• Belföld
Faktor

Több idős halt meg influenza miatt, mint tavaly

Elkezdődött az influenzaszezon. Október elejétől működik a figyelőszolgálat, és a betegség elleni védőoltás is kapható már. Sokan, például az idősek és a várandós nők évek óta ingyen hozzájuthatnak ehhez, idén pedig már azok is, akik migránsokkal dolgoznak.

Rengeteg volt a betegAz influenzajárvány minden évben visszatér a téli hónapokban, világszerte 3-5 millió komolyabb megbetegedést, valamint 250-500 ezer halálesetet okoz. Ennél súlyosabb influenzajárványok csak ritkán fordulnak elő: ilyen volt például a spanyolnátha 1918-ban, amely a Föld lakosságának 3-5 százalékát kiirtotta.

Magyarországon a járványveszélyes időszak október elejétől április végéig tart, de februárban és márciusban szokott tetőzni a járvány. A csúcsidőszakban félmillió ember ment orvoshoz influenzaszerű tünetekkel, és itthon – Európához hasonlóan – többen betegedtek meg, mint az előző szezonban. A 65 év felettiek közül pedig többen haltak bele a betegségbe vagy szövődményeibe, mint korábban.

EZT IS AJÁNLJUK:

    Az ÁNTSZ Országos Tisztifőorvosi Hivatala és az Országos Epidemiológiai Központ (OEK) sajtótájékoztatón hívta fel a figyelmet arra, hogy bár száz százalékos védelmet nem tud nyújtani, az egyetlen igazán hatásos fegyver a betegség ellen a védőoltás. Ezzel együtt tavaly az 1,3 millió elérhető oltóanyagnak csak körülbelül a felét használták fel.

    Az influenzát és a náthát vagy meghűlést is vírusos fertőzés okozza, és a tüneteik is nagyon hasonlóak. Az influenza azonban jóval veszélyesebb, mint a nátha, ezért jó ha észrevesszük a különbséget. A nátha egy gyűjtőfogalom olyan betegségekre, amelyet a felső légutakban vírusok okoznak. Védőoltás nincs ellene, mivel több száz különböző vírus okozhatja. Egyes becslések szerint egy átlagos egészségi állapotú felnőtt évente 3-4 alkalommal meghűl. Ez orrfolyást, tüsszögést, torok- és fejfájást, levertséget okozhat, de általában gyors lefolyású. Az influenza tünetei is ezek, viszont míg a náthánál fokozatosan fejlődnek ki, az influenzánál a megfertőződés után pár nappal hirtelen jelentkeznek. A hőemelkedés és láz a náthánál csak felülfertőzéskor alakul ki, viszont nagyon jellemző az influenza esetén. A láz akár veszélyesen magas is lehet, és emellett az ízületi fájdalom is gyakori. Ráadásul az influenza lassabban múlik el, és ha nem figyelünk rá oda, akkor súlyos, maradandó károsodást okozó vagy akár életveszélyes szövődményei is lehetnek (tüdőgyulladás, agyhártyagyulladás, szívizomgyulladás).

    Fotó: Sulyok László

    Mi van az oltásban és mi ellen véd?Többféle oltóanyag is van a piacon. Mindegyikre igaz, hogy legyengített influenzavírusokat tartalmaznak, mégpedig azokat a fajtákat, amelyekről a szakemberek előzetesen azt gondolják, hogy az adott szezonban a legfertőzőbbek lesznek. Erről az Egészségügyi Világszervezet (WHO) ad tájékoztatást. Azért van szükség az oltások újragyártására, mert az influenzavírus nagyon gyorsan átalakul. Idén a tavalyihoz képest a háromból két komponenst is megváltoztattak a szakemberek.

    Az emberekre háromféle, az A, a B, és a C típusú influenzavírus veszélyes. A legnagyobb járványokat és a legsúlyosabb betegségeket az A típus okozza, ugyanis gyakran alakulnak ki új változatai. Több altípusa létezik, ezeket külön jelölésekkel látják el attól függően, hogy két fehérjetípus közül melyik található meg bennük. Ebből az egyiket, hemaglutinin nevűt H-val jelölik, és 18 félét különböztetnek meg belőle. A másik, a neuraminidáz, amelynek 11 változata van. Ez jelenik meg az altípusok megnevezésében is. Jelenleg a legelterjedtebbek a H1N1 és a H3N2 altípusok. Ezeknek azonban mutációval különböző törzsei is létrejöhetnek, ilyen volt például a H1N1 esetében a spanyolnáthát okozó vírus. A B típus csak kisebb járványokat okoz, és ennek is vannak különböző fajtái, azonban nem osztják altípusokra. A C típus jóval ritkábban fordul elő az első kettőnél: csak enyhe megbetegedések jelentkeznek miatta, elsősorban gyerekközösségekben.

