• Külföld

Miért nem tudta Belgium megelőzni a terrortámadást?

Március 22-én az Iszlám Állam terroristái két helyszínen, három bomba felrobbantásával legalább 31 embert öltek meg Brüsszelben - a november 13-i párizsi terrortámadás óta ez volt a terrorszervezet legtöbb áldozatot követelő merénylete Európában. Belgiumban azonban az elmúlt négy hónapban a terrorelhárítók és titkosszolgálatok a legmagasabb biztonsági szint garantálásáért dolgoztak, mivel valószínűsíthető volt, hogy a terroristák kihasználják brüsszeli potenciáljukat. A terrortámadás mégis sikeres volt.

Fotó: Europress / Aurore Belot - AFP

Fotó: Europress / Aurore Belot - AFP

Nem mai probléma„Amitől féltünk, megtörtént. Elvakult támadások értek minket” – mondta a belga miniszterelnök, Charles Michel a brüsszeli robbantások kapcsán.

A félelem már négy hónapja, a párizsi terrortámadás óta nem alaptalan, és hiába a magas terrorkészültség, a biztonsági erők és titkosszolgálatok munkája, a terrortámadások mégis bekövetkeztek. Belgium ugyan már évek óta az iszlamista terrorizmus európai központja, de az államfelépítés és a többi európai országgal való viszony is megnehezítette a kormány munkáját abban, hogy kivédjék a támadást – írja a The Atlantic.

Thomas Joscelyn, a Foundation for Defense of Democracies vezető munkatársa és a The Long War Journal főszerkesztője szerint Belgiumban egyetlen terrorelhárítási vagy titkosszolgálati munkatársat sem lepett meg a terrortámadás.

„Akár 2014-ig is visszamehetünk, a belga hatóságok már akkor azt mondták, hogy ez meg fog történni. Sorozatosan indították a terrorelhárítási akcióikat, mert tudták, hogy terroristák dolgoznak a területükön. Ez a legkevésbé meglepő eredmény, amit láthattunk.”
Fotó: Europress / John Thys - AFP

Fotó: Europress / John Thys - AFP

A terrorizmus melegágya: MolenbeekA párizsi terrortámadásban is több olyan terrorista is részt vett, aki vagy belga születésű, vagy Belgiumban élt. Az országban nagyszámú muszlim lakosság él, és arányaiban Európa országaiból Belgium adja az Iszlám Állam legtöbb külföldi terroristáját – közel 500 harcost. A brüsszeli Molenbeek körzet a belga dzsihádizmus központja – itt egy elszigetelt muszlim csoport él, 40%-os a munkanélküliség, szegényes az oktatási rendszer, és hiányosak a kormányzati szolgáltatások. A kerületbe ötven éve még elsősorban török és marokkói migránsok érkeztek, majd később még vegyesebbé vált az etnikai kép. A legtöbb molenbeeki lakos hátrányos helyzetből indul a munkaerő-piacon, hiszen csak arabul vagy franciául beszélnek, míg a munkaadók gyakran francia, flamand, angol és/vagy holland nyelvtudást is kérnek – írja a Washington Post.

A toborzók előszeretettel keresik fel az itteni fiatalokat szélsőséges propagandájukkal, és a szakemberek számára is érthetetlen, hogy a sokadik generációs brüsszeli muszlim fiatalok miért radikalizálódnak ilyen könnyen – erről és a brüsszeli terrorista központról itt írt bővebben a Faktor.

Ezek a problémák már a párizsi terrortámadások előtt is jól ismertek voltak. Belgium ugyanis az 1980-as évek óta küzd az iszlamista terrorizmussal, 2015 novemberét követően pedig számos elemző fejezte ki aggodalmát a molenbeeki dzsihádizmus miatt. 2015 januárjában például, a párizsi szatirikus lap, a Charlie Hebdo szerkesztőségében történt mészárlás után a hatóságok több terrorista kötődésű razziát is indítottak a kerületben, további gyanúsítottak után kutatva.

„A belga rendőrség azt állította, hogy ezekkel elhárított egy „belga Charlie Hebdót”, de az egyértelmű, hogy az ország radikalizálódási problémája ennél sokkal nagyobb, és a rendőrségi razziáknál sokkal több kell a megfékezéséhe.” – mondta 2015-ben a Slate szakértője, Joshua Keating.

Fotó: Europress / Dirk Waem - AFP

Fotó: Europress / Dirk Waem - AFP

Élet Párizs utánA párizsi terrortámadást követő napoktól megsokszorozódtak a molenbeeki rendőrségi razziák, majd november 21-25. között az akciók az egész városra kiterjedtek, a terrorkészültséget pedig a legmagasabb fokra emelték. Az iskolákat nem nyitották ki, a tömegközlekedési eszközök nem jártak. A NATO és az EU brüsszeli intézményei megszakították működésüket. Egy jelentés szerint ezer tisztviselő kereste a párizsi terroristák egyetlen túlélőjét, Salah Abdeslamot. A férfi megtalálására azonban majdnem négy hónapot kellett várni: csak március 18-án sikerült letartóztatni.

