• Autó
Autószektor

Meseautótól a Merkurig - 9. rész (A Fiat története Magyarországon II.)

A Fiat az 1930-as években szárnyalásnak indult Magyarországon. A lendületet a második világháború törte meg.

A Fiat 1930-ban létrehozta saját tulajdonú értékesítési központját Fiat Automobilok Magyar Eladási Rt. néven. A cég vezetője a lengyel származású Horovitz György lett, aki pályafutását az Austro-Daimlernél kezdte, majd éveken át a MÁG irányításában vett részt.

1933-ban debütált a hazai piacon a Balilla, amelyből az első évben már 160 darabot sikerült értékesíteni, s a harmincas évek folyamán a Fiat slágertípusa lett. A honvédség is nagyobb tételben vásárolt az olcsó és megbízható túrakocsiból. Ezen kívül az 1930-as években az Autotaxi vállalat úgy döntött, hogy flottájának egy részét Fiat-ra cseréli. E törekvés azonban csak részben valósulhatott meg, mielőtt a járműkereskedelem működése leállt.

A Fiat központ az Aréna (ma Dózsa György) úton. Forrás: Autószektor

A Fiat központ az Aréna (ma Dózsa György) úton. Forrás: Autószektor

EZT IS AJÁNLJUK:

    A Balillához kötthető a hazai autósport egyik nemzetközi sikere is: 1936-ban a Monte Carlo Rali csillagtúrán a Martinek István – Kozma Endre kettős a kis kategóriában első helyen végeztek!  „A Balilla tulajdonosok, ha nem is végeztek ilyen megerőltető próbákat, külön-külön értik ennek a nagyszerűen épített kocsinak meglepő tulajdonságait” írta az Autó riportere.

    A kedvező üzletmenet miatt került sor 1935-ben az Aréna út 61 (ma Dózsa György út 61-63) alatt új telephely létesítésére. A tervezést vágfalvi Quittner Ervin építészmérnökre bízták. Quittner korábban már a Magyar Pamutipar, a Hazai Fésüfonó és más vállalatoknak is dolgozott. 1936. elején a Tér és Forma bemutatta az új telephelyet, amelyet 1937-1938. folyamán kibővítettek, amely újabb fotóriportot eredményezett.

    A Fiat központ szervizcsarnoka Forrás: Autószektor

    A Fiat központ szervizcsarnoka Forrás: Autószektor

    Az 1937-es bővítést követően a Tér és Forma így írt a Fiat „service-állomásáról: "Impozáns a térhatása a 26 m. széles és 33 m. hosszú service-teremnek. Ezt a nagy termet sikerült oszlop nélkül íves vasbetonszerkezettel oly módon megoldani, hogy az nappal egyenletes jó világítást és szellőzést biztosít, másrészt éjjel nagy ablakfelületei belülről kivilágítva impozánsan adják vissza az épület szerencsés körvonalait.. Meg kell említeni a service előtt lévő udvart, mely kedves kiképzése mellett egycsapásra megoldja az ilyen üzemeknél nagy fontosságú és amellett zavartalan parkírozás, benzinfelvétel, valamint az üzembe jövő és onnan távozó kocsik ellenőrzését”.

    Quittner időtálló alkotást hozott létre, hiszen a Dózsa György úton az épületben egészen 2017-ig autókereskedés üzemelt. Az épületet 2018. januárban bontották le!

    A Fiat az 1934-ben újjáélesztett Concours d'Elegance rendezvényeket is felhasználta termékei népszerűsítésére. Mivel az 1930-as évek elején a hazai automobilizmus nem állt úgy anyagilag, hogy elbírt volna egy autókiállítást, ezért a szépségverseny töltötte be a szerepet. Persze ezzel csökkent az esemény presztízse: „nem vonultak fel krőzusi kocsik... Olyan kocsik voltak ott, amelyeknek ára Magyarországon megfizethető” - írta a korabeli kritika. A Fiat kihasználta a lehetőséget. 1936-ban a Színházi Élet “káprázatos felvonulásról” írt. A korabeli tudósításban a színekre is kitértek. Mivel döntően fekete-fehér fotók maradtak fenn, ez a hangulatfestő leírás árnyalja a képet: “A halványzöld 508-as Baliila Belvedere cabrioletet követi egy kék Ballila, Viotti karosszériával. majd egy 1500-as Fiat, amelynek szénfekete cabrioletje ugyancsak Viotti műve”. A legszebb olasz autó díját egy Farina-karosszériás Fiat 527 Ardita nyerte.

    Concours d'Elegence verseny 1936. Forrás: Autószektor

    Concours d'Elegence verseny 1936. Forrás: Autószektor

    1937-ben az “elegancia és a szép autók parádéján” a Fiat három nemzeti színbe öltöztetett 500 Topolinoval hívta fel magára a figyelmet.

    1938-ban, a háború előtti utolsó Concours-n a Fiat ismét “nevéhez méltóan” szerepelt. A cég a Viotti-féle karosszériagyár egyedi autóira koncentrált, amelyek “sok-sok újat és üdítőt hoztak a latin izlésből. Ennyi finomságot, raffinériát egy karosszériaműhelytől sem láttunk” állt a kicsit reklámízű tudósításban.

    Nem ez volt a cég egyetlen reklám-ötlete. A leginkább épületkritikákra szakosodott Tér és Forma magazin 1936-ban terjedelmes cikket közölt a Fiat 1500 típusról, amely “a mai mérnöki tervezői és gyártási technikának remekműve. Ebben a kocsiban az olasz autókonsfruktőrök, úgyszólván összegezték a Fiat-gyár 36 éves munkájának eredményeit”

    Az erőfeszítéseknek, illetve a megváltozott politikai és gazdasági környezetnek köszönhetően a Fiat ismét szárnyalásnak indult: 1935-ben 418 db, 1937-ben már 726 db személyautót értékesített – a teljes piac 1935-ben 1719 db, két évvel később 3520 darab volt.

    A legszebb magyar karosszéria díj győztese az 1937-es versenyen - Fiat 1500 alapokra építve. Forrás: Autószektor

    A legszebb magyar karosszéria díj győztese az 1937-es versenyen - Fiat 1500 alapokra építve. Forrás: Autószektor

    A háború során bombatalálat érte az Aréna úti főhadiszállást, amelynek berendezését később elhurcolták. A második világháború után a Fiat megszakított minden kapcsolatot Magyarországgal. Utasításukra 1947. májusában a cégnév Automobilipari és Kereskedelmi Rt-re változott, de a portálon továbbra is a Fiat jelvénye díszelgett. 1950-ben, az államosítást követően a Fiat központból III. számú Autójavító Nemzeti Vállalat lett.

    A sorozat előző részéért látogasson el az Autószektor oldalára

    Kommentek:

    Top 16