• Külföld

Területeket veszít és nyer az Iszlám Állam

A párizsi terrortámadások óta egyre többen csatlakoznak az Egyesült Államok vezette koalícióhoz, amely az Iszlám Állam állásait bombázza. Egy kiszabadított túsz szerint ugyan a légi háború pont a terrorszervezet érdekeit szolgálja, egyelőre eredményesnek tűnik: több tucat terroristát öltek meg napok alatt Szíriában. Az Iszlám Állam ereje így gyengül az eddig ellenőrzött területeken – máshol viszont újabb városokat von az uralma alá.

A légierő bombázta Ramadit.
Fotó: Europress / Ahmad al-Rubaye - AFP

A légierő bombázta Ramadit. Fotó: Europress / Ahmad al-Rubaye - AFP

Ramadi: iraki sikerekA héten az iraki város nagyobb hányadából sikerült visszaszorítani az Iszlám Állam harcosait egy átfogó támadásnak köszönhetően. Ebben az iraki hadsereg, a terrorelhárítási egység és a rendőrség három irányból huszonnégy órán keresztül támadta a terroristákat, miközben az amerikai vezetésű koalíció bombázta a várost. Így Anbar tartomány 60%-a felett újra az iraki kormány gyakorol hatalmat. Az ostromnak köszönhetően az iraki hadsereg egykori főhadiszállásait is sikerült visszafoglalni – írja a CNN.

A hadsereg információi szerint több tucat terrorista halt meg a harcokban, rengeteg fegyvert is veszített az Iszlám Állam – iraki halálesetekről azonban nem nyilatkoztak. A koalíció hétfőn hatszor indított bombatámadást Ramadi ellen – ezek alatt eltaláltak két terrorista taktikai bázist, megsemmisítettek egy fegyver-, egy lőszer- és egy élelmiszerraktárt, valamint több épületet és járművet is.

A város 60%-át szerezte vissza az iraki hadsereg.
Fotó: Europress / Ahmad al-Rubaye - AFP

A város 60%-át szerezte vissza az iraki hadsereg. Fotó: Europress / Ahmad al-Rubaye - AFP

Ramadi visszafoglalása fontos stratégiai sikernek számít: a város 120 kilométerre fekszik Bagdadtól, a szunnita bázis közepétől. Azonban az iraki harcokban szimbolikus jelentőséget is nyert. Májusban ugyanis az iraki katonák kivonultak a városból, ez pedig komoly visszaesést jelentett az Iszlám Állam elleni harcban – a védelmi miniszter, Ash Carter pedig azt feltételezte, hogy az iraki hadsereg elvesztette a harcokra való hajlandóságát.

Az iraki hadsereg azonban az utóbbi hetekben-hónapokban bizonyította, hogy erről szó sincs. A múlt hónapban már számtalan Ramadiban élő lakost értesítettek szórólapokon keresztül, hogy igyekezzenek elhagyni a várost, mert komoly offenzíva indul ellene. Egy-egy Iszlám Állam fennhatósága alá vont városból azonban nem olyan egyszerű elmenekülni – a terrorszervezet ugyanis minden kijáratot ellenőriz, akit pedig szökésen kapnak rajta, azt hitehagyottnak nevezik. A hitehagyottakat pedig brutálisan kivégzik, ezért sokan meg sem merték kockáztatni a menekülést.

Rakka: szenvedő lakosok, gyengülő terroristákA Szíria északi részén található várost az Iszlám Állam még 2013-ban jelölte ki önkényesen a fővárosává, miközben több ezer lakos ragadt a városban. Itt ugyanis még szigorúbbak az ellenőrzések, szökni szinte lehetetlenség és életveszély, miközben a lakosság egyre nagyobb hányada válik munkanélkülivé, a szakembereket elüldözik a terroristák, és már mindenki elszegényedett. A rakkai lakosok tragikus mindennapjairól itt írt bővebben a Faktor.

Rakka a bombázások után.
Fotó: Europress / Delil Souleiman - AFP

Rakka a bombázások után. Fotó: Europress / Delil Souleiman - AFP

Ha nem lenne elég az Iszlám Állam rémuralma, Rakkában egyre inkább rontja a civilek esélyeit az állandó bombázás is – a koalíció légicsapásainak ugyanis értelemszerűen a terroristák fővárosa az egyik kiemelt célpontja. Beszámolók szerint korábban a bombázások csak elvétve voltak sikeresek – a lefejezésekért felelős Dzsihád Johnt például egy ilyen támadásban gyilkolták meg –, mivel a terroristák a civileket használták pajzsnak, közéjük bújtak el. Most azonban úgy tűnik, eredményesebbé váltak a bombázások.

