• Külföld
Faktor

Megalkották a legrégibb emberi DNS-láncot - az eredmény átírta az evolúciós elméleteket

Kiderült, hogy a neandervölgyi ember már jóval korábban élt. A legutóbbi DNS-vizsgálatok szerint a modern ember is korábban jelent meg, mint azt eddig hitték.

A ma élő ember (Homo sapiens sapiens) közvetlen őse még mindig kérdéses. Korábban azt hitték, hogy a neandervölgyi ember volt a modern ember közvetlen őse, az utóbbi időben többen már csak egy alfajnak tartják a neandervölgyit. A lipcsei evolúciós antropológiai intézet munkatársai alkották meg az eddig ismert legrégibb emberi DNS-láncot Spanyolországban talált maradványok alapján.

Még 1997-ben találtak 28 csontvázat Spanyolországban, a Sima de los Huesos barlangban. A koponyák homlokcsontjai alapján már korábban úgy gondolták a szakértők, hogy korai neandervölgyi emberek lehettek. A lipcsei vizsgálatokból azonban kiderült, hogy a maradványok DNS-e tökéletesen megegyezik a neandervölgyi ember DNS-ével. Ezek szerint ezek nem csupán egy korai neandervölgyi ember maradványai, hanem valódi neandervölgyieké. Ez azért érdekes, mert eddig úgy tudták, hogy a neandervölgyi ember jó 100 ezer évvel később jelent meg, tehát körülbelül 250-350 ezer évvel ezelőtt. Még a ma élő emberek egy részében is kimutathatók neandervölgyi ember génjei.

A neandervölgyi ember rekonstruált kinézete a talált koponyák alapján. Fotó: Wikipedia

A neandervölgyi ember rekonstruált kinézete a talált koponyák alapján. Fotó: Wikipedia

EZT IS AJÁNLJUK:

    A neandervölgyi és a gyenyiszovai ember
    Sok szakértő szerint a neandervölgyi ember nem önálló faj, hanem csak alfaj az evolúciónak, ráadásul nem halt ki, hanem keveredett a mai emberrel, a homo sapiens-szel. A gyenyiszovai ember egy nem régen felfedezett faj, 2008-ban fedezték fel a Gyenyiszova-barlangban. A maradványok körülbelül 41 ezer évesek voltak, tehát a modern, a neandervölgyi és a gyenyiszovai emberek éltek egyszerre a Földön. A gyenyiszovai ember génállománya egyébként mind a neandervölgyitől, mind a modern emberétől különbözik. 

    A lipcsei DNS-vizsgálatok felfedezései nem csupán azért érdekesek, mert kiderült, hogy körülbelül 100 ezer évvel korábban jelentek meg a neandervölgyiek. A kutatók ugyanis azt is kiderítették, hogy a neandervölgyi és a gyenyiszovai ember már kifejlődött, amikor a 28 ember meghalt, akiknek a maradványait vizsgálták. Eddig úgy tudták, hogy a mai modern ember őse 315-540 ezer évvel alakult ki a neandervölgyi és a gyenyiszovai mellékágakról leválva, vagy mellette kifejlődve. Ha azonban a teljesen kifejlett neandervölgyiek már 430 ezer évvel ezelőtt éltek, akkor a modern ember ősei akár már 750 ezer évvel ezelőtt élhettek.

    A gyenyiszovai ember 2008-ban talált foga. Az alfaj DNS-ét egy fogból és egy ujjpercből állították össze. Fotó: Wikipedia.

    A gyenyiszovai ember 2008-ban talált foga. Az alfaj DNS-ét egy fogból és egy ujjpercből állították össze. Fotó: Wikipedia.

    Ez a felfedezés nagy hatással lehet a modern ember eredetére. Pontosabban arra, amit a szakértők eddig tudtak erről. Már eddig is kérdéses volt, hogy pontosan melyik ősember volt a modern ember őse. Több elmélet szerint a neandervölgyi nem közvetlen ős, csak az evolúció egyik mellékága, amellyel keveredett is a modern ember. A heidelbergi emberről (Homo heidelbergensis) sokáig gondolták úgy, hogy őse lehet a modern embernek, ahogy a neandervölgyinek is. Ezek után viszont ez is kérdésessé vált, mert eddig csak 750 ezer évnél fiatalabb maradványokat találtak a heidelbergi emberből, így aligha lehetett őse a homo sapiens sapiensnek, ha annak első képviselői már 750 ezer évvel ezelőtt éltek - írja a lipcsei intézet honlapján.

    A legvalószínűbb ősünkA szakértők szerint a legvalószínűbb, hogy a három fajnak, vagyis a modern embernek, a neandervölgyinek és a gyenyiszovainak közös őse volt, ez pedig a Homo antecessor lehetett. Ennek a fajnak egykori létezését ugyancsak Spanyolországi maradványokból állapították meg, és úgy tudni, 900 ezer éve élt.

    A Homo antecessor állítólag (ős)emberhúst is evett. Fotó: Wikipedia

    A Homo antecessor állítólag (ős)emberhúst is evett. Fotó: Wikipedia

    További érdekessége is volt a lipcsei DNS-vizsgálatoknak. A nukleáris DNS-vizsgálatok szerint a 28 ember csontjai mind neandervölgyiek voltak, de a mitokondriális DNS-vizsgálatok szerint legalább egynek közülük a gyenyiszovai emberhez is köze volt. Ezek szerint ez a két faj is keveredhetett, amire eddig nem volt semmilyen bizonyíték. Az biztos, hogy amíg nem találnak még több kövületet, további kérdések maradnak megválaszolatlanul.

    Top 16