• Autó
Autószektor

Meseautótól a Merkurig 14.rész: osztrák autógyárak Magyarországon

A Steyr-Austro Daimler-Puch trión kívül más osztrák autógyárak, illetve autógyártó kezdeményezések is feltűntek hazánkban.

Az elmúlt 120 évben a hazai motorizáció történetében jelentős szerepet játszottak osztrák szomszédaink. A következő felsorolás a hazai megjelenés kronológiai sorrendjében mutatja be a szereplőket, néha kicsit túllépve a kereskedelem-történet határait.

Pink&Co

Az első osztrák vállalat, amely automobilokkal próbálkozott Magyarország területén valódi termék nélkül jelent meg a színen. Az 1897-ben alakult bécsi Pink&Co kerékpárgyár, amely működése során soha nem készített automobilt, mégis 1899-ben kérelmet intézett a Magyar Királyi Kereskedelemügyi Minisztériumhoz: pénzügyi segítséget igényeltek egy autógyár létesítése tárgyában. A minisztérium visszautasító válaszában megjegyezte, hogy „nem olyan iparágról van szó, amelynek állami támogatása indokolt lenne”.

EZT IS AJÁNLJUK:

    Lohner-Porsche

    Az 1832-ben alapított bécsi Lohner kocsigyár vezetését 1887-ben vette át Ludwig Lohner. Az ő vezetése alatt a Lohner termékpalettáján egy időre megjelentek az autók és később a repülők is. Az első Lohner automobil, egy benzinmotoros szerkezet még 1896-ban készült el. Ludwig később a szintén bécsi Egger cégtől vásárolt alkatrészekből villanyautót készített. Itt találkozott az ifjú Ferdinand Porschéval, aki szabadidejében agymotoros hibrid hajtásláncon dolgozott. Porsche hamarosan átigazolt a Lohnerhez, s 1898-ban elkészült az első Lohner-Porsche. 1900-ban az autót a Párizsi Világkiállításon is bemutatták, majd 1901-ben az első Budapesti Nemzetközi Automobilkiállításon is standot béreltek. Egy 1908-as kimutatás szerint Budapesten budai Goldberger Stella, a Goldberger-féle textilgyár egyik tulajdonosa használt ilyen autót.

    Az 1898-ban készült az első Lohner-Porsche Forrás: Autószektor

    Az 1898-ban készült az első Lohner-Porsche Forrás: Autószektor

    Arnold Spitz

    Az 1901-ben, a lóversenypálya árverési csarnokában megrendezett autókiállításon a Lohner-Porsche mellett számos osztrák kereskedő is megjelent – helyi és külföldi gyártmányokkal. Pontosan ez lett az egyik akadálya a hazai gépjárműkereskedelem indulásának: aki megtehette, inkább Bécsbe járt autót vásárolni.

    Arnold Spitz, aki az 1900-as évek legelején a legnagyobb bécsi kereskedő volt, 1904-ben Budapesten is lerakatot nyitott. Spitz a francia DeDion-Bouton márka képviseletével nőtt naggyá, majd saját maga is járműfejlesztésbe fogott. A jármű gyártására Gräf testvérek, akik később a Gräf&Stift márkával váltak híressé kizárólagos szerződést kötöttek a Monarchia területére. Ám Spitz ezt az egyezséget megszegve a terveket átadta az osztrák tőkével létesített győri Magyar Waggon és Gépgyárnak. Győrben alig néhány Spitz-féle autó készült, mivel a Gräf testvérek rögtön beperelték az osztrák üzletembert, aki csődbe ment.

    A Spitz-cég garázsa a Lehel úton 1905-ben Forrás Autószektor

    A Spitz-cég garázsa a Lehel úton 1905-ben Forrás Autószektor

    Tlaskal

    Lábjegyzetként érdemes megemlíteni, hogy 1904-ben a Magyar Waggon és Gépgyár Ludwing von Tlaskal osztrák vezérkari százados tervei alapján összkerékhajtású, és -kormányzású katonai vontatót készített. Akkoriban Európa-szerte a vontatók ősének számító „közúti vasutakkal” - négy-öt pótkocsis szerelvényekkel kísérleteztek. A Tlaskal-féle jármű is ebbe a kategóriába tartozott. A kísérleteket nem követte sorozatgyártás.

    Tlaskal-féle vontató Forrás: Autószektor

    Tlaskal-féle vontató Forrás: Autószektor

    Leesdorfer

    August Wärndorfer 1899-től árusította a francia Amédée Bolléé által gyártott gépkocsikat, amelyeket rövid ideig össze is szereltek Badenben Leesdorfer márkanéven. 1903-ban a vállalat a felszámolás sorsára jutott. Berendezéseit a budapesti Podvinecz&Heisler Malomipar és Gépgyár, a Magyar Általános Gépgyár (MÁG) elődje vásárolta meg. Az első Podvinecz&Heisler gépkocsikat Leesdorfer-alkatrészekből állították össze.

