• Külföld
Faktor

Elkeserítő jövő: pusztulás fenyegeti a páratlan jégpalotát

A szibériai permafrosztba vájt palotát a klímaváltozás hatásai fogják tönkretenni. A folyamat már elindult.

Különleges jégalagutak labirintusa alkotja Sztálin „jégpalotáját”, amely hatalmas fagyasztóként funkcionált évtizedeken át. Például sarkvidéki halakat tároltak ott. A klímaváltozás miatt azonban pusztulás fenyegeti a jégből készült építményt, amely olvadni kezdett. A sarkvidéki vizek melegedésével ugyanis a bejáratok elkezdtek rongálódni, a szerkezet pedig kezd felengedni.

A palota a hidegháború idején épült az orosz sarkvidéken, és nagyobb, mint a washingtoni Fehér Ház. Az épületet egyébként egy, a II. világháború alatt száműzött német, Gustav Backmann tervezte, aki Szibériába került. A „hűtő” véglegesen 1956-ban készült el.

EZT IS AJÁNLJUK:

    Ez a világ legnagyobb emberi erővel épített alagútja a permafroszt rétegbe, azaz az örök fagyott jégbe vágva. Ahhoz, hogy meg is maradjon, egész évben mínusz 12 és mínusz 14 foknak kell lennie.

    A globális felmelegedés okozta időjárási szélsőségek azonban veszélybe sodorták a létesítményt. Vannak ugyanis olyan folyosók, amelyek már beomlottak. Az alagutakban európai exportra szánt halakat tárolnak, de ha a „fagyasztó tönkremegy”, az egész kárba veszhet. A tároló viszont a totális pusztulás szélére kerülhet – írja a Mirror.

    Az olvadás sokkal komolyabb problémára is figyelmeztetA permafroszt jelentése állandó fagy vagy örökfagy. Olyan talajra használjuk ezt a kifejezést, mely legalább két éven keresztül fagyott állapotban van. A jelentős mennyiségű állati és növényi maradványokat is tartalmazó permafroszt mérete változó, a legvastagabb réteg eléri a 600 métert is. Elsősorban a sarkvidékek környékén, az északi régiókban - így többek közt a szibériai tajgán -, illetve magashegységekben fordul elő, például a Himalája hegyei által körülzárt Tibeti-fennsíkon. A permafrosztról manapság egyre többet hallunk, ugyanis - a globális felmelegedés egyik kézzelfogható következményeként - vastagsága és kiterjedése egyre csökken.

    Eredetileg a metán a fagyott talajban stabil állapotban van, elzárva a külvilágtól. Az olvadás miatt azonban egyre több halmozódik fel a talaj felső rétegeiben, így végül csak idő kérdése, és kiszabadul a légkörbe. Minél több metán jut azonban ki, annál nagyobb mértékben nő a hőmérséklet is. Ennek következtében pedig még több metán szabadul fel. Egyes modellek szerint emiatt 2100-ig 120 gigatonna (milliárd tonna) metán és szén-dioxid kerülhet a légkörbe, csak a sarkvidékekről – írja az ecolounge.hu.

    Kommentek:

    Top 16