• Politika
Benkő Tibor

Milyen lesz az élet az átalakítások után? - szakértőket kérdezett a Faktor

Szakértőket kérdeztünk a kormány múlt héten bejelentett bürokrácia-csökkentő terveiről. György László, a BME adjunktusa szerint a váratlan bejelentés célja az lehetett, hogy az intézményeket arra ösztönözze, átgondolják szerepüket, és azt, hogy hogyan tudnának hatékonyabban működni. Ráadásul a cégek számára a korábbi állami alkalmazottak jól képzett munkaerőt is jelenthetnek. Hajnal György, az MTA tudományos főmunkatársa arra a veszélyre hívta fel a figyelmet, hogy a központosítás rosszabb döntésekhez is vezethet.

Lázár János a múlt heti Kormányinfón váratlanul bejelentette, hogy a kormány a bürokrácia-csökkentés jegyében több mint hetven, állami, országos háttérintézmény és más költségvetési szerv átszervezését tervezi – ezekben jelenleg 50 ezer ember dolgozik. Az intézmények feladatait vagy nem veszi át más intézmény, és jogutód nélkül megszűnnek, vagy feladataik más szervekhez kerülnek – ebben az esetben a cél, hogy a feladatokat a korábbi költségeknél 20 százalékkal olcsóbban lássák el. Lázár János azt mondta, a Miniszterelnökség a következő napokban tárgyal a minisztériumokkal arról, hogy milyen átszervezések szükségesek a rendszer egyszerűbb, gyorsabb és olcsóbb működéséhez, és a kormány ezt követően, február 10-én hoz végleges döntést.

Lázár János és Kovács Zoltán a bejelentéskor (Fotó: MTI - Bruzák Noémi)

Lázár János és Kovács Zoltán a bejelentéskor (Fotó: MTI - Bruzák Noémi)

Lázár János elmondta, vannak olyan intézmények, amelyeket biztos nem érintenek az elképzelések. Ilyen a NAV, a Klik, az Állami Egészségügyi Ellátó Központ, a Szociális Főigazgatóság, és a rendőrség, valamint a honvédség is. Lázár szerint viszont az Országos Egészségügyi Pénztár, a Nyugdíjfolyósító Intézet vagy a közlekedési hatóság érintett lehet. Ezekkel kapcsolatban a kormány célja, hogy minél több feladatuk kerüljön a járási- és kormányhivatalokba.

Kovács Zoltán kormányszóvivő a bejelentéssel kapcsolatban arról beszélt, a kormányzati rendszer átszervezése már öt éve zajlik, és az állam optimális működése érdekében ezt a munkát folytatni kell. A cél az, hogy a rendszer jól működjön, és nem az, hogy minél több embert küldjenek el. Kovács Zoltán azt mondta, „megnézzük, mi az az optimális forma, amiben tovább működhet a rendszer”, ezért azt még nem lehet tudni, hogy pontosan hány embert fognak elbocsátani. Kovács Zoltán a háttérintézményekről is beszélt: szerinte túl sok ilyen van, ráadásul a jelentős részük az elmúlt 20-25 évben vagy még azelőtt „rögzült” formában működik, mert még nem jutottak odáig, hogy ezeket áttekintsék.

Az OEP Lázár János szerint az átalakítás "célkeresztjében" lehet (Fotó: MTI - Róka László)

Az OEP Lázár János szerint az átalakítás "célkeresztjében" lehet (Fotó: MTI - Róka László)

A váratlan bejelentés célja, hogy az intézmények átgondolják saját feladatukat

Kíváncsiak voltunk arra, hogy a szakértők mit gondolnak a tervezett átszervezésről, annak lehetséges következményeiről. Hajnal György, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Társadalomtudományi Kutatóközpontjának tudományos tanácsadója, a Corvinus egyetemi tanára elmondta, az állami intézmények és hatóságok alapvetően két logika alapján tudnak szerveződni. Az alá-fölé rendeltségi viszonyokra azért van szükség, hogy a sok egység ne egymás ellen, hanem a központi akaratot támogatva működjön. A részek közötti összhangot biztosító másik elem az önállóság, vagyis, hogy az intézményekben dolgozók szakértelmük alapján hozzák döntéseiket; ez pedig a döntések minőségében kulcsfontosságú.

Hajnal György szerint abban, hogy a két szempont között milyen egyensúly alakul ki, legfontosabb szerepe a hagyományoknak van – annak, hogy az állam az intézményeit az évszázadok során hogyan szervezte, és erről milyen tapasztalatok vannak. A kutató azt mondja, már régebb óta – Magyarországon mintegy 15-20 éve – megfigyelhető, hogy a kormányok igyekeznek a különböző intézmények és hivatalok működése feletti irányítást erősíteni. Ez a törekvés 2010 óta sikeresebb a korábbiaknál, ami valószínűleg annak a következménye, hogy a jelenlegi kormány nagyobb felhatalmazásának köszönhetően jelentősebb mozgástérrel rendelkezik ilyen döntésekben.

