• Pénz

A világ leghíresebb tőzsdeindexének titkai

Május 26-án lett 120 éves a világ leghíresebb tőzsdeindexe, a Dow Jones Ipari Átlag. Ezalatt a százhúsz év alatt átélt három nagy gazdasági válságot, volt szédítő magasságokban és hatalmas mélységekben is. Steve Jobs telefonon kérte számon az index őrzőitől, hogy miért nincs benne a kosárban a cége. Azt már nem élte meg, hogy az Apple is bekerült a 30 vállalat közé, amelyek részvényárfolyamaiból percről-percre kiszámolják az indexet.

Annak örülnek a kereskedők a tőzsde parkettjén 1999. március 18-án, hogy a Dow Jones Ipari Átlag záráskor átlépte a bűvös 10 ezer pontos határt. Aznap kétszer is túlmentek a 10 ezer ponton, de a zárás után befejezett ügyletekkel végül 9997,62 ponton állt meg a tőzsdeindex. Foto: Europress - Stan Honda/AFP

Annak örülnek a kereskedők a tőzsde parkettjén 1999. március 18-án, hogy a Dow Jones Ipari Átlag záráskor átlépte a bűvös 10 ezer pontos határt. Aznap kétszer is túlmentek a 10 ezer ponton, de a zárás után befejezett ügyletekkel végül 9997,62 ponton állt meg a tőzsdeindex. Foto: Europress - Stan Honda/AFP

Sokan gondolják azt, hogy a Dow Jones Ipari Átlag a világ legrégebbi tőzsdeindexe, de ez valójában nem így van. A Dow Jones Szállítási Átlag, amit Charles Dow, a The Wall Street Journal újság alapítója alkotott 1884-ben, tizenkét évvel megelőzte az Ipari Átlag indexet. A Szállítási index 11 szállítással foglakozó cég részvényeit tartalmazta. Ezek főleg vasúttársaságok voltak, mert ebben az időben ők számítottak a legnagyobb vállalatoknak az Egyesült Államokban. A II. világháború után változott a helyzet. A vasúttársaságok háttérbe szorultak a teher- és légi fuvarozó cégek mögött, de az index a mai napig létezik.

Charles Henry Dow és Edward Davis Jones tizenkét évvel később hozta létre az Ipari Átlagot, amit ma legtöbben Dow Jonesként ismernek. Jones eredetileg statisztikus volt, de ő és Dow is újságíróként dolgoztak. Az üzleti hírügynökségüket 1882-ben alapították annak a manhattani épületnek az alagsorában, amelyben később megalakult a New York-i tőzsde. Eleinte kézzel írt hírleveleket adtak ki, ezeket futárokkal vitették a megrendelőkhöz. Egy évvel később kezdték el használni a Dow Jonest, amit 12 cég részvényeinek árfolyamából számítottak ki: egyszerűen összeadták a részvények értékét, és elosztották 12-vel. A mutató az első napon 40,94 ponton zárt. Ebből a hírlevélből nőtt ki a világ talán első számú üzleti napilapja, a The Wall Street Journal.

A legelső szám négy oldalas volt és 2 centbe került. Forrás: The Wall Street Journal

A legelső szám négy oldalas volt és 2 centbe került. Forrás: The Wall Street Journal

Az egy tucat vállalat között olyan cégek voltak, mint az American Cotton Oil, amelyet az 1990-es években vett meg az Unilever, az American Tobacco, amit később feldaraboltak, a Laclede Gas, amelyik ma is létezik, bár már 117 éve nincs a kosárban, és a U.S. Rubber, amelyik először átalakult, majd összeolvadt a B.F. Goodrich-csel, végül pedig a Michelin vásárolta fel. Az egyetlen olyan cég, amelyik már az alapításkor is tagja volt és most is tagja a részvénykosárnak, a General Electric. Azonban a GE sem töltötte ott mind a 120 évet: már 1898-ban kikerült egy évre, aztán 1901-ben ismét kikerült. Azzal, hogy 1907 óta folyamatosan tagja az index alapjául vett részvényeknek, mégis a GE számít a legidősebb Dow Jones cégnek.

Az index neve Ipari Átlag, de az első évekkel ellentétben ma már nem átlagszámítással határozzák meg az értékét. Amikor 1916-ban 20 cégre bővült a kosár, módosítani kellett a számítási módot, mert a cégek mérete és árfolyamai is különbözőek voltak. A GE árfolyamát például megszorozták néggyel, és így súlyozva számították hozzá a többi részvényhez, mielőtt átlagolták őket. Az átlagolással 1928-ban hagytak fel végleg. Azóta már egy képlet segítségével számolják ki az index értékét. Gyakran előfordul, hogy egy cég felosztja a részvényeit, és így megkétszerezi a számukat. A képlet segítségével ez a „duplázódás” nem torzítja az indexet. Ha bármelyik Dow részvény elmozdul 1 dollárral, akkor a részvényindex 6,85 pontot mozog ugyanabba az irányba.

