• Tech
Faktor

Az emberi agy egyáltalán nem különleges - állítja egy tudós

Daniel Dennett kognitív tudós szerint az agyunk olyan, mint egy gép, amelyet milliárd apró "robot" alkot - a neuronok vagy agysejtek.

Hubert Dreyfus filozófus 1965-ben megállapította, hogy az emberek mindig győzni fognak sakkban a gépek ellen, mert a gépekből hiányzik az intuíció. Daniel Dennett nem értett egyet a kijelentéssel.

Néhány évvel később, 1997-ben egy IBM számítógép, a Deep Blue megverte sakkban a világbajnok Garry Kasparovot. Sokan akkor azt mondták, hogy a sakk csak egy logikai játék, nem is kell hozzá intuíció.

Illusztráció.

Illusztráció.

EZT IS AJÁNLJUK:

    Daniel Dennett viszont mindig azt tartotta, hogy az emberi elme maga is gép, tehát számára nem az a kérdés, hogy a számítógépek tudnak-e emberként viselkedni, hanem az, hogy az emberek tényleg olyan okosak-e.

    A tudós egy interjúban azt mondta a BBC Radio 4-nak, hogy semmi különös nincs az intuícióban:

    Az intuíció egyszerűen annyi, hogy tudunk valamit anélkül, hogy tudnánk, hogy jöttünk rá.

    Dennett egy filozófust, Descartes-t okolja azért, hogy úgy gondolunk az elménkre, ahogyan. A filozófus ugyanis nem tudta elképzelni, hogy a gépek képesek gondolkodni, érezni, fantáziálni, mert ezek istenadta dolgok. Persze ezt a XVII. században állította.

    Az agyunk százmilliárd neuronból épül fel, molekuláris gépek alkotják: ezek az agysejtek. A tudós szerint az emberek nem egyszerű robotok:

    Robotok vagyunk, akik robotokból készültek, amik robotokból állnak.

    Az agysejtek ugyanis szerinte olyan robotok, amelyek kémiai jelekre reagálnak. Ezek alapján Dennett azt állítja, hogy van ugyan az embernek tudata, de az nem valóságosabb, mint a laptopunk vagy telefonunk képernyője.

    Illusztráció.

    Illusztráció.

    A képernyőkön látható dolgokat az elektronikus eszközök gyártói „felhasználói illúziónak” is szokták nevezni. A telefonunk nyomkodásakor ugyanis azt érezzük, hogy mi irányítunk, miattunk működik úgy a hardver, ahogy működik. Valójában azonban a telefon nyomkodásával nagyon kevés hatásunk van arra, hogy az eszköz hogyan működik, és közben fogalmunk sincs róla, hogy valójában mi zajlik a belsejében. Dennett szerint a tudatunk is ilyen. Úgy érezzük, hogy valóságos és fontos, de igazából nem olyan nagy dolog.

    Az agynak nem kell értenie, hogyan működik az agy.

    Tudjuk, hogy az ember a majomtól származik. Azt is tudjuk, hogy a DNS-ünk 99 százalékban egyezik a csimpánzokéval. Tudomásul vesszük, hogy néhány viselkedési mintánk állati jellegű – erre nem vagyunk büszkék. Az intelligenciát, a kreativitást azonban speciális dolgoknak tartjuk, és azt hisszük különleges okok miatt rendelkezünk velük.

    Az agyunk azonban több száz millió éven át fejlődött, ugyanúgy, mint a testünk. Dennett szerint így a gondolkodás evolúciós szempontból nem különbözik attól, hogy képesek vagyunk az ételek megemésztésére. Sőt, szerinte mindkettő visszavezethető a darwini természetes szelekcióra, arra, hogy a túlélés a legeslegfontosabb. Mindig.

    Vagyis a zsenink nem Istentől származik, hanem több millió év próbálkozás és bukás eredménye. Ha egy baktérium például a táplálék felé halad, a tudósok nem mondják a baktériumra, hogy okos.

    Kommentek:

    Top 16