• Külföld
Faktor

Miért épp Párizs a terroristák célpontja?

Alig tíz hónap telt el a januári Charlie Hebdo-merénylet óta, és újra egy párizsi vérfürdő sokkolta a világot. Péntek éjjel a nyugati titkosszolgálatok rémálma vált valóra: a terroristák belvárosi éttermekben és koncertteremben lövöldöztek, 129 halottat és több száz sebesültet hagyva maguk után. De vajon miért épp Franciaország a fő célpontja az iszlamista merénylőknek?

A két fő ok röviden: miközben Franciaország világszerte harcol a dzsihádistákkal, nem képes megfelelő mértékben integrálni saját muszlim népességét, amely a legnagyobbak között van Európában. Az elemzők egy része szerint ennek a külső és belső oknak a kombinációja teszi Franciaországot a nemzetközi terrorizmus egyik legveszélyeztetettebb célpontjává.

(Fotó: Europress/DENIS CHARLET - AFP)

(Fotó: Europress/DENIS CHARLET - AFP)

Több, mint tízezer francia harcol„Ezt Szíriáért” – kiabálta a szemtanúk szerint az egyik támadó péntek éjjel a Bataclan klubban. De kiálthatta volna Malit, Líbiát vagy Irakot is, mert Franciaország ezekben az országokban is folytatott katonai akciókat a közelmúltban. A The Telegraph szerint jelenleg 10 ezer francia katona teljesít külföldi szolgálatot: ebből 3000-en Nyugat-Afrikában, 2000-en Közép-Afrikában, 3200-an pedig Irakban.

Francois Hollande ráadásul épp a múlt héten jelentette be: Franciaország hadba küldi egyik legnagyobb anyahajóját, hogy a Perzsa Öbölből segítse az Iszlám Állam elleni harcot. A terrorszervezet hivatkozott is erre a katonai szerepvállalásra a nyilatkozatban, amelyben magára vállalta a péntek éjszakai borzalmas merényleteket, és „fő célpontnak” nevezte Franciaországot. (Az Iszlám Állam terveiről itt írtunk.)

(Fotó: Europress/PATRICK KOVARIK - AFP)

(Fotó: Europress/PATRICK KOVARIK - AFP)

A börtönben is radikalizálódnakEmellett ott van a belső probléma, hogy a francia társadalom nagyon megosztott, és muszlim fiatalok tömegének nem tud értelmes jövőképet felmutatni. Minimális azon muszlim értelmiségiek vagy vezetők száma, akik modellként szolgálhatnának a felnövekvő generációk számára. A kizártság érzete pedig frusztrációt szül és teret nyithat a radikalizálódásnak, amelynek egyik legfontosabb színhelyét a börtönök jelentik.

Az utóbbi évek franciaországi merényleteinek elkövetői szinte mind a börtönben váltak dzsihádistává. A törvény ugyan tiltja a vallási alapon való listázást, de nem hivatalos adatok szerint a francia fegyencek csaknem 70 százaléka muszlim. Összehasonlításként: a szintén jelentős muszlim kisebbséggel rendelkező Angliában ugyanez a szám csak 14 százalék körül mozog. Ráadásul Franciaországban sokkal alacsonyabb hatékonysággal működnek a radikalizáció ellen küzdő célzott programok.

(Fotó: Europress/FRANCOIS GUILLOT - AFP)

(Fotó: Europress/FRANCOIS GUILLOT - AFP)

Sokan jönnek visszaA problémát mutatja az is, hogy Európában messze Franciaországból csatlakoztak a legtöbben az Iszlám Államhoz: jelenleg legalább 700 francia állampolgár harcol Szíriában az Aszad-rezsim ellen, több százan pedig már vissza is tértek onnan Európába.

A titkosszolgálatok persze igyekeznek figyelemmel követni és lekapcsolni a visszatérőket, de ez korántsem működik 100 százalékos hatékonysággal. A The Economist becslése szerint legalább 4-500 radikalizált és harcképzett ember jutott vissza az Iszlám Állam kötelékéből Angliába és Franciaországba.

Lesznek következményekA pénteki párizsi merénylet azt a forgatókönyvet váltotta valóra, amitől az európai titkosszolgálatok a hasonló stratégiával dolgozó 2008-as mumbai terrortámadás óta rettegtek. Ennek hatására több dolgot újra fog gondolni Európa és Franciaország, a határozottabb közel-keleti fellépéstől kezdve, az integrációs politikán keresztül, a fegyverkereskedelem szigorításáig.

Top 0