• Külföld
Faktor

Szaúdi pénzből lett az európai terrorizmus melegágya Brüsszel

1967-ben I. Baldvin belga és Fejszál szaúdi király megegyezett: a minél kedvezőbb olajszerződésekért cserébe Belgium engedélyt adott egy mecset építésére Brüsszelben, amelyben a hitéletet az öböl-menti országokban képzett imámok irányíthatták. Sokáig kevesen foglalkoztak azzal, így a Belgiumban felnövő muszlimok generációinak gondolkodását határozhatják meg az iszlám fundamentalista, úgynevezett szalafista irányzatának tanai. Az elmúlt években egyre több nyugati kormány ismerte fel: változtatni kell.

Helyiek követnek figyelemmel egy rendőrségi akciót Brüsszel Molenbeek városrészében (Fotó: Europress/AFP - Nicolas Maeterlinck)

Helyiek követnek figyelemmel egy rendőrségi akciót Brüsszel Molenbeek városrészében (Fotó: Europress/AFP - Nicolas Maeterlinck)

A szaúdi szál jelentősége annak megértésében, hogyan válhatott egy brüsszeli negyed, Molenbeek az európai szélsőséges iszlamisták központjává, általában elsikkad az ennél közvetlenebb okok mellett, amelyeket egy korábbi cikkben a Faktor is áttekintett. Ezek között a másod-és harmadgenerációs muszlimok körében jellemző nagy munkanélküliséget, a belga hatóságok sajátos belga államszerkezetből következő lassúságát és felkészületlenségét, valamint Brüsszel központi elhelyezkedését – néhány órányi autóútra van Párizs, Amszterdam vagy épp Strasbourg is – szokták említeni.

A szaúdi befolyás kezdete

Pedig az időben kicsit hátrébb tekintve találjuk azokat az eseményeket, amelyek megalapozták a közelmúlt történéseit. Belgium az 1960-as években ösztönözte a török és marokkói vendégmunkások betelepülését, így olcsó munkaerőt biztosítva a gazdaság számára. 1967-ben pedig a belga király – az egyik legnagyobb olajhatalommal való jó viszony érdekében – felajánlotta Fejszál szaúdi királynak: nyissanak mecsetet Brüsszelben, és küldjenek imámokat a hitélet irányítására - idézi fel az Independent cikke.

I. Baldvin belga király feleségével 1962-ben (Fotó: Europress/AFP)

I. Baldvin belga király feleségével 1962-ben (Fotó: Europress/AFP)

Ennek érdekében Brüsszel Cinquantenaire nevű parkjában 99 évre, ingyen a szaúdiak üzemeltetésébe adtak egy 1879-ben épült, sok ideig használaton kívüli orientalista stílusú építményt. A szaúdiak kicsit átalakították az épületet, és 1978-ban megnyílt a brüsszeli nagymecset, benne a belgiumi iszlám kulturális központtal.

A mecsetre úgy tekintettek, mint a belgiumi muszlimok hivatalos hangja, miközben radikális szalafista irányvonala – ez a szunnita iszlám egy konzervatív iskolája, amely a Korán szövegének szigorú betartásán alapszik, és Szaúd-Arábiában államvallásnak tekinthető – jelentősen különbözött a marokkói és török származású belgiumi muszlimok többsége által követett, toleránsabb malakita iszlámtól.

A brüsszeli nagymecset (Fotó: Wikipedia)

A brüsszeli nagymecset (Fotó: Wikipedia)

Hódítani akarnak

George Dallemagne, a jobbközép CDH politikusa az elmúlt években sokat küzdött a radikális iszlám európai térnyerése ellen. A politikus szerint a malakita iszlám hívei sokkal toleránsabbak és nyitottabbak a más térségekből – például Szaúd-Arábiából – érkező muszlimoknál. Azonban közülük

sokat újraiszlamizáltak a nagymecset szalafista papjai és tanítói. Több marokkói még ösztöndíjat is kapott arra, hogy Szaúd-Arábia vallási központjában, Medinában tanuljon.

Egy brüsszeli központú, rasszizmus-ellenes európai civil szervezet igazgatója a Washington Post szerint arról beszélt:

Ma Brüsszelben az iszlámról a muszlimoknak kínált kurzusok 95 százalékát fiatal, Szaúd-Arábiában tanult hitszónokok tartják. A muszlim közösségekben nagy az igény a vallás megismerésére, de ennek nagy részét a konzervatív, szalafista iszlám elégíti ki, szaúdi finanszírozással.

George Dallemagne szerint a szalafista papok megpróbálják megakadályozni a marokkói bevándorlók integrációját:

Szeretünk szövetségesként és barátként gondolni Szaúd-Arábiára, de ők folyamatosan kettős beszédet folytatnak: amikor a siítákkal kell küzdeni Iránban, szükségük van a nyugati szövetségre, azonban amikor a vallásukról van szó a világ más részein, hódítani akarnak.

A képviselő azt gondolja, „nem folytathatunk párbeszédet olyanokkal, akik destabilizálni akarják az országunkat. Az a baj, hogy a hatóságok csak az utóbbi időben ismerték fel ezt.”

Kezdik felismerni a veszélyt

Ennek következménye lehetett egy, a Wikileaksnek köszönhetően nyilvánosságra került epizód: 2012-ben a belga kormány csöndben rábírta a szaúdiakat a nagymecset vezetőjének leváltására. A belgák szerint ugyanis Khalid Alabri – aki mellesleg a szaúdi követség alkalmazottja volt – radikális szunnita nézeteket terjesztett, amelyeket az Iszlám Állam is követ.

A szaúdiak pénzéből terjesztett nézetek veszélyeit más európai kormányok is kezdik felismerni. Sigmar Gabriel német alkancellár decemberben azt mondta, „a wahhabita (ez a szalafizmus másik elnevezése) mecseteket az egész világon Szaúd-Arábia finanszírozza. Németországban sok veszélyes iszlamista ilyen közösségekből érkezett.” Ebben az időben került nyilvánosságra egy olyan német titkosszolgálati jelentés, ami a szaúdiak stabilitást aláásó törekvéseiről szól a Közel-Keleten és máshol is. A hónap elején pedig a holland kormány döntött a szaúdiaknak szánt fegyvereladások leállításáról.

Szalman szaúdi király képe integet az alattvalóknak a szaúdi főváros egy épületének faláról (Fotó: Europress/AFP - Fayez Nureldine)

Szalman szaúdi király képe integet az alattvalóknak a szaúdi főváros egy épületének faláról (Fotó: Europress/AFP - Fayez Nureldine)

Szaúd-Arábia és a brüsszeli nagymecset természetesen igyekszik elhatárolódni a szélsőségesektől. A párizsi támadások után a nagymecset vezetője mély együttérzését fejezte ki az áldozatok családjainak, és azt mondta: "Senki nem jöhet ide, aki az Iszlám Államnak toboroz. Nem engedném, és ezt megértik". A brüsszeli terror után Szalman szaúdi király mély megrendülésének adott hangot, elítélte az akciókat, és nemzetközi összefogást is sürgetett a hasonló támadások megelőzésére.

Top 0