• Külföld

A terrorizmus megérkezett Európába - egy éve történt a párizsi mészárlás

Közel 3 és fél óra, 8 terrorista, 130 halott - számokkal így lehetne összefoglalni a párizsi terrortámadást, melynek hatásait még ma, egy évvel a véres éjszaka után is érezni lehet, a kérdések egy része pedig még mindig megválaszolatlan.

2015. november 13-án, pénteken este százak indultak el Párizsban szórakozni – ki kávézókban vagy éttermekben találkozott szeretteivel, vagy a State de France stadionban a francia-német barátságos mérkőzésre váltott jegyet, de rengeteg embert vonzott az Eagles of Death Metal koncertje is a Bataclan színházban. Negyed 10-kor azonban minden megváltozott: az Iszlám Állam terroristái összehangolt akciókkal gépfegyverrel és a testükre erősített bombákkal több helyszínen összesen 130 ember öltek meg, a sebesültek száma pedig majdnem elérte a 400-at.

Sérültet ápol egy orvos a Bataclan előtt (Fotó: Europress / Dominique Faget - AFP)

Sérültet ápol egy orvos a Bataclan előtt (Fotó: Europress / Dominique Faget - AFP)

A támadást követő napok és amit már tudunk

A terrortámadás híre sokkba taszította a teljes világot. Francois Hollande – aki maga is a State de France-ban volt a robbantás idején – még aznap éjfél tájékán rendkívüli állapotot hirdetett, miközben a közösségi médiát ellepték a #prayforparis részvétnyilvánítások. A legtöbb áldozatot a bataclani mészárlás követelte: itt a három támadó túszul ejtette a koncertezőket, és válogatott, kegyetlen módszerekkel egyesével végezte ki az embereket – összesen 89-et.  130 áldozat 26 különböző ország szülöttje volt.

A támadásért az Iszlám Állam vállalta a felelősséget – ez volt az első alkalom, hogy a szíriai-iraki bázisú szunnita terrorszervezet Európában hajtott végre merényletet. A tömeggyilkosok többsége a migránsválság keltette ellenőrizetlen áramlást kihasználva tért vissza Franciaországba, miután Szíriában megkapták a kellő kiképzést. Mint később kiderült, az ötletgazda Abdelhamid Abaud már régóta csiszolgatta a tervét, melynek lényege az volt, hogy egy zárt térben lévő nagy tömegbe egy-két fegyverest kéne engedni, aki előbb géppisztollyal, majd a testére erősített bombával végezne több tucat ártatlannal. Párizs november 13-án pont alkalmas volt az ördögi terv megvalósítására.

A State de France a robbantás után (Fotó: Europress / Franck Fife - AFP)

A State de France a robbantás után (Fotó: Europress / Franck Fife - AFP)

A terrortámadásokban résztvevő merénylők nem számoltak a túléléssel. A feladatuk az volt – már aki kapott gépfegyvert –, hogy a lehető legtöbb embert lőjék agyon, majd robbantsák fel magukat. Ennek a parancsnak csak egyetlen terrorista nem engedelmeskedett: Salah Abdeslam. Ő robbanómellényét elhajítva végül Brüsszelbe menekült, hatalmas hajtóvadászatot indított ezzel útjára.

Az ötletgazda Abaud november 13-i szerepe még nem tisztázott, a nyomozási eredmények ellentmondanak egymásnak: lehet, hogy ő is kávézókon ülő békés tömegbe lőtt, de az sem kizárt, hogy csak a háttérből irányította az eseményeket - de néhányan még azt is vitatják, hogy ennyire fontos szerepe lett volna. Mindenesetre egy éve ilyenkor még ő is élt – az ő halálára még 3 napot kellett várni. Két társával együtt Saint-Denis negyedében vesztette életét a rendőrség 7 órás ostroma során.

Fotó: Europress / Michael B. Thomas - AFP

Fotó: Europress / Michael B. Thomas - AFP

És Párizs újra sír

A párizsi terrortámadások utáni döbbenet és gyász a 9/11-es repülős terrortámadásokat idézte. Az általános válasz a hitetlenkedés volt: a világ nem tudta, nem akarta elhinni, hogy a Föld egyik legismertebb, legnépszerűbb fővárosában ilyen rövid idő alatt, ilyen látszólag egyszerű módszerekkel ennyi ártatlan életét lehet elvenni.

Pedig Párizs számára ekkor már nem volt ismeretlen a megdöbbentő, kegyetlen támadást elszenvedő áldozat szerepe. Alig tíz hónappal korábban, január 7-én két dzsihádista fegyveres rohanta le a Charlie Hebdo szatirikus lap szerkesztőségét – 12 embert gyilkoltak meg, az akció folytatása pedig további öt ember életét követelte.

