• Külföld

Az infrastruktúrát helyre lehet hozni, de a szíveket nem - öt éve történt a fukusimai atomerőmű-baleset

Legalább 18 ezer halott vagy eltűnt személy, 160 ezer lakos evakuálása, megsemmisült települések, leolvadó reaktorok, leállított atomerőművek - mind egy földrengés miatt elinduló óriási cunami következményei. Japán közelmúltjának egyik legpusztítóbb katasztrófája öt éve történt.

Fotó: Europress / Sadatsugu Tomizawa - AFP

Fotó: Europress / Sadatsugu Tomizawa - AFP

A tragédia és a következményei2011. március 11-én helyi idő szerint 14:46-kor egy 9-es erősségű földrengés rázta meg Japán egyik főszigetét, Honsút, amely ezt követően két métert elmozdult kelet felé – az egész szigetországban nem mértek még korábban ilyen erős földrengést. Ezt követően legalább 10, de esetenként akár 40 méteres hullámokkal csapott le a cunami az északkeleti partszakaszra. A kettős természeti csapás legalább tizennyolc ezer embert ölt meg vagy tüntetett el, és annyi települést semmisített meg, hogy közel 180 ezren még öt évvel a tragédia után sem térhettek vissza otthonukba – írja a BBC.

A tóhokui földrengés és a szökőár súlyos nukleáris üzemzavart okozott a Fukushima Daiichi atomerőműben is – a beáramló víz miatt a hűtőberendezések működésképtelenné váltak. Pár napon belül három teljes reaktor leolvadt, míg négy reaktorblokk szerkezete károsodott. Csernobil óta nem történt ilyen súlyos nukleáris katasztrófa – ezért is titkolta 88 napig az atomerőművet működtető Tepco a reaktorok leolvadását.

A fukusimai erőmű a szökőár után (Fotó: Europress / HO / Air Photo Service - AFP)

A fukusimai erőmű a szökőár után (Fotó: Europress / HO / Air Photo Service - AFP)

Az atomerőmű-baleset miatt nagy térségben magasra nőtt a radioaktív sugárzás, ezért 160 ezer lakost azonnal kitelepítettek a veszélyessé vált régióból – majd a veszély pontos felmérést követően ez a szám elérte a 470 ezret.

Azóta eltelt öt év, de legalább százezren még mindig nem térhettek vissza – annak ellenére, hogy a sugárfertőtlenítési munkálatok nagyon intenzíven zajlanak. Közel 800 ezer tonna szennyezett vizet tárolnak jelenleg 1000 tartályban Fukusimában, és a kormánytervezet szerint a rekonstrukciós munkák a hónap végére befejeződnek – több, mint másfél milliárd dollárt költött rá a kormány. A víz okozta katasztrófát vízzel lehet csak megállítani: a Tepco előbb a reaktorok visszahűtésére, majd a sugárzás megfékezésére öntötte el vízzel a területet.

Bár a halálesetek döntő többségét a cunami okozta, az esetet követően komoly atomerőmű-ellenes tiltakozások indultak meg Japánban, és világszerte is hatással volt a baleset az energiapolitikára – Németországban például ekkor arról született döntés, hogy 2022-ig minden atomerőművet leállítanak. Biztonsági félelmek miatt a fukusimai atomerőmű-balesetet követően mind a 48 működő japán atomerőművet leállították, az ország ezért drága, importált fosszilis anyagokra alapozta energiaellátását. Ennek köszönhetően a villamosenergia ára négy év alatt 19%-kal nőtt, és a széndioxid-kibocsátás is sokkal magasabb lett. Ennek is köszönhető, hogy mostanra 70%-ra nőtt Japánban a nukleáris energiát támogatók köre – a fukusimai balesetet követően csak 35% volt.

Ennek ellenére 2015 óta alig néhány atomerőművet indítottak újra, és az ellenállás pedig még mindig nem csökkent: a lakosok szerint nincs elég biztosíték arra, hogy nem történhet meg még egyszer hasonló katasztrófa. A hét elején biztonsági félelmek miatt egy erőmű két reaktorát is leállították – erről itt írt bővebben a Faktor.

Fotó: Europress / Toru Yamanaka - AFP

Fotó: Europress / Toru Yamanaka - AFP

Abe Shinzo miniszterelnök megemlékező beszédében elmondta, hogy Japán hosszútávon nem képes nukleáris energia nélkül fennmaradni. A felvetése miatt viszont újabb kritikaözönre számíthat, ráadásul a Tepco elismerte, hogy még mindig akkora sugárszennyezett terület maradt ellenőrzés és helyreállítás nélkül, hogy a teljes megtisztítás még további negyven évet vesz igénybe.

A félelmek és jóslatok ellenére azonban a radioaktív sugárzás nem okozott humanitárius katasztrófát – a gyors kitelepítésnek köszönhetően a lakosok nem kerültek túl nagy veszélybe. 2012-es jelentésében az Egészségügyi Világszervezet is megerősítette, hogy az előre jelzett egészségügyi kockázatok mértéke alacsony maradt. A sugárzás által leginkább érintett két település lakosainak körében viszont 4-7%-kal nőtt a különböző rákos megbetegedések, elsősorban a leukémia kialakulásának veszélye.

Egy nő virágcsokorral emlékezik meg az áldozatokról (Fotó: Europress / Toru Yamanaka - AFP)

Egy nő virágcsokorral emlékezik meg az áldozatokról (Fotó: Europress / Toru Yamanaka - AFP)

Az öt éves évfordulóA tragikus eseményekre és az áldozatokra egész Japánban egy perc néma csenddel, fejhajtással és harangozással emlékeztek 14:46-kor. A megemlékezés idejére a metrót is leállították.

„Az elmúlt öt év minden érintett számára a nehézség és a fájdalom napjait hozta.”

- mondta Abe Shinzo miniszterelnök.

Beszédében ígértet tett, hogy bővebb költségvetéssel fogják segíteni a legsúlyosabban érintetteket abban, hogy „a saját lábukra tudjanak állni”.

Fotó: Europress / Toru Yamanaka - AFP

Fotó: Europress / Toru Yamanaka - AFP

A legtöbb túlélő számára az érzelmi nehézségek, veszteségek jelentik a felépülést gátló körülményt.

„Az infrastruktúrát helyre lehet hozni, de a szíveket nem. Azon csak az idő segíthet.”

– mondta Eiki Kumagai önkéntes tűzoltó. A férfi öt éve Rikuzentakatában, az egyik legsúlyosabban károsult területen végzett mentési folyamatokat – 51 kollégáját vesztette el a szökőárban.

„Még mindig magam előtt látom azoknak az arcát, akik ott elvesztek. Annyira sajnálom a történteket, hogy azt nem is tudom kifejezni.”

Top 0