Az alapítók: Charles Henry Dow és Edward Davis Jones Forrás: The Wall Street Journal

Az alapítók: Charles Henry Dow és Edward Davis Jones Forrás: The Wall Street Journal

A Dow Jones Ipari Átlag kiszámításához alapul vett 30 tőzsdei céget The Wall Street Journal szerkesztői választják ki. Azt veszik figyelembe, hogy a kiválasztott cégek jól jelképezzék az összes többi tőzsdei vállalatot, kivéve a közmű cégeket és a szállítási vállalatokat. Az elmúlt évtizedekben sokszor kerültek a tőzsdére olyan cégek, amelyeknek „forró részvényei” voltak, azaz hirtelen mindenki őket akarta. A szerkesztők ezeket általában nagyon sokáig figyelmen kívül hagyták. A Microsoft és az Intel évekig küzdött azért, hogy bekerüljenek, mielőtt 1999-ben bevették őket a részvénykosárba.

Jobsnak is nemet mondtakA világ egyik legértékesebb cége, az Apple csak 2015-ben került be a kiválasztottak közé. Előfordult az is, hogy Steve Jobs egy péntek délután felhívta a szerkesztőséget, hogy miért nem veszik már be a cégét. Az újságírók elmagyarázták neki, hogy az Apple részvényárfolyama olyan magas, hogy teljesen letarolná a többi céget a kosárban, és torzítaná az indexet. Miután Jobs meghalt, a cég felosztotta a korábban 600 dolláros részvényeit, és így alacsonyabb árfolyamon már be tudták venni az Apple-t is a szerkesztők.

Az üzleti világ leghíresebb utcája a New York-i Wall Street. Foto: Europress - Jewel Samad/AFP

Az üzleti világ leghíresebb utcája a New York-i Wall Street. Foto: Europress - Jewel Samad/AFP

A részvényárfolyam a százhúsz évből 78 évben emelkedett - pedig a legelső év számai nem ezt jelezték előre. A májusi, 40,94-es induló árfolyamról 1996 augusztusára 30 százalékkal, 28,48 pontra zuhant. Ennek természetesen politikai okai voltak. Annyira szoros volt a küzdelem a két elnökjelölt, William McKinley és William Jennings Bryan között, hogy idegessé váltak a befektetők, és nem vásároltak. Ez volt a tőzsde mélypontja.

A nagy gazdasági világválság közepén, 1932. július 8-án alig fél százalékkal volt csak magasabban az árfolyam (41,22 pont), mint három és fél évtizeddel korábban, az induláskor. A legrosszabb év 2008-ban volt, amikor összesen 4 488,43 pontot esett a tőzsde. A legjobb pedig 2013-ban, amikor 3 472,52 pontot emelkedett. Természetesen, ahogy egyre nagyobb az index, úgy számít több pontnak a százalékos elmozdulás. Ez az oka, hogy a pontban számított nagy ingadozások az elmúlt években történtek.

A Dow Jones Ipari Átlagot a következő vállalatok alkotják: 3M, American Express, Apple, Boeing, Caterpillar, Chevron Corporation, Cisco Systems, Coca-Cola, DuPont, ExxonMobil, General Electric, Goldman Sachs, Home Depot, Intel, IBM, Johnson & Johnson, JPMorgan Chase, McDonald’s, Merck, Microsoft, Nike, Pfizer, Procter & Gamble, Travelers, UnitedHealth Group, United Technologies Corporation, Verizon, Visa, Walmart, Walt Disney.

A százalékban számolt legnagyobb esés és emelkedés évtizedekkel korábban történt, méghozzá két éven belül. Az 1931-es 52,7 százalékos zuhanást, 1933-ban 66,7 százalékos emelkedés követte - írja a The Wall Street Journal. Ha százalékban számoljuk, akkor a legutóbbi gazdasági világválság alatt történt 2008-as esés csak a 117. a maga 33,8 százalékával. A 2013-as 26,5 százalékos emelkedés pedig a 19. a legnagyobb növekedések rangsorában.

Az egy napon belüli legnagyobb zuhanás és emelkedés szintén 2008-ban történt. Szeptember 29-én 777,68 pontot zuhant az Ipari Átlag. Ennek az volt az oka, hogy az Amerikai Képviselőház nem fogadta el George W. Bush elnök 700 milliárd dolláros gazdasági mentőcsomagját. Október 13-án aztán helyreállt a rend a valaha volt legnagyobb, 936,42 pontos napon belüli emelkedéssel.

A cikk írásakor 17 882,81 ponton állt az index, de utána picit emelkedett, aztán esett. Forrás: Marketwatch

A cikk írásakor 17 882,81 ponton állt az index, de utána picit emelkedett, aztán esett. Forrás: Marketwatch

A Dow Jones Ipari Átlag 1972 novemberében érte el az 1000 pontot. Az 5000 pontot 1995. november 21-én, a 10 000 pontot 1999. március 29-én érte el. A világ leghíresebb tőzsdeindexe a 120. születésnapján 17 842,81 ponton állt.

Top 0