• Politika
Faktor

Orbán Viktor: Magyarország komolyan veszi a terrorháborút

Orbán Viktor miniszterelnök szerint a terrortámadások arra hívják fel a figyelmet: komolyan kell venni, hogy az Európai Unióba olyan háborús területről érkeznek emberek, amelyekkel az unió különböző országai - különböző mértékben - hadban állnak. A NATO főtitkára pedig azt mondta, hogy a párizsi terrortámadások nemcsak ártatlan emberek ellen irányultak, hanem alapvető értékeink, a nyitott, demokratikus társadalmak ellen is, és ezeket meg kell védeni.

Fotó: kormany.hu / Botár Gergely

Fotó: kormany.hu / Botár Gergely

A Parlamentben tartott mai találkozó utáni sajtótájékoztatón Orbán Viktor arra figyelmeztetett, hogy az érintett háborús területekről diverzáns csoportokat küldhetnek Európába, és ennek eredménye a terror- írja az MTI. A miniszterelnök szerint a párizsi terrortámadások után már nem terrorfenyegetésről, hanem valóságos terrortámadásokról kell beszélni, és Magyarország komolyan veszi a terrorháborút. Azt is mondta, hogy a délről érkező migránshullámot még szigorúbban kell ellenőrizni.

Magyarok a nemzetközi missziókbanA miniszterelnök biztosította a NATO főtitkárát, hogy Magyarország folytatja azokat a missziókat, amelyekben részt vesz. Orbán Viktor azt is elmondta, hogy eredményes a magyar közreműködés a NATO kereteiben a balti térség légtérvédelmében, és az elmúlt évben egységet küldtünk Litvániába is. Magyarország az Afganisztánban vállalt kötelezettségeit 2016-ban is teljesíti, a nemzetközi missziókban ugyanannyi ember vesz majd részt.

Ezzel kapcsolatban a miniszterelnök azt mondta: a magyaroknak jó okuk van arra, hogy büszkék legyenek a katonáikra, amint a magyar kormány is büszke arra, hogy ezer kiváló magyar katona teljesít szolgálatot missziókban az ország határain kívül. Ezt "az arányt és mértéket fenn fogjuk tartani" - mondta.

Jens Stoltenberg is azt mondta, hogy Magyarország értékes szövetségese a NATO-nak, több különböző módon is hozzájárul a biztonsághoz. A NATO-főtitkár nagyon hálás, amiért Magyarország részt vesz a balti térség és Szlovénia légterének védelmében, továbbá hozzájárul az afganisztáni és koszovói műveletekhez is.

Növekvő hadi kiadásokA kormányfő elmondta: a NATO walesi csúcstalálkozóján ígéretet tett arra, hogy Magyarország a többi országgal egyezően emeli a katonai kiadások mértékét. A cél az, hogy a hadi kiadások elérjék a nemzeti össztermék 2 százalékát. Ez hosszú távú cél, és minden évben növelni kell a kiadásokat - magyarázta.

Orbán Viktor szerint ez Magyarország nemzeti érdeke is. A hadsereg erősítése szükséges és elengedhetetlen, mert "a magyar hadsereg ma nincs abban az állapotban, hogy  az ország katonai biztonságához kellő mértékben hozzá tudjon járulni".  Az erő mértékét növelni kell, ez a nemzeti érdekünk, és meg is tesszük - mondta.

A NATO főtitkára azt mondta, örül, hogy a magyar kormány bejelentette védelmi kiadásainak növelését. Ez, mint mondta, fontos Magyarországnak és az egész szövetségnek.

Válsággócok és megoldásokOrbán Viktor kifejtette: két válsággóc fenyegeti jelenleg a térségünket. Az egyik az ukrajnai helyzet, és Magyarország Ukrajnával a lehető legszorosabban együttműködik. Ukrajna jó irányba fejlődik, de még messze van attól, hogy stabil országnak lehessen tekinteni, ezért Magyarország mindent segítséget megad a stabilizálásához - mondta.

Az ukrajnai helyzettel kapcsolatban a főtitkár úgy vélekedett, hogy Oroszország egyre agresszívabb Ukrajnában, és a közelmúltban a tűzszünet megsértése egyre gyakoribb lett. Aggasztó a lehetősége annak, hogy kiújulhat a harc Kelet-Ukrajnában, ezért minden félnek teljes mértékben be kell tartania a minszki megállapodást és a tűzszünetet - mondta. A miniszterelnök szerint a másik válsággóc a déli térség, ahonnan a migránsok - és velük együtt terroristák is - érkeznek ma Európába. Magyarország itt is jelentős szerepet vállal: pénzügyi segítséget nyújt és katonákat is küld, akik részt vesznek a kiképzési feladatokban - fontos szerepet játszanak, a nemzetközi közösség elismerését is kiváltva.

A kormányfő ennek kapcsán kijelentette: a migránshullám kezelésében az ellenőrzéseket még szigorúbbá tenni, mindenkiről tudni kell, hogy kicsoda, honnan jött, és mit akar. Ennek hiányában nem lesz béke és biztonság Európában, az emberek életét csak így lehet megvédeni.

Jens Stoltenberg kijelentette, hogy a múlt heti, párizsi terrortámadások nemcsak ártatlan emberek, hanem alapvető értékeink: a nyitott, szabad, demokratikus társadalmak ellen is irányultak, és ezeket meg kell védeni. A migrációs válság a NATO-főtitkár szerint valójában humanitárius kérdés. Ha a problémát a gyökerénél, vagyis a migránsok otthonának számító régióban kezeljük, és politikai megoldást javasolunk a térség konfliktusaira, a saját védelmünket is garantáljuk – mondta.

Megerősített védelemJens Stoltenberg úgy látja, nagy kihívásokkal nézünk szembe Európában. Több NATO-tagállam felajánlotta támogatását Franciaországnak, hírszerzési információkat osztanak meg egymással. Azt is vizsgálják, hogyan tudnak további, helyi kapacitásokat létesíteni az érintett régióban, hogy a kormányok képesek legyenek megvédeni magukat, és maguk is felléphessenek a szélsőségek és a terrorizmus ellen a saját erejükkel, amelyet a NATO támogat. Ez az oka annak, hogy a NATO aktívan részt vesz az afganisztáni védelmi erők kiképzésében, és más országokban is hasonló tevékenységet végez - magyarázta.

Mint mondta, azért fontos ezen országok védelmének megerősítése és stabilitása, mert ha ők képesek fellépni a szélsőségesekkel szemben a saját területükön, akkor "mi is nagyobb biztonságban vagyunk".

Jens Stoltenberg végül közölte: a NATO reagál a megváltozott biztonsági környezetre. Megduplázták a válaszadó erőik méretét, új akciócsoportot hoztak létre, amely képes órákon belül reagálni. Emellett irányító központokat létesítettek nyolc szövetséges kelet-közép-európai országban, és Magyarországon is lesz ilyen. Továbbá növelték a jelenlétet a szövetség keleti részén - mondta a NATO főtitkára.

Top 0