Decemberre oldódott a feszült helyzet Brüsszelben, kampányokkal próbálták visszacsalogatni a turistákat az újra biztonságosnak és élőnek kikiáltott városba. Eközben a háttérben a kormány mindent megtett a titkosszolgálata fejlesztéséért, bővítette a létszámot és a pénzkeretet is – a belga hatóságot ugyanis többször is érte az a vád, hogy a szomszédjaiéhoz képest jóval kisebb, miközben a dzsihádisták itt jelentik a legnagyobb problémát.

November 13. után többször is a kiváltó okok egyikeként hozták fel a párizsi szegényebb körzetekben tapasztalható szegregációt és jogfosztottságot, valamint a börtönökben érzékelhető radikalizálódási folyamatot. De hamarosan kiderült, hogy Belgium, azon belül is Brüsszel Molenbeek kerülete még komolyabb mértékben küzd ezekkel a problémákkal.

Fotó: Europress / Dirk Waem - AFP

Fotó: Europress / Dirk Waem - AFP

ProblémákTöbb elemző is hibáztatta Belgiumot is a párizsi terrortámadásért, mivel a merénylők közül többet is ismert a belga rendőrség, ismerték a terrorizmushoz köthető múltjukat is, mégsem állították meg őket. November végére azonban a titkosszolgálat túlterheltté vált: pár száz ügynök figyelte több ezer esetleges terrorista vagy potenciális milicista mozgását. Az egyik tisztviselő, Mitchell Prothero be is vallotta, hogy kimerültek, mivel minden detektív és nyomozó szünet nélkül a dzsihádisták felkutatásával foglalkozott.

A probléma sokkal összetettebb annál, hogy kizárólag a hatóságokat lehessen hibáztatni érte. Az egyik fő gondforrás az, hogy Belgiumban a hosszú évek óta fennálló etnikai törésvonalak is nehezítik a hatékony rendfenntartást. Másrészt az európai titkosszolgálatok közötti információáramlás sem áll magas szinten.

Belgium is egy mesterségesen létrehozott állam, és ha nem is olyan mélyek a konfliktusok, mint a Közel-Keleten, a francia és a flamand nyelvű belgák között van egy állandósult ellenérzés. Így a gyenge kormány és a bűnüldöző hatóságok irányában érzett bizalmatlanság lassítja a kommunikációt, a nyomozást és a feltételezett terroristák letartóztatását. Ezen kívül Belgiumban sokkal könnyebb fegyverekhez hozzájutni, mint a környező államokban.

Az európai hatóságok közti információ megosztás hiánya nem csak azért jelent komoly kihívást, mert a terrorizmus országokon átívelő hálózat, hanem mert Schengen miatt az emberek, így a terroristák is nagyon könnyen utaznak egyes tagállamok között. A párizsi terrortámadások óta a hatóságok próbálják fejleszteni a kommunikációjukat. Joscelyn szerint az is hatalmas problémát jelent, hogy a terrorelhárító szervek olyan mérhetetlen mennyiségű információt kapnak, hogy szinte lehetetlen átlátni és kivizsgálni őket.

Fotó: Europress / Aurore Belot - AFP

Fotó: Europress / Aurore Belot - AFP

Vihar előtti csendA párizsi terrortámadás után Európát relatív nyugalom jellemezte – egészen március 15-ig. Ekkor a belga rendőrök egy házkutatás során lövöldözésbe keveredtek, mint később kiderült, Salah Abdeslammal és társaival. Aznap egy embert, az algériai Mohamed Belkaidot lelőtték, és bár Abdeslam ekkor még elmenekült, három nap múlva megsebesülve őt is elfogták a rendőrök Molenbeekben. Didier Reynders külügyminiszter szerint a terrorista együttműködik a hatóságokkal. A 31 éves, Molenbeekben felnövő francia állampolgárságú férfi letartóztatásakor derült ki az is, hogy a párizsi terrortámadásban közreműködők száma is sokkal nagyobb lehetett, mint ahogy azt a hatóságok gondolták.

Egyes szakértői vélemények szerint azonban Abdeslam elfogása indíthatta be a brüsszeli terrortámadást, amelyet Abdeslam társai hajthattak végre. Bár az már letartóztatásakor kiderült, hogy valószínűleg újabb merényleteket tervelnek ki, a hatóságok mégsem tudták megelőzni a négy nappal később bekövetkező tömeggyilkosságot. A repülőtéri kettős robbantásért, valamint a metróállomáson gyilkoló bombáért is az Iszlám Állam vállalta a felelősséget.

A szakértők szerint a terrorizmus nagyon hatékony módszer, hiszen emberek kis csoportja, kisebb erőbefektetéssel tömeghisztériát és rettegést tud kiváltani, ráadásul szinte lehetetlen teljes mértékben megelőzni. Ahol egy elszánt terrorista csoport létezik, ott majdnem elkerülhetetlen, hogy tagjai bizonyos fokú sikereket érjenek el. De Belgiumban szokatlanul érzékeny a társadalom egy része a dzsihádisták szélsőséges ideológiájára, és ezt az előnyt ki is használják.

Top 0