• Élet
Faktor

Sokkal inkább hibridek a mai emberek, mint eddig a tudósok gondolták

Az európaiak a Neander-völgyiekkel, az ázsiaiak pedig a gyeniszovaiakkal és a Neander-völgyiekkel is keveredtek.

Ma már tudjuk, hogy a Homo sapiens evolúciója nem azt az egyenes vonalat írta le, mint korábban gondolták, őseink időről-időre hibridizálódtak más Homo fajokkal (vagy alfajokkal). DNS-ünkben megtalálhatók a mára már kihalt emberfélék, így a Neander-völgyi és a gyenyiszovai ember génjeinek emlékei, kivéve talán az afrikai populációt. Valójában az afrikaiak tekinthetők a legteljesebb mértékben Homo sapiensnek, míg az európaiak a Neander-völgyiekkel, az ázsiaiak pedig a gyeniszovaiakkal és a Neander-völgyiekkel is keveredtek - írja a New Scientist.

Az indonéziai és pápua új-guineai törzsek genomjának elemzése azt mutatta, hogy egészen 15 ezer évvel ezelőttig tartott a rendszeres hibridizáció.

Meglepő dolgok derültek ki.

Meglepő dolgok derültek ki.

A gyeniszovaiakról sokkal kevesebbet tudunk, mint a Neander-völgyiekről. Eddig maradványaik mindössze a szibériai Gyeniszova-barlangból kerültek el - néhány fog és csonttöredékek. Viszont sikerült a maradványokból DNS-t kinyerni, amelynek elemzése arra utalt, hogy a faj vagy alfaj (ez még nem eldöntött) egészen sokáig élhetett Szibéria keleti és déli területein. Az ázsiai Homo sapiens kétszer biztosan cserélt géneket a gyeniszovaiakkal, és a pápua új-guineai népesség génjeinek akár öt százaléka is tőlük származhat.

Az eddigi rokonsági vizsgálatok azonban csak a genom kis szakaszára koncentráltak. Az új-zélandi Massey Egyetem kutatói azonban most 161 indonéz és pápua új-guineai ember teljes DNS-ét elemezték, és hasonlították össze a gyenniszovai genommal. Ebből kiderült, hogy az első kereszteződés jó régen, nagyjából félmillió évvel ezelőtt történt, de a másik sokkal később: 50-15 ezer évvel ezelőtt. A kutatók pedig úgy gondolják, hogy a valós időpont e tág becslés hozzánk közelebbi végén, tehát 15 ezer évvel ezelőtt lehetett.

Minthogy a második kereszteződésből származó gének sokkal gyakoribbak Pápua Új-Guinea fő szigetén, mint a kisebb földdarabokon, amiből arra gyanakodnak, hogy itt történhetett a hibridizáció. Egyúttal az is kiderült, hogy a délkelet-ázsiai gyenyiszovaiak majdnem annyira különböztek genetikailag a szibériaiaktól, mint azok a Neander-völgyiektől.

Egyesek felvetik, hogy talán még ma is élnek gyenyiszovai törzsek a pápua új-guineai dzsungelben, de Murray Cox, a kutatás vezetője ezt nem hiszi. "Bár vannak a külvilágtól elzárt helyek, de ma már mégis van annyi kapcsolat a régiók között, hogy egy efféle törzs nem maradna észrevétlen" - mondta.

Kommentek:

Top 0