• Külföld

Mindenki itt nézi meg először: 15 éves a Wikipédia

Januárban ünnepli 15. születésnapját az egyik legismertebb online adatbázis, a Wikipédia. Mai napig önkéntesek készítik és szerkesztik a tartalmat, magyar nyelven közel 380 ezer szócikk van.

Floridából indult a kezdeményezés, a Wikipédia központja ma is itt található. Az alapító-tulajdonos, Jimmy Wales az algoritmusokat leszámítva nem sokat változtatott a cég koncepcióján: a szócikkek ingyenesen érhetők el, az itt található képek szabad felhasználásúak, a munkát önkéntesek végzik.

Ha valaki valamit nem tud, vagy nem jut eszébe, szinte már automatikusan az interneten keresi meg a választ. Az ember beír a böngészőbe pár kulcsszót, és ezután jellemzően egy Wikipédia-oldalon találja magát.  

A Wikipédia alapítója, Jimmy Wales
Fotó: Simon Dawson/Bloomberg via Getty Images

A Wikipédia alapítója, Jimmy Wales Fotó: Simon Dawson/Bloomberg via Getty Images

Az ingyenesség része annak az ambiciózus célnak is, amit Jimmy Wales még el szeretne érni a jövőben: a világ minden nyelvén legyen szócikk. „A tudást többé nem a magasból nyújtják az arra érdemeseknek, hanem azt mindenki szabadon megosztja online. A Wikipédia lehetetlen ötletnek tűnt elsőre (...) de az elmúlt 15 évben felülmúlta mindenki várakozását" – mondta el az alapító az oldal születésnapjának alkalmából.

A nyelvek területén egyébként óriási fejlődés volt az elmúlt évtizedben. Míg 2002-ben az elérhető oldalak 90 százaléka angol nyelven készült, addig két évre rá már fele-fele arányban voltak angol és más idegen nyelven írt anyagok. Ma összesen 290 nyelven van Wikipédia-szócikk. Magyarok 2003-ban csatlakoztak az internetes enciklopédiához, jelenleg az aktív szerkesztők száma 100 fölötti.

Majdnem bárki szerkesztheti

A Wikipédia különlegességét még az adja, hogy sosincs kész egy szócikk és szerzői joggal sem rendelkezik senki. Az oldalnak ez is a mottója: „az enciklopédia, amit bárki szerkeszthet”. Lényegében egy kattintással tényleg bárki szerkesztő lehet, más kérdés, hogy a szerkesztők között is van rangsor.

Régebbi szerkesztők azonnal aktiválni tudják az új vagy frissített oldalt, az újaknak viszont meg kell várni, míg egy rutinosabb, több jogosultsággal rendelkező szerkesztő (járőr) is rábólint a szócikkre. Épp ilyen alá-fölé szerkesztések miatt vannak az online enciklopédiának vitalapjai is. Itt a szócikkírók alaposan meg tudják beszélni, hogy egy nehezebb, megosztóbb témát, milyen módon adjanak közre. Ez azért is fontos, mert a Wikipédia szellemiségéhez hozzátartozik a minőség, a semleges nézőpont pedig "abszolút és vitathatatlan".

Az online adatbázis világszerte ismert logója.
Fotó: Wikipédia

Az online adatbázis világszerte ismert logója. Fotó: Wikipédia

Más kérdés, hogy az elmúlt években az át- vagy kiszerkesztés kedvét vette sok önkéntesnek. Ez főleg az angol nyelven dolgozó szerkesztőket érintette, mert ott nem kell a jóváhagyásra várni. Emiatt viszont bármiféle előzetes értesítés nélkül tűnhet nyoma is egy anyagnak. A magyaroknál nem ez a szokás, itt a régebbi tagok az első körben megpróbálnak hatni a szerzőre és javaslatokat tesznek, hogy milyen módon kellene javítani a szócikket. Az új szócikkíró munkáját segítheti a néhány éve indult mentorprogram is, ez magyarul is létezik.

Az enciklopédia készítésének tíz alapszabálya között az is szerepel, hogy lehetőség szerint kerüljék a szerzők az önreklámozást. „Az önmagunkról terjengősen megfogalmazott dicshimnusz mihamar olyan információanyagot generálhat, amelyet nem feltétlenül szeretnénk a nyilvánosság elé tárni.” Ennek a kísértésnek viszont néhányan még nehezen tudnak ellenállni.

Top 0