• Politika

Palkovics László: személyi változások lehetnek a Kliknél

Elsődleges feladatának tekinti az államtitkárság, hogy átalakítsák a Klebelsberg Intézményfenntartó Központot (Klik), ahol személyi változások is várhatóak, emellett már készülnek a tervek az új Nemzeti Alaptantervre, hogy ésszerűsítsék a tananyagot és csökkentsék a diákok leterheltségét - mondta el a Faktor kérdésére Palkovics László.

Mendrey László, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének elnöke a szombati tanártüntetésen azt mondta, azért állnak fel a Köznevelési Kerekasztal mellől, mert Palkovics Lászlóéknak nincsen döntési joguk. Azonban Palkovics László oktatási államtitkár a Faktor kérdésére elmondta: a kerekasztal többféle döntésre alkalmas javaslatot tehet. Ahol viszont miniszteri döntésre van szükség, az az Emberi Erőforrások Minisztériumának hatásköre.

Fotó: MTI/Máthé Zoltán

Fotó: MTI/Máthé Zoltán

Az államtitkár azt is elmondta a Faktornak, hogy a Klik belső korrekciójára sor kerül, az ehhez szükséges feladatokat az államtitkárság prioritásként kezeli. A következő tanévtől már más szerkezetben, átalakított formában működhet a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ. „A Klik működése a jelenlegi, centralizált formában nem igazán szerencsés, a 198 tankerület nem funkcionál jól. A tervezett decentralizáció lehetséges iránya, hogy az ország térszerkezetéhez vagy a régiókhoz igazodnának, illetve elképzelhetőek, hogy az iskolák száma alapján központokat szervezzenek” – mondta az államtitkár. Arra a kérdésre, hogy várható-e Hanesz József menesztése, az államtitkár úgy válaszolt, a Klik belső átalakítása személyi változásokkal is járhat, de erről egyelőre még nem tud beszélni.

Lázár János egy korábbi nyilatkozatában azt mondta, hogy megvizsgálnák, az önkormányzatok jól végezték-e az iskolák működtetését, ha pedig nem, az eddig önkormányzati fenntartásban lévő iskolákat is átvenné az állam. Emiatt felmerült a kritika, hogy a kormány totális államosítást, a központosítás további erősödését akarja. Erre Palkovics László azt mondta,

az iskolák stabil működését kell szem előtt tartani, mert ez szolgálja a diákok és a családok érdekeit.

Szerinte a fenntartás és a működtetés kérdésének vizsgálata ezt a célt szolgálja.

Amikor Czunyiné Bertalan Juditot menesztették és helyét az addig felsőoktatásért felelős államtitkár, Palkovics vette át, több tanári fórumon is felmerült az az aggodalom, hogy a felsőoktatás átalakításához hasonlóan a közoktatást is alárendelik a munkaerőpiac igényeinek, így akár gimnáziumok szűnhetnek meg, hogy a diákokat inkább a szakképzés felé tereljék. A Faktornak erre Palkovics László úgy fogalmazott: biztosítottak a köznevelésben a jelentkezők számának megfelelő gimnáziumi férőhelyek. „A felvételi eljárás rendje a szülőknek, diákoknak lehetőséget biztosít arra, hogy priorizálják a választott iskolákat, képzési típusokat. Ennek megfelelően a szülő és a diák döntése az, hogy az általános iskolai tanulmányokat befejezve milyen iskolatípusban folytatja tanulmányait a tanuló” - mondta.

Készül az új tanterv, csökkenhet a diákokon a nyomásA Faktor kérdésére az államtitkár azt is elmondta, már készül az új Nemzeti Alaptanterv tervezete, a Köznevelési Kerekasztal két munkacsoportja is foglalkozik ezzel a kérdéssel. Az egyik a tartalomfejlesztési munkacsoport, a másik a gyerek, tanulói életutak munkacsoport. „Ezektől a munkacsoportoktól várjuk a szakmai javaslatokat. Amennyiben a javaslatok törvénymódosítást igényelnek, szükség esetén módosítunk” – mondta.

