• Tech
Faktor

Sokkoló eredmény: így torzítja az emlékeit, ha sokat fotóz a telefonjával

A memória és a figyelem működése szorosan összefügg, a mobil pedig hatékony figyelemelterelő eszköz.

Nem csak az emlékezési képességet, de még a személyiség alakulását is befolyásolhatja az, hogy az emberek egyre több fotót készítenek. Becslések szerint évente százmilliárddal gyarapszik az adott évben világszerte elkészített fényképek száma, 2018-ban már 1300 milliárdnál is többet kattintottak az emberek.

A memória megtámogatására az emberiség mindig használt „mankókat”, maga az írás is ilyen szerepet tölt be – ismerte el év eleji cikkében Giuliana Mazzoni, az angliai Hull Egyetem pszichológusa. Feltűnő azonban, tette hozzá, hogy manapság az emberek mennyire keveset bíznak az emlékezetükre: nemhogy verseket vagy telefonszámokat nem jegyeznek már meg, de életük legapróbb részleteit is inkább a felhőben tárolják, mint a fejükben.

De miért baj ez? A problémát egyrészt a fényképezésnek a memóriára gyakorolt, kimutatható hatásában látják a szakértők - írja a HVG. Több vizsgálat is bizonyította, hogy akik valamilyen eseményt az okostelefonjukkal rögzítenek, azok ugyan a többi résztvevőnél jobban fognak emlékezni a látható részletekre, ám arra például már kevésbé, hogy mi hangzott ott el, vagy mondjuk milyen szagokat lehetett érezni. A memória és a figyelem működése szorosan összefügg, a mobil pedig kifejezetten hatékony figyelemelterelő eszköz.

A szöveges üzenetek írása legalább annyira akadályozzák a figyelem összpontosítását, mint a fotózás. Az okostelefonok a ludasak az úgynevezett kognitív kiürülés jelenségének terjedésében is. Amerikai kutatók három éve figyeltek fel arra, hogy akik egy feladat elvégzéséhez használhatták a telefonjukon az internetet, azok a későbbiekben, egész egyszerű kérdések megválaszolásánál is, emlékeik helyett automatikusan a gépi segítséghez folyamodtak. Sőt egy mobil puszta jelenléte a kísérleti szobában, még ha nem is használják, már csökkenti a résztvevők szellemi kapacitását, felidézési képességét – észlelte egy másik kutatócsapat.

Tény, hogy az okostelefonra tekinthetünk úgy is, mint az emberi emlékezet menedzselésének egyik leghatékonyabb eszközére – ismeri el Mazzoni is. A legújabb kutatások azonban felvetnek néhány érdekes dilemmát a fotókkal kapcsolatban. Például azt – figyelt fel rá Linda Henkel, a connecticuti Fairfield Egyetem pszichológusa –, hogy a szelfik tovább rontják az emlékezés esélyeit: egy adott eseményt jobban fel tudnak idézni azok, akik nem szerepelnek az arról készült képen. A kutató szerint a szelfihelyzet megváltoztatja az érintett perspektíváját, így kevésbé tud az egész szituáció külső szemlélője lenni, mint ha nem állna vagy ülne ott.

A szelfikkel más baj is van. A mesterkélt beállítások ugyanis nem a készítők valódi személyiségét rögzítik, hanem azt, amit mutatni szeretnének magukról. Ha pedig valaki később ezeket hívja segítségül a múltja felidézéséhez, az könnyen önellentmondásba kerülhet. Elsősorban azért, mert a hagyományosan nem fotók alapján dolgozó emlékezet jellegzetes tulajdonsága, hogy rugalmasan bánik a múlttal – hangsúlyozza Mazzoni. Az agy ugyanis öntudatlanul válogat a korábbi események és emlékek között, azokat emelve ki közülük, amelyek a legjobban alátámasztják az aktuálisan igaznak gondolt jellemvonásokat. Sőt a pillanatnyi önképnek vagy szükségleteknek megfelelően a memória rendszeresen konstruálhat meg sem történt emlékeket is. Ezt a „dinamikus” harmóniát dönthetik romba a változó önképet alátámasztani nem képes szelfik.

Kommentek:

Top 0