• Külföld
Faktor

Szabadon engedték az elrabolt újságírókat Kolumbiában

Szabadon engedték Kolumbiában a Nemzeti Felszabadítási Hadsereg (ELN), az ország második legjelentősebb gerillaszervezete által elrabolt három újságírót. Először Salud Hernández spanyol újságírónő nyerte vissza szabadságát, nem sokkal később pedig a kolumbiai RCN médiacsoport munkatársait engedték el a gerillák.

Az 59 éves Salud Hernández spanyol újságírónő, aki az El Mundo című spanyol lap tudósítója és a helyi El Tiempo nevű lap rovatvezetője, a Caracol televíziócsatornának telefonon elmondta, hogy jól van, és megköszönte a katolikus egyháznak és a kollégáinak a segítséget.

Salud Hernandez
Kép:JAVIER CASELLES / AFP

Salud Hernandez Kép:JAVIER CASELLES / AFP

Nem sokkal később az RCN médiacsoport közölte, a televízió riporterét, Diego D'Pablost és operatőrét, Carlos Melót is elengedte az ELN.

Kormányzati tisztségviselők csütörtökön jelentették, hogy három újságírót, két helybelit és egy spanyol állampolgárt elrabolt a gerillacsoport.

Hernandez a kábítószer-kereskedelemről akart írniAz újságírók a Venezuelával határos - Bogotától 400 kilométerre északra fekvő - El Tara területen, Norte de Santander településen tűntek el. Ezen a részen a kormánynak kevés befolyása van, a bűnszervezetek kokaintermelésre használják, az üzletágból az ELN is nagy hasznot húz.

A térségben először Hernándeznek veszett nyoma. Eltűnése előtt utoljára múlt szombaton látták, amint taxiba ült. Az illegális kábítószer-kereskedelemről készült cikket írni.

A hét elején a térségbe utazott egy helyi televízió riportere, Diego D'Pablos és operatőre, Carlos Melo, hogy feltárják a spanyol újságíróval történteket. Kedden azonban ők is eltűntek.

Luis Carlos Villegas kolumbiai védelmi miniszter csütörtökön kijelentette, hogy az ELN felelős az újságírók eltűnéséért. A miniszter igyekezett elkerülni, hogy emberrablásnak nevezze a történteket, feltehetően azért, hogy ne nehezítse meg a gerillákkal az újságírók kiszabadításáról folytatandó tárgyalásokat.

A terrorszervezetet papok alapítottákAz ELN-t az 1959-es kubai forradalom hatására alapították radikális katolikus papok, s a mozgalomnak jelenleg nagyjából kétezer harcosa van. A marxista-leninista szervezetet az Egyesült Államok és az Európai Unió is terrorcsoportnak tartja.

Az ELN Kolumbia második legnagyobb gerillaszervezete. A legnagyobb gerillacsoport a Kolumbiai Forradalmi Fegyveres Erők (FARC). Velük a kolumbiai kormány 2012-ben a kubai fővárosban, Havannában hivatalos béketárgyalásokat kezdett, de ezeken egyelőre nem született végleges megállapodás. Néhány hónappal ezelőtt a kormányzat az ELN-nel is megállapodott arról, hogy béketárgyalásokat folytatnak, de ezek előfeltételéül szabta a gerillák túszainak az elengedését - írta az MTI.

Top 0