• Tudomány
Faktor

Ősi víz alatti vulkánok okozhatták a Föld eljegesedését 750 millió évvel ezelőtt

Egy ősi szuperkontinens feltöredezésekor kialakult hatalmas víz alatti vulkánhálózat okozhatta a Föld drasztikus eljegesedését 750 millió évvel ezelőtt. Az ausztrál tudósok legfrissebb tanulmánya, akár az állati élet több millió évvel ezelőtti kialakulására is magyarázatot adhat.

A Nature Geoscience című folyóiratban közölt tanulmány részletezi az úgynevezett Hógolyó Föld elméletet, amely szerint egy nagyjából 750 millió évvel ezelőtt kezdődött és 650 millió évvel ezelőtt véget ért időszakban a bolygó szinte egészét jég borította. Az azonban a mai napig nem egyértelmű, hogy mi okozta ezt a drasztikus eljegesedést.

A Hógolyó Föld olyan szélsőséges esemény volt, amelyből kis híján nem sikerült kilábalnia a bolygónak. A mi elméletünk egy egyszerű mechanizmus leírásával ad magyarázatot a Hógolyó Föld idején uralkodott állapotokra

- mondta Eelco Rohling, az Ausztrál Nemzeti Egyetem professzora.

A Rodinia szuperkontinens szétszakadásakor az óceánba került folyóvizek megváltoztatták az óceán összetételét, csökkentve a légköri szén-dioxid szintet, emiatt növekedett a globális jégtakaró. A kontinenseket borító jégpáncélok visszatükrözték a napfényt a Földről, tovább hűtve a bolygót.

Ezzel fordulóponthoz ért a bolygó, igazi hógolyóvá változva, amelyen az óceánok is fagyni kezdtek

- magyarázta a szakember.

A Föld ezután több millió éven át ilyen állapotban maradt, majd a szárazföldi vulkanikus tevékenység hatására annyi szén-dioxid került a légkörbe, hogy a bolygó kikászálódott a hógolyó állapotból.

A jelenlegi elmélet azonban nem ad magyarázatot arra, hogy miként halmozódott fel olyan sok karbonátos kőzet, mint például a mészkő, a Föld melegedésekor.

A kutatók szimulációk révén arra jutottak, hogy a Rodinia szuperkontinens feltöredezésekor kialakult sekélyvízi vulkánok hatalmas mennyiségű hialoklasztitot - a vulkáni üvegtörmelékből felhalmozódó üledékes kőzetet - termeltek, amelyek nagy mennyiségű kalciumot, magnéziumot, szilíciumot és foszfort jutattak az óceánba.

Amikor végül a Föld melegedni kezdett és a jég széttöredezett, a napfény behatolt az óceánba és fotoszintézisre sarkallta az algákat. A hialoklasztitból származó foszfor hatalmas algavirágzásokat eredményezett, ami a szén-dioxid megkötéséhez és oxigéntermeléshez vezetett, ez alapvető volt az állati élet kialakulásához - magyarázta Rohling.

Top 16