• Külföld
Gyöngyösi Lilla

Meghalt a volt ENSZ-főtitkár

Meghalt Butrosz Gáli, az ENSZ volt főtitkára kedden - jelentette be New Yokban az ENSZ biztonsági tanácsa.

Az egyiptomi diplomata és politikus 93 évet élt, ő volt az ENSZ hatodik főtitkára, a tisztséget 1992 januárjától 1996 decemberéig töltötte be. Ő volt az első Afrikából és az arab világból származó politikus a világszervezet élén.

Gáli volt az első és mindeddig utolsó olyan ENSZ-főtitkár is, aki mindössze egy mandátumot töltött be. Ez elsősorban az Egyesült Államokkal való rossz viszonyával függ össze, ami ahhoz vezetett, hogy az USA megakadályozta tisztségének 1996-os megújítását. Helyette a ghánai Kofi Annan került a szervezet élére.

Az egyiptomi állami hírügynökség szerint Gáli hazájában, egy kórházban halt meg, ahol medencecsonttöréssel kezelték. Halálát az ENSZ Biztonsági Tanácsának jelenlegi elnöke, Rafael Ramirez venezuelai nagykövet jelentette be a testület keddi ülésén. A testület 15 tagja egy perc néma csenddel adózott a volt főtitkár emlékének.

EZT IS AJÁNLJUK:

    Gáli 1922-ben született Kairóban, Egyiptom egyik legnagyobb diplomáciai múltra visszatekintő kopt-keresztény családjában. Apja, Butrosz Gáli Pasa az akkori monarchia pénzügyminisztere, majd külügyminisztere és végül 1908-tól kormányfője volt egészen 1910-ig, amikor merényletet követtek el ellene.

    Fotó: wikipedia.

    Fotó: wikipedia.

    Gáli Kairóban és Párizsban tanult, majd akadémikusként a nemzetközi jogra specializálódott.

    Anvar Szadat elnök 1977-ben a külügyekért felelős államminiszterré nevezte ki, így jelentős szerepet játszott a 1979-es egyiptomi-izraeli békeszerződéshez vezető tárgyalásokban. Szadat meggyilkolása után utódja, Hoszni Mubarak is megtartotta Gálit pozíciójában, de a keresztény politikusból sohasem válhatott külügyminiszter a muzulmán többségű országban.

    Gáli a Szovjetunió összeomlását és a hidegháború végét követő időkben szolgált az ENSZ élén. Főtitkársága egybeesett a világszervezet történetének egyik legkényesebb időszakával, amelyet a szomáliai, a ruandai, a közel-keleti és a jugoszláviai konfliktusok öveztek. Ötéves mandátuma során számos bírálat érte, sokan azzal vádolták a világszervezetet, hogy tétlen maradt a legalább 800 ezer ember halálát okozó 1994-es ruandai népirtás és a 1995-ös srebrenicai vérengzések idején.

    Mások ugyanakkor hatékony diplomatának tartották, aki az ENSZ és az új, egypólusú világ egyetlen nagyhatalma, az Egyesült Államok közötti harc áldozatává vált.

    Miután leköszönt az ENSZ éléről, a frankofón országok nemzetközi szervezetének főtitkáraként szolgált 1998-tól 2002-ig.

    2004-ben Mubarak kinevezte az arab országok demokratizálódását célzó, amerikai nyomásra létrehozott egyiptomi emberi jogi tanács elnökének, ez utóbbi tisztséget 2011-ig töltötte be – írja az MTI.

    Top 16