    Bock&Hollender

    Az 1896-ban kerékpárok gyártására alapított bécsi Bock&Hollender műhelyben 1898-tól motorkerékpárok, majd 1902-től már automobilok is készültek. Bár hazai képviselet nyomára nem sikerült bukkanni, de a korrábban már említett 1908-ban keletkezett lista, amely a budapesti autó- és motorkerékpár-tulajdonosok neveit tartalmazta 4 ilyen gyártmányú járművet regisztrált.

    Gräf&Stift

    Az első világháború után jelent meg a hazai piacon a Gräf&Stift. Ezeket az autókat a bécsi Wiener Automobilfabrik készítette. Ennek következtében néha WAF márkanéven is szerepelnek a járművek. Ez könnyen félreértésekhez vezethet, hiszen 1921-1931 között létezett egy Wiener Automobil Fabrik nevű vállalat is, amely valóban WAF néven árusított luxusautókat!

    A Gräf&Stift még 1904-ben jött létre, miután a korábban már említett Gräf fivérek megszakították a kapcsolatot Arnold Spitz-cel. Az új üzlettárs Wilhelm Stift lett. A márka elsősorban luxusautóiról volt ismert. Gräf&Stift kocsin járt a Habsburg uralkodóház több tagja Ferenc Józseffel az élen.

    Gräf&Stift  túrakocsi Pécs környékén az 1930-as évek végén Forrás: Autószektor

    Gräf&Stift túrakocsi Pécs környékén az 1930-as évek végén Forrás: Autószektor

    Magyarországon 1921-ben létesült képviselet, amikor Hirsch Hugó, a korszak ismert autókereskedője szerződést kötött az osztrák féllel. Hirsch Hugó életéről a Veterán Autó és Motor 2017/10. számában jelent meg egy összeállítás. Innen tudható, hogy Hirch Hugó 1920. tavaszán a Jókai tér 3 alatti bérház korábban istállónak használt garázsában kezdte meg működését. Hirsch korábban sofőrként a társasági élet ismert alakjainak szolgálatában állt, így nem csoda, hogy a legfelső körökben mozgott. Kapcsolatait kihasználta a márka hazai népszerűsítésére is. Ezen kívül a kor szokásainak megfelelően részt vett különböző versenyeken is. 1923-ban még csupán 38, három évvel később már 90 Gräf&Stift autót regisztráltak Magyarországon. Ám a látszólagos üzleti sikerek mögött egyre súlyosabb pénzügyi gondok húzódtak. Bár 1927-ben felröppent a pletyka, hogy a Gräf&Stift összeszerelő üzemet létesít Magyarországon, de ez valószínűleg csak Hirsch kétségbeesett kísérlete volt, hogy valahogyan pénzt szerezzen. Végül 1929-ben Törökországba menekült a hitelezők elől, s ezzel a Gräf&Stift személyautók hazai története véget ért.

    Az Autótaxi által 1933-tól használt G&S busz Forrás: Autószektor

    Az Autótaxi által 1933-tól használt G&S busz Forrás: Autószektor

    Perl

    A bécsi Perl vállalat 1922-1929. között készített kis- és közepes méretű autókat. Természetesen a magyar piacon is próbálkoztak az értékesítéssel. Az Auto című lapban 1924. tavaszán rövid reklámhír jelent meg: „a Perl autók Budapesten. Mint értesülünk, nagy nehézségek árán sikerült a jól ismert Perl kisautókat Magyarországba importálni. Az első kocsik már meg is érkeztek a fővárosba. … A budapesti képviselet dr. Marek Frigyes, az ismert sportsman kezében van, aki központi irodáit IX. Ferenc-körut 19-21 sz. alatt nyitotta meg”. A Színházi Élet, amelynek autós rovata a kutatók számára igazi kincsesbánya Autós ABC sorozatában szintén bemutatta a Perl márkát. Marek próbálkozása azonban néhány hónap alatt kudarcba fulladt.

    Custoca Strato a budapesti utcákon az 1970-es években. Forrás: Autószektor

    Custoca Strato a budapesti utcákon az 1970-es években. Forrás: Autószektor

    Grofri

    A bécsi Grofri a kevéssé ismert márkák közé tartozik. Az 1920-as években a francia Amilcar liszensze alapján szereltek össze kicsi, sportos járműveket. 1927-ben a Guggerhegyi versenyen egy Grofri is feltűnt, majd ehhez kapcsolódóan Wollemann István kereskedő rövid ideig hirdette a márkát – vajmi kevés sikerrel.

    A cikk előző részéért látogasson el az Autószektor oldalára: www.autoszektor.hu

    Kommentek:

    Top 16