György László, a BME Pénzügyek tanszékének adjunktusa szerint egy olyan nagy rendszerben, mint az állami hatóságoké és intézményeké, a központosításnak pozitív következménye lehet, hogy az erősebb felügyeletnek köszönhetően nő az intézmények működésének hatékonysága. A szakértő ezzel kapcsolatban azt emelte ki, hogy a hatékonyság-növekedéséhez nem is feltétlenül szükséges az intézményeket a minisztériumi rendszerbe illeszteni vagy megszüntetni. A kormány részéről többször is elhangzott, hogy még egy esetben sem született végleges döntés, így várható, hogy az érintett intézményeknek az egyeztetések során lehetőségük lesz bemutatniuk saját elképzeléseiket, és azt, hogyan tudnának hatékonyabban működni. György László azt mondja, a váratlan bejelentés célja egy ilyen – az intézmények saját szerepének és működésének átgondolását ösztönző – folyamat elindítása is lehetett.

A rendőrséget nem érinti az átszervezés (Fotó: MTI - Faludi Imre)

A rendőrséget nem érinti az átszervezés (Fotó: MTI - Faludi Imre)

Hajnal György szerint a legtöbb esetben igaz, hogy a szervezetek növekedésével nehézkesebbé válik a belső információ-áramlás, ami rosszabb döntésekhez vezethet. Például amiatt, hogy a vezetők nem tudják pontosan, mit csinál egy egység, azt gondolják, hogy azt a feladatot más is el tudná látni, miközben ez nincs feltétlenül így.

György László azt feltételezi, hogy egyes háttérintézmények esetében az átalakítási törekvés – vagy adott esetben a megszüntetés – mögött az a szándék is állhat, hogy verseny alakuljon ki az esetenként felsőoktatási intézményekhez kötődő műhelyek között abban, hogy ki tud jobban és gyorsabban megválaszolni egy szakmai kérdést. Igaz, az átalakítás és a megszüntetés számos kockázatot rejt és minden esetben egyedi mérlegelést tesz szükségessé – tette hozzá.

Bürokrácia-csökkentés: nehéz feladat, de a cégeknek jól képzett munkavállalókat jelenthet

Lázár János az intézkedés bejelentésekor arról beszélt, a bürokrácia-csökkentés a bürokraták csökkentését is jelenti. Hajnal György szerint ez hosszú távon nagy kihívás, hiszen a feladatok nem csökkennek azzal, hogy embereknek szűnik meg a munkája – a tapasztalatok szerint ilyenkor inkább az szokott történni, hogy mások (akár cégek), máshogy, de ugyanúgy közpénzből látják majd el a feladatot. Rövid távon pedig problémát okozhat, hogy az érintett szervezetek munkája lelassul, az elbocsátás a végkielégítések miatt egyszeri költségekkel is jár.

György László a költségek csökkenése mellett a bürokrácia-csökkentés másik vonatkozására hívta fel a figyelmet. Magyarországon komoly problémát kezd jelenteni, hogy a cégek nem találnak elég jól képzett munkavállalót. Az elbocsátott állami alkalmazottak ennek a nehézségnek a leküzdésében játszhatnak szerepet. A kormány pedig kifejezetten ösztönözné is ezt a Karrier Híd Program keretében átképzési programokkal, a korábbi közszolgákat foglalkoztató munkaadóknak biztosított adó- és járulékkedvezményekkel, vagy vállalkozások indítása esetén kedvezményes állami hitelekkel és kezességgel. Felmerült az is, hogy a végkielégítés összegének akár 3-4-szeresét elérő egyszeri lelépti pénzt fizetnének az önkéntes távozóknak. Brit mintára, erre abban az esetben kerülhetne sor, ha a távozó vállalja, hogy a következő hat évben az állami-önkormányzati szféra helyett kizárólag a versenyszférában vállal munkát.

György László szerint az ügyintézés könnyebbé válását jelentheti, ha az átalakítás nyomán a hivatalok állampolgárokkal kapcsolatos feladatai a járási- és kormányhivatalokba kerülnek, más tevékenységeik pedig a minisztériumokba. Az egész átalakítással kapcsolatban pedig azt mondta, egy ekkora mértékű változtatás gyors kivitelezése vezethet nem várt nehézségekhez rövid távon. Minden egyedi esetben arra az alapvető kérdésre kell fókuszálni, hogy az átalakítás vajon rendszerszinten több problémát old-e meg, mint amennyit generál.

Top 0