Fotó: Europress / Miguel Medina - AFP

Fotó: Europress / Miguel Medina - AFP

A párizsi terrortámadás valójában egy véres két hónap sormintájában foglalt el kiemelkedő helyet: két hónap alatt az Iszlám Állam vagy a hozzájuk hű, de fel nem esküdött fanatikusok 525 emberrel végeztek. A sor Törökországban indult október 10-én, mikor egy ankarai béketüntetésen két bomba 102 emberrel végzett. Ezt követően a Sínai-félszigetre lezuhant egy orosz utasszállító, 224 emberrel a fedélzetén, Bejrút és Tunisz sem úszta meg öngyilkos merénylők nélkül, végül San Bernardinóban egy ámokfutó házaspár 14 emberrel végzett egy karácsonyi bulin.

A legnagyobb pofon még Párizs volt – hihetetlennek tűnt, hogy egy ennyire pontos, precíz tervet nem neszeltek meg a hatóságok. Mint kiderült: nesz volt, cselekvés nem… Akárcsak négy hónappal később Brüsszelben: ugyanaz az európai terroristasejt 32 embert ölt meg bombákkal a Zaventem nemzetközi reptéren és a Maalbeek metróállomáson. Az Iszlám Állam ezekkel a terrortámadásokkal bebizonyította, hogy – akárcsak korábban az al-Kaida – játszi könnyedséggel tudja néhány ember révén elszállítani a terrort akár más kontinensekre is.

Ebben a kávézóban is gyilkoltak a terroristák (Fotó: Europress / Bertrand Guay - AFP)

Ebben a kávézóban is gyilkoltak a terroristák (Fotó: Europress / Bertrand Guay - AFP)

A telepíthető terrorizmus és a rejtélyek

Brüsszel óta úgy tűnik, a világ lépéselőnybe került. Ez természetesen nem azt jelenti, hogy azóta nem történtek spontán (Németországban macsétával, pisztollyal és baltával is lecsaptak támadók) vagy kitervelt terrortámadások (Nizzában egy kamionnal gázolt bele egy merénylő a tömegbe), de akkora sokkot nem tudott okozni az Iszlám Állam, mint a merényletei fénykorában. Nem véletlen: a rendőröknek és titkosszolgálatoknak helyre kellett hozni azt a több tucat hibát, amit kihasználva a terroristák le tudtak csapni.

A nyomozások során ugyanis kiderült, hogy a francia és belga hatóságok kezében volt gyakorlatilag minden szükséges információ, amivel megelőzhették volna a támadást: a merénylők többségét figyelték, Abaud a bataclani mészárláshoz kísértetiesen hasonlító terveiről egy kiugrott terrorista tett vallomást, és a sejt mozgolódása is szemet szúrt a biztonságiaknak. Gyakorlatilag csak a pontos időpontos és célpontot nem ismerték Párizson belül – a terroristák mégis könnyűszerrel kijátszották őket kártyás mobiltelefonjaikkal. A túlterhelt rendőrség és az egymással rivalizáló szervek pedig asszisztáltak Abaudék ámokfutásához.

Fotó: Europress / Lionel Bonaventure - AFP

Fotó: Europress / Lionel Bonaventure - AFP

Abdeslam egészen idén márciusig bujkált a hatóságok elől, csak 18-án fogták el egy brüsszeli rajtaütés során –a bujkálás alatt pedig nagy valószínűséggel megszervezte a brüsszeli robbantásokat. A belga-marokkói férfit Belgium végül kiadta Franciaországnak, de sokra nem mentek vele: a terrorista kezdetben csak szűkszavú vallomást tett – amelyből kiderült, hogy azért nem követett el Párizsban öngyilkos merényletet, mert az utolsó pillanatban mégis inkább az életére voksolt –, majd a későbbiekben gyakorlatilag megnémult. Belga ügyvédje szerint Abdeslamnak annyi esze van, mint egy hamutartónak, mások szerint viszont hallgatásával el akarja terelni a figyelmet további, készülődő terrortámadásokról.

A párizsi mészárlással kapcsolatban folyamatosan kerülnek nyilvánosságra újabb információk – legutóbb például arra derült fény, hogy egy ember mozgatta Szíriából a párizsi és a brüsszeli merényletsorozat szálait is. De még mindig rengeteg a megválaszolatlan kérdés, és ezek közül a legégetőbb az: vajon hány potenciális terrorista tartózkodhat jelenleg Európában? Hiszen a migránsok nem szűnő áradása továbbra is támogatja az Iszlám Állam vérgőzös terveit: agymosott, öngyilkos merényletre kész, európai anyaországukban kiközösített radikális fiatalok tucatja térhet vissza Szíriából, időzített bombaként csak a parancsszóra várva: ölj!

Párizs egy éve megmutatta: ha az ukáz megérkezik, százak halnak meg…

A terrortámadás krónikája

A terrortámadás krónikája

Kommentek:

Top 0