    Miért nem elég felkészíteni a szervezetet a télre?

    Molnár Zsuzsanna, az Országos Epidemiológiai Központ Járványügyi Osztályának főorvosa a Faktornak elmondta, hogy az oltást azért nem lehet más módszerekkel pótolni, mert egy konkrét vírus ellen csak így tudunk védekezni. Az erős, egészséges szervezet sem tudja megakadályozni a megbetegedést, viszont így jóval gyorsabban és kevesebb szenvedéssel kiheverhető a betegség.

    Ráadásul mindannyian ki vagyunk téve a betegségnek, amelyet nagyon könnyű elkapni. Ha egy beteg ember köhög vagy tüsszög, néhány méteres távolságba is eljutnak a vírust tartalmazó nyálcseppek, és leülepednek a környezetében lévő tárgyakon, ahol akár nyolc óráig is életképesek maradnak. Ha valaki a szennyezett felületet megérinti, és utána az arcához ér, könnyen kialakulhat a fertőzés.

    A vírus terjedéséről látványos bemutatótis tartottak. Azt lehetett megnézni, hogy egy buszon például érintések útján hogyan terjed a vírus.

    fotó: MTI

    fotó: MTI

    A szakemberek szerint a köhögési és a tüsszögési etikett betartása nagyon fontos azért, hogy ne fertőzzünk meg másokat. Mindig használjunk papírzsebkendőt, amit utána dobjunk ki szemeteskukába. Védekezésként pedig mossunk gyakran kezet, főleg, ha nyilvános helyen jártunk, mert a szappanos víz megöli a vírust.

    Kik kaphatnak ingyen oltást?A súlyos szövődményektől leginkább veszélyeztetett csoportok most is ingyen kaphatják meg az oltást. Például a 60 év felettiek egészségi állapotuktól függetlenül, a várandós vagy terhességet tervező nők, a szív- és érrendszeri betegségekben szenvedők, a cukorbetegek és az immunbetegek is jogosultak erre.

    Újdonság, hogy most már azok is ingyen juthatnak hozzá az oltáshoz, akik munkájuk során rendszeresen kapcsolatba lépnek migránsokkal, mint például a befogadóállomásokon vagy a karitatív szervezeteknél dolgozók. (A részletes lista elérhető az ÁNTSZ honlapján.)

    Molnár Zsuzsanna, az Országos Epidemiológiai Központ Járványügyi Osztályának főorvosa

    Molnár Zsuzsanna, az Országos Epidemiológiai Központ Járványügyi Osztályának főorvosa

    Fotó: Sulyok László

    Milyen érvek szólnak az oltás ellen?Sokan a mellékhatásoktól félnek: a leggyakoribbak ezek közül a fáradtságérzet és a rossz közérzet. Jóval ritkábban az influenzához hasonló tünetek is előfordulhatnak, például fejfájás, ízületi- és izomfájdalom, illetve láz. Ezek azonban pár napon belül elmúlnak. Az oltás ellenzői azonban nem is ezektől, hanem a súlyos mellékhatásoktól tartanak, amelyek csak elvétve fordulnak elő. Ilyen például Guillain-Barré szindróma, amely bénulást okozhat. Az OEK szerint ha van is többletkockázat, az is millióból egyszer fordulhat elő.

    Az oltás általában csak 3-4 fajta vírus ellen véd, azaz akkor is megbetegedhetünk, ha beoltattuk magunkat. Molnár Zsuzsanna elmondta, hogy a védőoltás elsősorban a súlyos szövődményeket előzi meg, de a védelem kialakítását szervezetünk végzi, és az immunválasz az oltásra és a vírusra is egyénileg eltér. A vírus maga pedig folyamatosan változik, és ha valaki nem teljesen ugyanazzal a fajtával fertőződik meg, mint amelyik az oltóanyagban volt, akkor megbetegedhet.

    Ha már elkaptuk a betegséget, akkor a pihenés a legfontosabb: a betegség ugyanis magától elmúlik, viszont ha nem heverjük ki, akkor könnyebben kialakulnak a szövődmények. Ugyan vannak a tüneteket hatásosan csökkentő szerek, jobb, ha otthon maradunk, még ha nem is érezzük annyira betegnek magunkat. Azokat az embereket pedig mindenképpen kerüljük el, akikre a leginkább veszélyes a vírus.

    A védőoltásokról Ócsai Lajossal, az országos járványügyi főosztály idén nyugdíjba ment vezetőjével készített interjút korábban a Faktor, amelyet ide kattintva elolvashat.

    Top 16