóráit hatékonyan elpusztítani nem tudjuk, ellenálló fajta nincs, karantént meg nem lehet sok száz négyzetkilométeres ültetvények köré vonni.

    Ez a megoldás, hiába félünk2004-ben egy ausztrál tudós, James Dale, a brisbane-i Queensland Egyetem professzora egy Délkelet-Ázsiában honos, vadon termő banánfaj, a Musa acuminata malaccensis vizsgálatakor felfedezte, hogy az ellenáll az új TR4-es gomba okozta Panama-betegségnek. Apró probléma, hogy a vad banán gyakorlatilag ehetetlen, kemény magokkal van tele a héj alatt gyümölcshús helyett. Viszont sikerült azonosítani és izolálni a gént, ami a természetes védelmet adja a gomba ellen, ezt Dale RGA2-nek nevezte el. Nyolc évnyi kísérletezésbe telt, mire génmanipulációval sikerült az RGA2-t bevinni a Cavendish-banánba, és létrehozni a TR4-nek ellenálló verziót belőle. Újabb háromba, míg végigfutott az összes teszt, és bizonyította, hogy az új Cavendish-variáció tényleg védett a gombafertőzéssel szemben. Illetve védettebb, mint a hagyományos: a teszteken egy próbaültetvény teljesen érintetlen maradt, a másik négyben 30 százalék alatt maradt a fertőzési arány, miközben a kontrollcsoportként használt hagyományos ültetvények teljesen kipusztultak.

    A tudomány egyöntetű álláspontja, hogy az ilyen génmódosítás, azaz a GMO biztonságos, hiába a WHO állásfoglalása, a GMO-tól mégis rettegnek az emberek és a döntéshozók törvényekkel védik meg a népet a saját félelmeitől.

    A szigorú ausztrál szabályok értelmében Dale még arra sem kapott engedélyt, hogy a génmódosított banánt emberi fogyasztási tesztnek vesse alá, azaz megkóstolja.

    A patthelyzetből 2016-ban a forradalmian új génszerkesztési eljárás, a CRISPR mutatott potenciális kibúvót. Néhány hónapja Dale bemutatta a tanulmányát a CRISPR-rel manipulált banánról, amibe egyelőre nem az RGA2-t tette bele, hanem egyszerűen albínóvá tette. Az így módosított banán nem tartalmaz más élőlényből származó genetikai kódot, tehát kikerüli a GMO-tiltást. Csakhogy azóta egy uniós határozat bezárta ezt a kiskaput is: Európában a CRISPR-rel módosított növények is génmanipuláltnak számítanak, tehát él rájuk a tilalom.

    Persze az Európai Unió csak egy piac, ahonnan kitiltják az elkerülhetetlennek látszó banánkatasztrófa egyetlen lehetséges túlélőjét, az Egyesült Államok például megengedőbbnek látszik a CRISPR-rel szemben. De a csodabanán ezzel együtt is újra visszakerült a laborba, az engedélyeztetési folyamat legelejére. Ahol egyébként ott van már a párja, a Bill Gates alapítványa által támogatott, szintén génmódosított, A-vitaminban gazdag szuperbanán, ami évente több százezer gyerek életét menthetné meg, ha nem félnénk tőle.

    Kommentek:

    Top 16