• Politika
Faktor

Sok gyerek kiszolgáltatott a médiának Magyarországon

Az alapvető jogok biztosa szerint nem megfelelő a médiaértés-oktatás az iskolákban, így felül kellene vizsgálni az egész rendszert. Kevés a szakképzett pedagógus és a tantervi előírások sem egyértelműek, ezért a médiaképzés nem tud igazán eredményes lenni. Pedig igény az lenne rá: a felmérésekből az derül ki, hogy a diákok nem elég kritikusan állnak a médiához, viszont a médiatudatosság oktatással fejleszthető.

Székely László ombudsman vizsgálatából az derült ki, hogy habár 2013 óta a nemzeti alaptanterv (Nat) szerint valamennyi korosztálynak kell tanulnia médiaműveltséget, a médiaértés nem önálló tantárgy. Ez azt jelenti, hogy leginkább az iskolákon múlik, hogy milyen óraszámban és hogyan oktatják a médiával és a digitális kultúrával kapcsolatos ismereteket. A kreatív, gyakorlati készségek fejlesztése pedig még inkább háttérbe szorul.

Székely László a tananyagból az online bántalmazás (cyberbullying) és az internet biztonságos használatának témakörét is hiányolja, mert a gyerekek nem tudják, hogyan kell cselekedniük, ha zaklatják őket vagy veszélybe kerülnek az online térben.

Az ombudsman közleménye szerint az is problémát jelent, hogy az oktatóknak csak a 20-30 százaléka szakképzett médiatanár, így - kötelező előírások híján - médiaismereteket ma az a tanár oktat, akit ez érdekel, illetve akit az iskola megbíz ezzel.

Székely László ezért arra kérte Balog Zoltánt, az emberi erőforrások miniszterét, hogy vizsgálják felül a NAT-ot, és növeljék a szakképesítéssel rendelkező pedagógusok létszámát.

Illusztráció (fotó: Europress - Chris Furlong / Getty Images)

Illusztráció (fotó: Europress - Chris Furlong / Getty Images)

Mi az a médiaértés, és miért kell oktatni?Habár sokszor úgy gondolják, hogy a fiatalabb generációknál a médiaértés mintegy természetesen kialakul, hiszen a mostani gyerekek annyira hozzá vannak szokva a média jelenlétéhez az életükben, a kutatások általában ennek az ellenkezőjét mutatják. A média használata önmagmában ugyanis nem jelent megfelelő használatot.

Médiaértésen (media literacy) - amelyre a médiaműveltség, a médiatudatosság és a média-írástudás kifejezést is szokták használni – a médiával kapcsolatos alapvető jártasságot szokták érteni, amelynek több összetevője van. A kifejezés alapvetően nemcsak a digitális kultúrára vonatkozik, hanem a média valamennyi ágára, legyen szó akár írott vagy vizuális médiumokról, de az internet elterjedésével került újra előtérbe. A médiaértés tulajdonképpen azt jelenti, hogy valaki reálisan látja a média szerepét, kritikusan áll az ott elérhető információkhoz. Azaz tudja, hogy ami a médiában megjelenik, azt is emberek alkották, lehet elemezni, vizsgálni és nem egy objektív valóságot tükröz. A gyerekeknél a médiatudatosság kialakítása leginkább azt jelenti, hogy ne vegyenek mindent készpénznek, amit olvasnak, látnak, hallanak, hanem tudatosan válogassák meg, és rendszerezzék a megszerzett információkat. Egy másik megközelítés szerint a médiaértés azt is magában foglalja, hogy meg kell tanulniuk megfelelően kommunikálni a különböző médiaformákban.

A médiával foglalkozó kutatók szerint ezekre nem valami plusz ismeretként kellene tekinteni, amely a hagyományos tantárgyak mellett jelenik meg iskolában, hanem alaptudásként kellene kezelni a médiaértést, és ennek megfelelően oktatni.

A médiaoktatással kapcsolatos problémákA médiával kapcsolatos ismeretek ritkán jelennek meg önállóan az iskolákban, leggyakrabban a magyar irodalom, a rajz és vizuális kommunikáció, az informatika vagy az állampolgári ismeretek tantárgyakba integrálják ezeket. Ez a tendencia fókuszálatlanná teszi a médiaoktatást, de ez nem csak magyar sajátosság, hanem egész Európára jellemző. Az is gondot jelent, hogy a médiaoktatás módszerei és témai nagyon változóak, nincsen egységes szemlélet vagy irányadó megközelítés.

Itthon az is problémát jelent, hogy hiába ismerik el egyre inkább a pedagógusok a médiaoktatás jelentőségét, a tanagyag és a számonkérés nincs rendesen meghatározva, emiatt pedig alacsony a médiaoktatás iskolai presztízse. Ez lehet az egyik oka annak, hogy kevés tanárjelölt választja ezt a szakterületet.

Illusztráció (fotó: Europress - Peter Macdiamid / Getty Images)

Illusztráció (fotó: Europress - Peter Macdiamid / Getty Images)

Nem csak a gyerekeknek kellene tanulniuk a médiárólA médiaoktatás fontosságát pedig az általános- és középiskolás diákok körében végzett felmérések is alátámasztják: ezekből az derül ki, hogy Magyarországon nagyon vegyes képet mutat a médiaértés szintje. Az azonban egyértelmű, hogy a fiatalok számára ma már az internet az egyik legfontosabb információforrás. A média hatása a gyermekekre és fiatalokra című 2013-as kutatás szerint a diákok a Wikipédiát tartják a harmadik leghitelesebb forrásnak, azután, amit a szüleiktől és a tanáraiktól hallanak. A tévé és a rádió csak ezek után következik.

A diákok közötti eltéréseket mutatja, hogy a falun élő általános iskolások körében például lényegesen magasabb azoknak az aránya, akik a saját bevallásuk szerint mindent elhisznek, amit a Facebookon látnak és olvasnak. A reklámokban pedig az alacsonyabb végzettségű szülők gyerekei bíznak jobban. A kutatás arra is rávilágított, hogy mennyivel másképp állnak azok a diákok a hitelesség kérdéséhez, akik már hallottak erről az iskolában. Azok, akik már tanultak ilyesmiről, jóval kritikusabbak a reklámokkal és a televízióban hallottakkal szemben.

Az internettel és a digitális világgal kapcsolatos ismeretek átadását viszont megnehezíti, hogy a kutatásokból – és a hétköznapi tapasztalatokból – egyértelműen kiderül, hogy sem a szülők sem a pedagógusok nem képesek lépést tartani a fiatalokkal az online térben. Ez pedig azt eredményezi, hogy akarva, akaratlanul magukra vannak utalva az internet használatában, amelyhez teljesen máshogy állnak hozzá, mint az idősebb generációk. Így ahhoz, hogy szüleik és tanáraik eredményesen taníthassák a gyerekeket, és megakadályozzák a kiszolgáltatottságukat, nekik maguknak is tanulniuk kell, és megérteniük, hogy mire és hogyan használják a fiatalok a médiát.

Források:

Médiatudatosság az oktatásban konferencia anyaga

A média hatása a gyermekekre és fiatalokra VIII. nemzetközi konferencia nyilatkozata

Top 0