Azt is elmondta lapunknak, hogy folytatják az egyeztetéseket a pedagógusok érdekképviseleteivel, szervezeteivel. Ahogy fogalmazott, a Pedagógusok Szakszervezetének 25 pontjának legalább a fele aktuálisan végrehajtható, és szeptemberi határidővel szerepel is a kormány besorolásában. Ezek között találhatóak intézményeket érintő kérdések is. „További egynegyedük a 2017. januári határidőhöz kapcsolható, és további egynegyedük a 2017-es év folyamán végrehajtandó intézkedési csomagba sorolható, ilyen például a tanagyag tartalmi kérdései, pedagógusképzés” – mondta.

A pedagógusképzésről bővebben kifejtette, hogy a Köznevelési Kerekasztal ülésén részt vevők között jelen vannak a Magyar Rektori Konferencia, a Magyar Tudományos Akadémia, valamint a Nemzeti Pedagógus Kar képviselői is, akik segítséget nyújtanak abban, hogy a pedagógusképzés tartalmi fejlesztésével összefüggésben szakmai javaslatok születhessenek, kiegészülve a pedagógus-továbbképzések kérdésével is. „A pedagógusképzés és továbbképzés megújításában nagyobb hangsúlyt kell helyezni a modernebb módszerek, innovatívabb szemlélet fejlesztésére. Az előkészített szakmai javaslatokról a Kerekasztal többi résztvevőjének véleményének ismeretében történhet meg a döntéselőkészítés. Erről a kérdésről várhatóan 2016 második felében születhet majd döntés úgy, hogy a változások bevezetésére 2017. január 1-jétől lehet számítani” - mondta.

Várják az alternatív kerekasztalt is tárgyalniA Pedagógusok Szakszervezete jelezte, hogy bár tovább tárgyalnak a sztrájkbizottság keretei között, de megkezdték egy országos sztrájk előkészítését, és a kerekasztalon nem szeretnének részt venni. A mai napon alternatív közoktatási kerekasztalt is létrehoznak a tiltakozók, ahova várják az EMMI képviselőit is. Erre reagálva Palkovics László kifejtette, hogy a kormány - a szakmai képviseletek kérésére - létrehozta azt az egyeztető fórumot, ahol a köznevelés átalakításával kapcsolatos kérdéseket és teendőket megvitatják, ezt Köznevelési Kerekasztalnak hívják. „Ennek tagjai messzemenően kompetensek a köznevelés problémáit illetően, hiszen annak tagjai a pedagógusok, a szülők, a diákok és a fenntartó képviselői: a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete, a Pedagógusok Szakszervezete (bár meghívásunkat nem fogadta el), a Nemzeti Pedagógus Kar, az Országos Köznevelési Tanács, a Nagycsaládosok Országos Egyesülete, az MTA Közoktatási Elnöki Bizottság, valamint a Klik és az EMMI vezetése. Erre a kerekasztalra várjuk továbbra is a meghívott feleket, köztük természetesen a PSZ-t és a PDSZ-t is. Az Alternatív Kerekasztal delegáltját is szívesen látjuk a Köznevelési Kerekasztalnál” – mondta az államtitkár.

Azt is elmondta, hogy ezentúl az OECD is segíteni fogja a Köznevelési Kerekasztal munkáját. A szakértők elsősorban a szervezet korábbi kutatásai alapján a többi ország adataival összehasonlítva mutatják be a magyar oktatási rendszer erősségeit és gyengeségeit. Emellett felmerült annak a lehetősége, hogy két-három fontosabb témáról elemzést készít. Az OECD bekapcsolódásáról szóló egyeztetéseken Andreas Schleicher, a szervezet oktatásügyi- és készségfejlesztési igazgatóságának vezetője üdvözölte a kezdeményezést.

Top 0