• Autó
Autószektor

Meseautótól a Merkurig - 11. rész: Az Alfa Romeo története Magyarországon

Az Alfa Romeo Magyarországon mindig is különleges márkának számított. Példának okáért 1984-ben, amikor már 1,344 millió személygépkocsi közlekedett hazánkban az Alfa állomány alig 158 darabot tett ki.

Az Alfa Romeo 1920-tól a korábbi nagyméretű túrakocsik helyett kisebb, sportosabb modellek gyártásába fogott. Az RL sorozatra immár különböző exportpiacokon is felfigyeltek. Magyarországon a Király Automobil Rt, amely a Buick családi autóival nagyszerű üzletet csinált 1923-ban úgy döntött, hogy megpróbálkozik az Alfák helyi értékesítésével.

Az Alfa megjelenésének hatásos nyitány volt az 1923. évi "svábhegyi verseny", ahol az osztrák Franz Kevenhüller is rajthoz állt saját Alfájával. Ezt követte az első reklámkampány, ám a fennmaradt statisztikából kitűnik, hogy ennek nem sok visszhangja volt.

Steinitz Ernő bemutatóterme 1925-ben Forrás: Autószektor

Steinitz Ernő bemutatóterme 1925-ben Forrás: Autószektor

EZT IS AJÁNLJUK:

    Néhány hónappal később váratlan fordulat következett be. Steinitz Ernő (1887-1949), a Király Automobil Rt egyik alapítója és vezetője önállósította magát. Az Andrássy úton nyitott díszes bemutatótermet, ahol az Alfa Romeo és a Diatto túra- és sportautói kellették magukat.

    A rendelkezésre álló statisztikákból kiderül, hogy 1923. június 30 és 1924. június 30. között a hazai gépjármű  állomány 1125 darabbal növekedett, s ezen időszak alatt 15 db Alfa Romeo érkezett az országba. Ekkor a listavezető a Fiat volt, 381 darabbal.

    Az Alfa Romeo nem tudta megvetni a lábát Magyarországon. Pedig Steinitz Ernő mindennel megpróbálkozott. Ahogyan az ma is bevált gyakorlat, egy ismert arcot keresett, akire felfigyelnek az embernek. Somogyi Nusi, a korszak egyik ünnepelt színésznője, aki egyben nagy autórajongó is volt vállalkozott a feladatra. Ezek után következett a marketingkampány.

    Többek között a korszak legismertebb bulvárújságjában, a Színházi Életben is részletes cikkben számoltak be Somogyi Nusi új szerzeményéről, amelyhez Schillinger Gyula készítette a felépítményt. A mester azonban nem siette el a dolgot: a cikk 1924 augusztusában jelent meg, s szeptember végén Somogyi Nusi még mindig karosszéria nélküli Alfa Romeoval vágott neki a "svábhegyi versenynek", ahol gróf Franz Kevenhüller és Alfája is ismét tiszteletét tette. Somogyi Nusi a versenyen balesetet szenvedett. A kanyart, ahol kisodródott évekig "Nusi kanyarnak" hívták. Nem meglepő, hogy Somogyi művésznő 1925-ben már boldog Citroën-tulajdonosként pózolt a lapokban...

    1925. szeptember 27-én immár négy Alfa Romeo jelent meg a "svábhegyi versenyen": Latinovits Tibor sportújságíró, Szilberleitner József, a MÁG későbbi alkalmazottja és Rózsa Nándor is nevezett. Rosszmájúan azt is mondhatnánk, hogy a hazai Alfa-állomány negyede megjelent.

    Türr Stefánia az 1930-as Concours d'Elegance rendezvényen Forrás: Autószektor

    Türr Stefánia az 1930-as Concours d'Elegance rendezvényen Forrás: Autószektor

    Steinitz még az Alfa Romeo-féle teherautókkal és autóbuszokkal sem tudott labdába rúgni, s 1926-ban csődöt jelentett. Az Alfa Romeo jópár évre eltűnt a hazai palettáról. 1928-ban az Automobil Motorsport szomorúan kesergett: "Alfa Romeo képviselet szükségessége kezd égető lenni Budapesten. Ma az új hathengeres Alfa Romeo olyan sláger Olaszországban amit nem lehet kiaknázatlanul hagyni.”

    1929-ben a John Fowler cég kérészéletű kísérletet tett néhány mintakocsival, ám végül a jóval jövedelmezőbb brit Morris mellett maradtak. 1930-ban Urbán Alfréd és Barna Frigyes is hasonlóan rövidéletű kísérletet tettek. Türr Stefánia, a Garibaldi harcostársaként ismert Türr István tábornok leánya szintén 1930-ban ezüst szalagot kapott a Concours d'Elegance szépségversenyen. Alfájához az kevéssé ismert olasz Carozzeria Dux készítette a felépítményt. Októberben, az utolsó Svábhegyi versenyen az ismert olasz versenypilóta, Baconin Borzacchino is megjelent, s kategóriagyőzelmet aratott Alfa Romeojával, ám az esemény reklámértékét a haldokló piacon lehetetlen volt kiaknázni.

    Az Alfa Romeo másodvirágzására 1935-től került sor. Ekkor vállalta el a képviseletet Rácz László, akinek életéről vajmi kevés adat maradt fenn. Rácz 1927-ben a Citroën körül bábáskodott, majd a '30-as évek második felétől leginkább, mint Honthy Hanna harmadik férje szerepelt a társasági hírrovatokban.

