• Belföld
Faktor

Meghalt az ügyészek egyike - de mi is az a Questor-ügy?

Váratlanul meghalt a több tíz milliárdos csalás és sikkasztás miatt kipattant Questor-ügy egyik vezető ügyésze. A Faktor összeszedte, hogyan áll jelenleg bűncselekmény kivizsgálása.

A Quaestor- ügyben Tarsoly Csaba és tíz társa ellen, bűnszervezetben elkövetett csalás, sikkasztás és más bűncselekmények miatt emelt vádat a Fővárosi Főügyészség. A 2016 január 29-én benyújtott 1548 oldalas vádiratból kiderül, hogy az ügyészek szerint Tarsoly és társai egy 47 cégből álló bűnszervezetet hoztak létre.

Tarsoly Csaba egy rendőrautóban.

Tarsoly Csaba egy rendőrautóban.

Az ügyben Tarsoly Csaba az első rendű vádlott, őt 753 bűncselekménnyel gyanúsítják. Ezért akár 25 év börtönbüntetésre is ítélheti a bíróság. Az ügyészség szerint a bűnszervezetet, azaz a Quaestor csoportot Tarsoly irányította az 1990-es létrehozása óta.  Őt a vezető testületből hárman segítették, alájuk pedig könyvelők, informatikusok és más vezető alkalmazottak tartoztak. Ők tévesztették meg a betéteseket és titkos nyilvántartást vezettek az ügyfelek által befizetett pénzekről.

Piramisjátékhoz hasonló rendszert hoztak létre

- mondta februárban Ibolya Tibor fővárosi főügyész. Arról is beszélt, hogy a vádiratban csak annak a 232 sértettnek a sérelmére elkövetett bűncselekvény szerepel, akinek ötven millió forintnál nagyobb kára lett. Ez azért van így, mert el szeretnék kerülni az eljárás elhúzódását. A nyomozás csak a 2007 óta eltelt években elkövetett bűncselekményeket tárta fel.

Ha mind a 30 ezer sértettet is belevették volna a nyomozásba, akkor még legalább négy évig tartott volna a nyomozás. A bírósági eljárás pedig a Baumag- vagy a Postabank-ügyhöz hasonlóan, még további éveket vett volna igénybe. Ráadásul

az eljárás elhúzódása nyomatékos enyhítő körülmény lett volna a vádlottak számára.

A rendőrség 44 milliárd 405 millió forintnyi vagyont foglalt le a 2015. március 11-e és december 16-a között folytatott nyomozás során. A nyomozás 9,5 millió forintba került az adófizetőknek.

Az első vádpont szerint 2007-2012 között a vádlottak a Quaestor Értékpapír Zrt. sérelmére 46,6 milliárd forintnyi értékpapírt loptak el. A második vádpont az, hogy a vádlottak nem létező állampapírokat adtak el, amivel 11 ügyfélnek 3,2 milliárd forint kárt okoztak. Ezt későbbi bűncselekményekből származó bevételből megtérítették. Azért, hogy elkerüljék a lebukást. A harmadik vádpont szerint eltitkolták az ügyfelek elől, hogy a Quaestor fizetésképtelenné vált. Valóságos és fiktív kötvényeket is forgalmaztak. Anélkül, hogy esély lett volna a visszafizetésre. Ennek a vádpontnak 30 ezer sértettje van, a kár összesen 20 milliárd forint. Van 232 olyan ügyfél, aki több mint 50 milliót bukott ezen az ügyleten. A negyedik vádpont szerint 2007-2015 között opciós szerződéseket kötöttek nem létező vállalati kötvények megvásárlására, több mint 500 ügyféllel. Ezzel összesen 6 milliárd forint kárt okoztak. Az ötödik vádpont az, hogy Tarsoly Csaba 124 alkalommal, összesen 1,2 milliárd forintot lopott el 2007 júliusa és 2013 októbere között a cégtől. "Ezt úgy értsék, ahogy mondom, táska, készpénz, belerak, elmegy" - mondta Ibolya Tibor.

A bűncselekménynek 32 ezer sértettje van, 2963 feljelentés érkezett és 677 tanút hallgattak ki. Elvégeztek 42 házkutatást és lefoglaltak 750 ezer e-mailt is. A vállalatcsoport teljes cégállományát átvizsgálták 2007-től, óriási mennyiségű, több petabájtnyi adatot foglaltak le a rendőrök.

A Quaestort már 2009-ben is ellenőrizték. Akkor kiderült, hogy másfél éve hamis adatokat adtak meg a felügyeletnek a működésükről. Ezért 3 millió forint bírságot kaptak, de más következménye nem lett az ügynek. A cégcsoport 2013-as MNB ellenőrzésekor a cég szakemberei nagyon felkészültek a vizsgálatra, így az ellenőröknek nem is sikerült terhelő bizonyítékokat feltárniuk. Az ügyészség egyébként tovább folytatja a nyomozást Tarsolyék ellen pénzmosás és közokirat-hamisítás gyanúja miatt. Ezekben az ügyekben van külföldi szál is, ezért csak azután emelnek vádat, ha megérkeztek a külföldi hatóságoktól a bizonyítékok.

Dühösen tüntető károsultak.

Dühösen tüntető károsultak.

A Fővárosi Törvényszék áprilisban hiánypótlásra hívta fel a Főügyészséget. A Quaestor-ügyet tárgyaló bíróság az előzetes ülésen úgy ítélte meg, hogy hiányos a vádirat, amiről a főügyész korábban azt nyilatkozta, hogy az világszínvonalú.

A bíróság szerint hiányos a bizonyítási eszközök megjelölése és az, hogy azok mely cselekmény bizonyítására szolgálnak. Ennek a pótlására 60 napja van az ügyészeknek. A tárgyalás csak ezután kezdődhet meg.

Ibolya Tibor fővárosi főügyész szerint a bíróság azt kérte számon, hogy a vádiratban nincs megjelölve, hogy több mint hatmillió fájl pontosan mely tény bizonyítására szolgál. Az ügyész szerint az erre vonatkozó törvény 2014. január 1-jétől megváltozott, ezért nem is kell ezt megjelölniük.

Miközben Tarsoly Csaba, a Quaestor elnöke előzetes letartóztatásban van, a feleségét március végén házi őrizetbe helyezte a bíróság. Tarsoly Csaba személyi titkára a Quaestornál Mikuska Zoltán volt, akit még tanúként sem hallgattak ki az eljárásban az ügyészek.

Nem merült fel adat arra, hogy Mikuska Zoltán, Tarsoly Csaba volt Quaestor-vezér személyi titkára bármiről is tudna vagy, hogy a feltárt bűncselekményekben bármilyen módon közreműködött volna, ezért a nyomozó hatóság sem gyanúsítottként, sem tanúként nem hallgatta ki.

- válaszolta Polt Péter legfőbb ügyész az parlamentben egy írásbeli kérdésre. Mikuska Zoltán „személyes, magánéleti kapcsolatot ápolt” a Quaestor-botrány idején Polt Péter lányával.

Top 0