• Autó
Faktor

Saját tollakkal ékeskedik

Izgalmas korszakban és érdekes területen vetett be különös tárgyalási technikákat Dittel Gábor, a NiT Hungary ügyvezető főtitkára.

Több, mint emléktárgy

Nem idegen tollakkal ékeskedik, ráadásul nem is kevéssel Dittel Gábor, aki vitrinében őrzi azokat a pennákat, melyekkel fontos megállapodásokat írt alá. A fontos jelző ebben az esetben szakmai közösséget jelent, a neve pedig NiT Hungary, mely több kontraktust is fémjelez.

A megállapodások aláírása tényleg ünnepi pillanat és csak néhány percig tart, de előkészítése több hónapos munka és több évtizedes tapasztalat, amihez megfelelő ember kell a megfelelő időben.

EZT IS AJÁNLJUK:
    Kép: Autószektor

    Kép: Autószektor

    Nincs sok belőlük, és pláne kevés az olyan, aki egy egész szakmai alágazat érdekeit képviselte, képviseli: Dittel Gábor közel három évtizede ügyvezető főtitkára a NIT Hungary-nek, melynek tagsága jelenleg több mint 3400 vállalkozást és 20 ezer járművet jelent.

    Ahogy az ügyvezető főtitkár fogalmaz, mindig konstruktív szakmai ellenzékként igyekeznek javaslatokat megfogalmazni tagjaik érdekében, hogy azok nyugodt és kiszámítható gazdasági, valamint adókörnyezetben működhessenek, miközben befizetéseikkel csökkentik a társadalmi terheket.

    Tábortűz, nem csak melegedésre

    Írtak már alá megállapodásokat üzemanyag-társaságokkal, hogy beszerzés társulással kedvezményes gázolajhoz segítsék tagjaikat, akiknek adójogi és képviselői szolgáltatást is nyújtanak. A tartós sikerhez az is kellett, hogy sok más kortársához hasonlóan már fiatalon megtalálja érdeklődési területét. A gépész végzettségű Dittel Gábor (1954) megtanulta, hogy nem csak melegedni kell a tábortüzeknél, hanem tenni is valamit a közösség érdekében. Ezt a tulajdonságát és képességét jól hasznosította már az 1980-as években, amikor egy szakmai közösségbe került. A Kisiparosok Országos Szervezetében (KIOSZ) képviselve volt valamennyi szakma, mert a maszekokat szabályozó 1977-es ipartörvény kötelezővé tette a KIOSZ tagságot.

    Céhkorszak után átszervezés

    A hőskorban, még a múlt század elején céhekbe tömörültek az azonos érdeklődésű optikusok, cipészek, festők, ám a szocialista pártirányítás idején átalakították a szervezeteket, mindent szakmát egybe gyúrtak, a tagság viszont a szakmai kötődést forszírozta. Ekkor Dittelt bízták meg az új szervezeti forma kialakításával. A nyolcvanas évben 140 ezer fő volt a tagság, ebből 1987-ben már 60 ezerre nőtt a fuvarozók száma. Akkoriban alakultak a KIOSZ fuvarszervezők, mint a taxiscégek elődei, az igazi magánfuvarozás pedig 1982-tól indult.

    Kép: Autószektor

    Kép: Autószektor

    Akkoriban még maradtak korlátok, hiszen csak egy öttonnás autóval és csak lakossági szolgáltatást lehetett nyújtani, ebben az időben jöttek létre a magán-teherfuvarozók, olyanok, mint Havanna teher, ekkor kezdett hódítani a 27 megás CB rádió, ami segítette a hatékonyabb működést.

    És ekkor vált szükségessé a szakmai tagozódás: a KIOSZ-on belül létrejött az országos személy-, és teherfuvarozók szakmai tagozata, mely ütőképes személyeket sorakoztatott fel a küldöttválasztáson. Ennek is köszönhető, hogy 1988-tól minisztériumi kezdeményezésre elindult a liberális jogszabályalkotás egyeztetése és véleménykérése törvényalkotás előtt.

    Piacliberalizáció, érdekvédelem

    1989 január elsejétől életbe lépett szabályozás szerint már mindenki annyi járművel szállíthatott árút és személyt, amennyi eszköze volt. A vállalkozások külföldi tevékenységét segítette az érdekvédelmi szervezet, mellyel az erősen korlátozott devizakeret ellenére osztrák schillinghez és nyugatnémet márkához juthattak a sofőrök. Az elszámolásos alapon történő valutahasználat ellenőrzését és a járat ellátási konstrukciót a NiT Hungary bonyolította, először csak a Fővárosban, 1993-tól pedig már vidéken, elsőként Székesfehérváron is működött iroda.

    A NiT Hungary nagy lépés volt a tagság véleményének és igényének figyelembe vevő érdekképviselet történetében. Ahogy Dittel Gábor ügyvezető főtitkár az Autószektornak elmondta, a következő reformlépést a közlekedési engedélyek szétosztása jelentette: ez mind az osztrákok, mind a magyarok esetében korlátozott számú tételt jelentett. 1989 előtt csak állami cégek között kellett és lehetett elosztani a közlekedési engedélyeket, pedig ekkor már magánvállalkozások is igényelték, de nem jutott nekik, mert azt soron kívül, bőrönddel mind elvitte a Hungarocamion. Természetesen nagy volt a felháborodás, erre létrehozták az engedélyelosztási rendszert.

    Nincs kikötés!

    Dittel Gábor ekkor is ügyes stratégiát alkalmazott: hajón rendezték meg az érintettek találkozóját, és addig nem kötöttek ki, amíg nem született megállapodás. Hasonló diplomácia megoldást, de eltérő járművet alkalmazott Dittel később is: a korábban Brezsnyev által is használt Ikarus tárgyalóbuszban ingáztak és tárgyaltak Budapest és Szentendre között, a megállapodás aláírásáig csak ebédelni álltak meg a Pilisszentlászlói Rigó étteremnél.

    A tárgyalásoknak köszönhetően a magánvállalkozók is felismerték az erős közös képviselet szükségességét.

    Amikor egyre nehezebb lett az engedélyek elosztása, akkor jött a Ro-La vonatos korszak, ami azt jelentette, hogy az osztrák szakaszt vasúti kocsikon tették meg a kamionok, mert már nem volt elég a 4700 közúti engedély. Ekkor szigorították a fuvarozási tevékenység feltételrendszerét.

    A cikk folytatását elolvashatja az Autószektor oldalán!

    Kommentek:

    Top 16