    Rácz László keze alatt az Alfa Romeo fejlődésnek indult. Egy Nagy Géza-karosszériás Alfa a margitszigeti Concours d'Elegance rendezvényen elnyerte a legszebb olasz autó díját.

    Dr. hámori Bíró János, akinek édesapja Bíró Pál, az egyik legfontosabb hazai nehézipari vállalat, a Rimamurányi Salgótarjáni Vasmű igazgatója volt 25. születésnapjára kapott egy Bugattit, majd később egy Alfa Romeot. A választás sem volt véletlen: Bíró Pál szolgálati autója éppen egy Alfa volt.

    Bíró János az apai intelmek ellenére többször is rajthoz állt nyolchengeres, 2,3 literes nyitott túrakocsijával, s ilyenkor a "Sebes" álnevet használta. A  tragikus hirtelenséggel elhúnyt ifjú titán 1937-ben az 1500 cm3 feletti sportautó kategóriabajnokság megnyerésével koronázta meg pályafutását. Halála után Wiesengrund Ferenc vette meg a Touring-karosszériás sportkocsit.

    Bírón kívül ugyanebben az időszakban a "nagy öreg", a két világháború közötti időszak egyik legsikeresebb hazai versenyzője, Delmár Walter is Alfát terelgetett. Delmár Walter 1936-ban Alfájával megnyerte a kecskeméti körversenyt, a dobogókői hegyiversenyt és erős nemzetközi mezőnyben a Balaton-Bodensee túrautat is.

    1936 az egyik legfényesebb év az Alfa hazai históriájában: ekkor rendezték az első Magyar Nagydíjat, amelyen Tazio Nuvolari diadalmaskodott az Auto Union és a Mercedes-Benz gépezetével szemben. Szintén 1936-ban a svájci Hans Ruesch, aki a Scuderia Ferrari gyári pilótája volt, a táti kilométer-rekord futamon és a Hármashatáron megrendezett hagyományos hegyiversenyen is rajthoz állt az egyik 3,9 literes Alfa versenyautóval, s természetesen győzelemmel távozott.

    Tazio Nuvolari az 1936-os Magyar Nagydíjon Forrás: Autószektor

    Tazio Nuvolari az 1936-os Magyar Nagydíjon Forrás: Autószektor

    1937-ben a korszak egyik ismert ifjú titánja, Festetics Ernő gróf aki fejébe vette, hogy nemzetközi szintű autóversenyző lesz vásárolt egy 8C 2300 Monza sport-versenyautót. A járműről nem maradtak fenn olyan fotók, amelyek Festetics gróffal együtt ábrázolnák, de létezik egy korabeli fotó, amelyet valószínűleg erről az Alfáról készítettek. A jármű sorsa ismeretlen, de tény, hogy a Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum gyűjteményében található egy 8C 2300 motor, amely azonosítószáma szerint egykor a Festetics-féle Alfában szolgált.

    1938-ban egy Alfa Romeo nyerte a Concours d'Elegance-t. A korabeli lapok arról írtak, hogy "L Höke" úr saját maga tervezte a karosszériát, ám kisebb nyomozás után kiderült, hogy a 6C2300-t a svájci Worblaufen cég karosszálta Höke László úr megrendelésére, aki a győzelmet követően sem akarta kifizetni a tetemes számlát. Úgy hírlik, hogy az autó ma egy olasz gyűjtemény része.

    A negyvenes években Páger Antal elegáns Alfa Romeoval járt, ő volt az utolsó ismert hazai Alfa-tulaj.

    A második világháború után az Alfa Romeo évtizedekre eltűnt a hazai autópiacról. Ám a '40-es és '50-es években több barkácsoló kedvű fiatalember is innen-onnan összeszedett Alfa Romeoval állt rajthoz a legkülönbözőbb versenyeken.

    Buza János, aki civilben színész és operaénekes volt Tabányi Mihály Alfa Romeoját kapta kölcsön, s 1950-ben és 1951-ben is a legeredményesebb versenyzőnek bizonyult. Buza 1956-ban külföldre távozott, s bár az Alfa itthon maradt, de eredeti tulajdonosa sohasem látta viszont.

    Buzán kívül az I. számú Autójavító Vállalat is rendbehozott egy 6C 2300-as túrakocsit, amellyel leginkább túraversenyeken indultak. Ez utóbbi Alfát az 1960-as évek végén alaposan átépítették, majd az 1980-as években egy hazai magángyűjtő alaposan restaurálta. Az autó jelenleg egy orosz múzeumban található.

    Páger Antal és Alfája 1942-ben Forrás: Autószektor

    Páger Antal és Alfája 1942-ben Forrás: Autószektor

    Ezen kívül Márkus István motorcsónak-versenyző tulajdonában is állt egy eredetileg 1936-ban gyártott 6C 2300 Pescara sportkocsi, amely 1968-ban a Városligeti Napok alkalmából rendezett régiautós felvonuláson is megjelent.

    Az Alfa Romeo hazai történetének érdekes lábjegyzete, hogy Békéscsabán az 1940-es évek végén forgalomban volt egy Alfa Romeo autóbusz, amelyről még nem került elő fénykép.

    Az 1960-as évektől az ilyen-olyan csatornákon beérkezett nyugati autók között elvétve akadt Alfa: 1980-ban a hazai állomány alig 100 darabot tett ki. Ez az állapot csak a rendszerváltást követően változott meg.

    Köszönjük Simon Moore, Burányi Gyula és Keresztes Szabolcs segítségét!

    A sorozat előző részéért látogasson el az Autószektor oldalára

    Kommentek:

    Top 16