Afganisztán, Líbia: terjeszkedik a „kalifátus”Mivel az Iszlám Állam két hónap alatt hat országban 525 embert ölt meg, a nemzetközi szereplők sokkal nagyobb erőket mozgósítottak a terroristák elleni harcokban – ennek nyomait már lehetett látni. De annak ellenére, hogy az Iszlám Állam jelenleg területeket veszít az Abu Bakr al-Bagdadi által kikiáltott kalifátusból, máshol újabb országrészeket foglal el a terrorszervezet.

A táliboknak nem sikerült megvédeniük Afganisztánt az Iszlám Állam terjedésétől.
Fotó: Europress / Wakil Kohsar - AFP

A táliboknak nem sikerült megvédeniük Afganisztánt az Iszlám Állam terjedésétől. Fotó: Europress / Wakil Kohsar - AFP

November végén az Iszlám Állam harcosai Afganisztán pakisztáni határán jelentek meg – mára már tálibok tízezreit kényszerítették menekülésre, kegyetlen kivégzéseket hajtottak végre, újabb híveket toboroztak, kiképzésük pedig már meg is kezdődött az újonnan megszerzett területen. Az ország keleti részén már el is kezdték kiépíteni a többi területeken megszokott „államrendszert” – harmincnégy tartományból pedig legalább huszonötben vannak ott. Tehát az afgán megszállással a terrorszervezet újabb szilárd, hatalmas területet nyert.

Ugyan Líbia eddig sem volt mentes az Iszlám Állam jelenlététől, Szurt városa nemrégiben kapott kiemelt figyelmet: itt lábadozik ugyanis a terrorszervezet kalifája, Abu Bakr al-Bagdadi. A vezető még októberben sebesült meg egy iraki légicsapásban, akkor Törökországban ápolták. Most viszont az iraki hírszerzés elől menekülve tette át a székhelyét Líbiába – ez pedig azt jelentheti, hogy a szervezet központja is átköltözhet ide Rakkából, még közelebb kerülve így Európához.

Nem csak a harcokban, és nem csak az Iszlám Állam révén változik a háborús területek térképe – más szereplők is kötnek egyezményeket vagy alakítanak ki konfliktusokat a háborús övezetben.

Homsz: egyezmény a szíriai kormány és a felkelők közöttHosszú tárgyalások után sikerült végre megegyeznie a szíriai kormánynak a Homsz egyik negyedében tartózkodó lázadókkal: a tűzszünet alatt utóbbiak elhagyják a várost, amely így teljes egészében visszakerül a kormány igazgatása alá. A lázadók Idlib tartományba költöznek át, amely még mindig az egyik legerősebb bázisuk – írja a BBC.

A szíriai hadsereg figyeli a lázadók kivonulását.
Fotó: Europress / Louai Beshara - AFP

A szíriai hadsereg figyeli a lázadók kivonulását. Fotó: Europress / Louai Beshara - AFP

A lázadások és a polgárháború szempontjából Homsz is fontos, szimbolikus jelentőségű város volt: 2011-ben innen indultak az első tüntetések Bassár el-Aszad elnök ellen, és később Homsz vált a forradalom fővárosává. Ezrek csatlakoztak a tüntetésekhez annak ellenére, hogy a kormány komoly ellencsapásokat mért a lázadókra. A fordulat 2012-ben jött el: a kormány bombázni kezdte a lázadók állásait, és egyre nagyobb területet hódított vissza az ország harmadik legnagyobb városából.

Moszul: a török-iraki viták gócpontja

Moszulnál eddig főleg kurd és iraki katonák állomásoztak.
Fotó: Europress / Ahmad al-Rubaye - AFP

Moszulnál eddig főleg kurd és iraki katonák állomásoztak. Fotó: Europress / Ahmad al-Rubaye - AFP

Az Iszlám Állam elleni harcban számtalan olyan pont van, ahol az elvileg egy közös célért küzdő erők nem értenek egyet. Ezek sorát gyarapítja most már Moszul kérdése is – a második legnagyobb iraki város szintén a terrorszervezet kezén van. Ide érkezett több száz török katona azzal az indokkal, hogy iraki kérésre a város körül állomásozó kurd fegyvereseket akarja kiképezni. Azonban az iraki miniszterelnök kiutasította a török hadsereget a területről, mondván: senki nem hívta őket, ezzel pedig megsértik a nemzetközi jogot és az ország szuverenitását. A helyzet megoldása még várat magára, de Törökország megerősítette: továbbra is támogatja Irak Iszlám Állam elleni harcát.

Az Iszlám Államról írt korábbi elemzéseink:

Mit akar az Iszlám Állam?

Sokfelől dől a pénz az Iszlám Államhoz

Kiszivárgott dokumentumok mutatják be, hogyan épül fel az Iszlám Állam

Top 0