• Külföld

Több ezer kézbesítetlen levelet találtak Hágában

Kéretlen gyerekszületések, üdvözletek, üzleti hírek – ilyen és ehhez hasonló információkat rejtett az a 2600 XVII. századi levél, amit akadémikusok most vizsgálhatnak meg először. A Hágai Postamúzeum már régóta őrizte a kézbesítetlen leveleket.

2600 levél, amit sosem kaptak meg a címzettek
Fotó: Hague Museum for Communication

2600 levél, amit sosem kaptak meg a címzettek Fotó: Hague Museum for Communication

Egy kétségbeesett nő levele, amit bő 300 éve egy vagyonos hágai kereskedő nem volt hajlandó kinyitni – valószínűleg azért, mert sejtette, hogy a levél nem kívánt gyereke megszületéséről számol be, akiről ő nem akart volna tudomást szerezni. Egy a több ezer levél közül, amelyeket most vizsgálhattak meg a holland akadémikusok – írja a Guardian.

A leveleket sosem kézbesítették, nagyjából hatszáz lepecsételt darabot még fel sem bontottak korábban – és mind egy bőr bőröndbe voltak bezárva egy hollandiai raktárban.

A kollekcióban ugyanúgy megtalálhatóak arisztokraták levelei, mint kémek, kereskedők, kiadók, színészek, zenészek küldeményei, éppen csak hogy írni-olvasni tudó emberek macskakaparásától kezdve magasan iskolázott emberek gyöngybetűiig mindenféle kézírással találkozni a gyűjteményben. A leveleket franciául, spanyolul, olaszul, hollandul vagy latinul írták.

Az egyik levelet például egy nő írta egy hágai zsidó kereskedőnek, amelyben közös barátjukat is megemlíti. Ez a barát egy operaénekes, akit azért hagyta el a nőt, hogy Párizsba mehessen, ahol valami "szörnyű igazságot derített ki". A nő pénzt kér a kereskedőtől, hogy visszatérhessen a baráthoz. A levélen az áll, hogy visszautasították az átvételét, ugyanis a férfi valószínűleg rájött, hogy ő lehet a feladó gyermekének az apja – ezért tűnhetett el az énekes is. Legalábbis erre gyanakszik Daniel Starza Smith, az Oxford Egyetem kutatója, aki részt vett a levelek vizsgálatában.

A láda, ami háromszáz éven keresztül őrizte a leveleket
Fotó: Hague Museum for Communication

A láda, ami háromszáz éven keresztül őrizte a leveleket Fotó: Hague Museum for Communication

A lepecsételt bőrönd már 1926 óta a hágai Postamúzeum tulajdonában van, de a benne rejlő 2600 levelet csak most vizsgálhatta meg először egy nemzetközi kutatócsoport, melynek tagjai többek között az Oxfordon és a Yalen dolgoznak.

Speciális átvilágítási technikák használatával fogják vizsgálni a levelek tartalmát. Így nem kell feltörniük a lepecsételt leveleket, valamint az egymásba hajtogatott, egyben borítékként is használt levélpapíroknál nem kell attól tartani, hogy megsérülnek. A leveleket 1680 és 1706 között írták – azokban az időkben, mikor Európában folyamatos háborúk dúltak és politikai fordulatok rajzolták át a közéletet. Ebben az időben gyűjtötte össze a leveleket egy hágai házaspár, Simon de Brienne és Maria German – a postamester és a felesége.

Ebben az időszakban a kézbesítési díjat a címzettnek kellett fizetnie, és sok levél azért nem találta meg sosem a célszemélyt, mert az addigra már megváltoztatta a címét. De előfordulhatott olyan eset, hogy több címre is továbbították, vagy hogy a címzett már meghalt, mire elérte volna a levél. Smith szerint a házaspár abban a reményben gyűjtötte a leveleket, hogy egy napon majd jó pénzért eladhatják őket.

„Valami ezekben az útjukban megállított levelekben azt érezteti velünk, hogy részesei lehettünk a történelem egy korábbi pillanatának. A levelek több írója vagy címzettje is beutazta Európát, például a zenészek vagy a vallási menekültek. A bőrönd számtalan társadalmi osztály leveleit megőrizte, férfiakét és nőkét egyaránt.” – mesélte Smith.

Egy megcsalt nő levele
Fotó: Hague Museum for Communication

Egy megcsalt nő levele Fotó: Hague Museum for Communication

A levelek többségét az akkori időszak aktív életet élő elitosztálya írta – arisztokraták, bürokraták és gazdag kereskedők. Emellett a levelek írásban megőrizték az adott kor beszélt nyelvét – többségükben nem nagyon használtak még írásjeleket. Sok információ az akkori politikai fordulatokra vonatkozik, vagy beszámolnak az utakon történt rablásokról, vallási diszkriminációról és más veszedelmekről.

Egy Nancy-ből író férfi 1702-ben arra figyelmeztette zenész bátyját, hogy ne Párizson keresztül utazzon, mivel egy muzsikustársát ott már besorozták a hadseregbe. „Ha idejössz, ne hozz magaddal hangszert vagy bármi mást” – írja a testvér.

Az aggodalom sokszor inkább családi, és nem politikai okokból fakad. Egy nő például egy égő szívet a csőrében tartó, kivágott papírgalambba írta az üzenetét, emlékeztetve a címzettet arra a hűségre, amit neki ígért, és amit a nő teljes lelkével nyújtott cserébe. Bárki is volt a hűtlen szerelmes, a levelet sosem kapta meg.

Top 0