• Belföld
Kandó Eszter

Indul az e-egészségügy

Ma is használnak a különböző egészségügyi létesítmények, így a kórházak, magánrendelők, gyógyszertárak informatikai rendszereket, a gond az, hogy ezek legtöbbször nem tudnak egymással kapcsolatba lépni. Ha a beteget több helyen is kezelik, akkor lényegében csak rajta múlik, hogy az aktuális kezelőorvosának minden információ a birtokába kerül-e. Az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Tér (EESZT) egy olyan központi felület lesz, amely a kórházakból, rendelőkből érkező adatokat fogadja és egységesíti. A 2017 első negyedévére tervezett élesítés miatt nem kell cserélni a jelenleg használt szoftvereket (nagyjából 6-7-féle van forgalomban), azokat bekötik az új rendszerbe.

Biztonsági aggályokAz e-recept, az e-beutaló és a távkonzílium közül az utóbbit már idén elérhetővé tennék az orvosok számára. Az adatok továbbküldése (legyen az egy mondat vagy nagyméretű röntgen-, CT-, MRI-felvétel) eddig elsősorban biztonsági okok miatt nem volt lehetséges.

fotó: Europress-Getty Images/Joe Raddle

fotó: Europress-Getty Images/Joe Raddle

EZT IS AJÁNLJUK:

    Hasonlóan a netbankos szolgáltatásokhoz az e-egészségügy egyik legnagyobb feladata a megfelelő adatbiztonság. Aggodalomra azonban a szakemberek szerint még az online banki ügyintézéshez képest sincs ok. Az EESZT a legszigorúbb biztonsági osztályba tartozik majd.

    Az EESZT-ben a mostani rendszerhez hasonlóan csak azoknak lesz hozzáférése az adatokhoz, akik erre jogosultak. Ezzel együtt életbe lép a digitális önrendelkezés is, mikor a beteg meg is választhatja, hogy melyik kórház, osztály vagy éppen orvos láthatja az életútját. Az egyedi beállításokat első menetben az ügyfélkapun keresztül lehet majd bonyolítani. “Szélsőséges esetben mindent le is lehet tiltani” - mondta a Kossuth Rádió Napközben című műsorában Szabó Bálint az EESZT projektvezetője.

    Bár ezt a szakértők nem javasolják, hiszen könnyen elképzelhető, hogy sürgős esetben a személyes adatok életmentőek lehetnek: ha valaki egy balesetben például eszméletét veszti, akkor a mentős, az orvos munkáját segíti, ha tudják róla, hogy milyen gyógyszerekre allergiás, mi a vércsoportja, vagy ha netalán éppen várandós. Várhatóan az alapbeállításban azonban − a nemi betegségek, pszichés zavarok kivételével − minden információ elérhető lesz a betegellátóknak. A Kossuth Rádió riportjából az is kiderült, hogy a biztonsági rendszerhez ausztrál, angol, észt, finn és dán rendszereket is tanulmányoztak a fejlesztők.

    Talán legtöbben az e-recept bevezetését várják, erre valószínűleg még pontosan egy évet kell várni, 2017 januártól minden gyógyszertárban kötelező lesz. A gyógyszereket továbbra is fel lehet majd papírra íratni, de akár papír nélkül, hasonlóan egy beszállókártya vonalkódjához a recepteket az okostelefonon is be lehet mutatni a patikusnak. Az e-receptnek a praktikusságon túl lesz még egy  haszna: a felírt gyógyszerek típusa és mennyisége bekerülve az EESZT-be már nemcsak az alap- és a szakellátásban dolgozóknak lesz egyidejű információ, hanem az ágazati döntéshozók számára is.

    Az orvos ezenkívül adhat még e-beutalót is, és ő intézheti online az időpontfoglalást is: kiválaszthatja a legkorábbi időpontot, de akár a legközelebbi intézményt is. A jobb betegeloszlással, vélik a fejlesztők, a várakozási idők is csökkenni fognak.

    Az applikációk is segítenekMár decemberben elindult a szintén az EESZT-hez tartozó, ingyenesen letölthető mobilalkalmazás, a MeNTA. A Mobil Egészségnapló és Tájékoztató Alkalmazásban az egyéni egészségügyi adatokat lehet rögzíteni, de a vérnyomás-, vércukorértékeken túl bejegyezhető lesz a sportolás időpontja, a testsúly vagy a kalóriabevitel is. Van benne tudásbázis és gyógyszerkereső is. A betegtájékoztatók betöltéséhez ráadásul elég a gyógyszerdoboz oldalán található vonalkódot lefotózni és a szöveg már meg is jelenik a kijelzőn - mondta a Kossuth Rádió műsorában Faller Richárd, az alkalmazás egyik projektvezetője. 

    Fotó: menta.gov.hu

    A MeNTA-ból az egyéni mérési adatokat, információkat már most meg lehet osztani (táblázatként vagy üzenetben) az orvossal. De a saját profilt a családtagok adataival is bővíteni lehet, így a kisgyerekek vagy idősebb rokonok sem maradnak ki a digitális adattárolásból.

    Egyébként az önmonitorozó, egészségmegőrzésre szakosodott applikáció száma folyamatosan növekszik. Van köztük olyan is, amelyet kifejezetten az idősebbek használnak szívesen. A magyar fejlesztésű Laborom a cukorbetegeknek segít a naplózásban, jelenleg a legtöbb felhasználó 50 év feletti korosztályból kerül ki és csak őket követik a fiatalok. (A 13-19 év közöttiek egyes típusú diabéteszesek.) Szintén több nyelven érhető el a Lungscreen is, amelyet Szántó Zalán, a PTE Sebészeti Klinika adjunktusa és csapata fejlesztett ki. Itt a beírt adatokból az alkalmazás kiszámolja, hogy a betegnél milyen esélye van a tüdőrák kialakulásának. Magyarország a tüdőrák okozta halálozási rátában még mindig világelső.

    Top 16