• Élet
Vági Barbara
Vági Barbara

Sörrel böjtöltek a szerzetesek

Katona Csaba mindent tud a sörről és a történetéről. Történészként nagyon érdekelték a nem hagyományos területek, így például a 19. századi örömlányok és a balatonfüredi szerencsevadászok, alvilági figurák  története, vagy a sör és a bor történelme.  Azt mondja: nem olyan rossz dolog, ha az embernek többek között az a dolga, hogy bárhol jár, sört kell kóstolnia.

Részeg szerzeteseken dühöngött a vértanú püspök A prágai kolostor területén a legmagasabb helyi egyházi vezető, a később szentté avatott Adalbert püspök (az egyházi legenda szerint ő keresztelte meg Szent Istvánt) 993-ban megtiltja a sörfőzést, vélhetően azért, mert mértéktelenül itták  – erről írásos dokumentum is van. Vagyis: akkor már főztek sört Európában – hol máshol egyebek mellett, mint cseh területen.

EZT IS AJÁNLJUK:

    Akkor még nem használtak komlót a sörfőzéshez, hanem csak malátát, vizet és valamilyen ízesítőt. Mézzel, szőlővel, galagonyával ízesítették például már a legkorábbi ismert sört is a Kr. e. hetedik évezredben. A feljegyzések szerint a 11. század után kezdik el használni a komlót is, és 1516-ban meg is jelenik a bajor tisztasági törvény. Ebben szigorúan szabályozzák, hogy az igazi, tiszta sör miből készül: ez pedig az árpamaláta, a víz és a komló. Katona Csaba szerint ezzel a törvénnyel valójában nem a sör tisztaságát akarták biztosítani, hanem azt, hogy a búzából kenyeret süssenek, ne pedig sört főzzenek. Vagyis: a búzasört kellett kiváltani árpasörre.

    Sörrel kellett adózni MagyarországonMagyarországon 1226-ban Miklós nádor – egyebek mellett – arról rendelkezett, hogy a mai Pannonhalmán élő jobbágyok egy vödör sörrel is adózzanak. Ez azt jelenti, hogy már akkor főztek sört – nem a szerzetesek, hanem az adózó jobbágyok maguk vagy mások, akiktől beszerezték.

    Az egyházi sörfőzés már jelen van Magyarországon  a törökök kiűzése óta. Zircen, az apátságban 1734-ben kezdték el a sörfőzést. Egy győri sörfőző mestert hívtak, aki nagyon erős sört készített. A feljegyzések szerint az első kóstolásra meghívták a helyieket is, akik nagyon berúgtak és össze is verekedtek.

    Ezek után több szerzetesrendnél elkezdték főzni a sört – nemcsak azért, mert itták, hanem azért is, mert eladták, és – egyebek mellett – így gyarapították saját bevételeiket. De az egyházi sörfőzésen kívül már bőven volt polgári sörfőzés is. Sok kis üzemben főzték a sört – és így persze sokféle sör is volt, de nem nagy mennyiségben.

    1848-ban, a forradalom idején a németek megalapították Pécsett a sörgyárat. Ezután egyre nagyobb igény volt a sörre, ugyanis a filoxéra elpusztította Magyarországon szinte az összes borszőlőt. Így még több sörgyár kezd működni, például  1854-ben a későbbi Dreher, 1895-ben a soproni sörgyár. Az 1890-es években 1,2 millió hektoliter sört gyártottak, az 1910-es években már 3,2 millió hektolitert.

    A nagyüzemi sörfőzés viszont – a kapitalizmus működésének megfelelően  – tönkretette a kis sörfőzdéket, így az egyházi sörfőzdéket is, a második világháborút követően pedig az államosítás vetett véget a sok főzde létének. A rendszerváltás után kezdtek újra működni a kézműves sörfőzdék, a kisebb manufaktúrák. Az idén nyár végén pedig elindult a Zirci Apátságban a sörfőzés – saját sörfőzdével. Ez most az egyetlen apátsági sörfőzde az országban.

    Top 16