• Sport

Magyarok az olimpián: hónapokig beszélni sem tudott Halasy, aztán bajnok lett

Augusztus ötödikén hivatalosan is kezdetét veszi a nyári olimpia (hivatalos nevén a XXXI. nyári olimpiai játékok) Rio de Janeiróban. Felvezető cikksorozatunkban végigvesszük az eddigi összes újkori olimpiát, különös figyelmet fordítva a magyar sikerekre. 1924-ben újra Párizs rendezhette meg az olimpiát, ez volt az utolsó, amelyet Coubertin báró NOB-elnöksége alatt rendeztek meg. A francia fővárosban tűnt fel az amerikaiak remek úszója, aki később filmsztár lett, és ez volt az az olimpia, amelyről film is készült. Magyarország pedig újra meghívást kapott, nem is maradtak el a magyar sikerek.

Fotók: olympic.org

Fotók: olympic.org

Az olimpia után fokozatosan nőtt az érdeklődés, az 1924-es játékok megrendezésére már hat város pályázott, végül Párizs lett a befutó Amszterdamot, Barcelonát, Los Angelest, Prágát és Rómát megelőzve. A rendezés jogát a Nemzetközi Olimpiai Bizottság 20. ülésén ítélték oda a francia fővárosnak Lausanne-ban 1921-ben, amely 1900 után rendezhette meg újra az olimpiát. Coubertin báró úgy érezte, hogy ez a megfelelő pillanat arra, hogy bejelentse visszavonulási szándékát, ez volt az utolsó olimpia, amit az ő NOB-elnöksége alatt rendeztek (Coubertin egyébként nem titkoltan szerette volna, ha szülőhazája ad otthont a játékoknak az olimpiai mozgalom harmincéves jubileumának alkalmából).

A francia kormány pedig kitett magáért, az előző olimpiákból kiindulva Párizsban is építettek egy nagy stadiont (a 60 ezer férőhelyes Colombest), és a pénzt sem sajnálták a vezetők azért, hogy feledtessék a borzalmas 1900-as, szintén Párizsban megrendezett olimpiát (24 évvel később már nem zavart be a Világkiállítás). Egyes becslések szerint 10 millió francia frankba került az országnak az olimpia, a bevételi oldalon pedig csak 5,5 millió frankot regisztráltak. A magas árakhoz hozzájárult, hogy itt építettek fel először olimpiai falut a sportolók számára, ahol a versenyzők felkészülhettek a viadalokra.

A résztvevő országok száma 28-ról 44-re ugrott, bár Németországot továbbra sem hívták meg, Magyarország viszont részt vehetett a nyári játékokon az antwerpeni eltiltás után. Kína (bár végül nem vett részt), Ecuador, Haiti, Írország, Litvánia és Uruguay is meghívást kapott, utóbbi nagy meglepetésre megnyerte a labdarúgó-tornát. Lettország és Lengyelország is először indult olimpián, habár a szintén 1924-es első téli olimpián már ott voltak. A Fülöp-szigetek pedig országként indult először olimpián, az 1900-as világeseményen még városként szerepelt. Végül több mint 3000 sportoló vett részt a megmérettetéseken.  

Újabb finn csodafutókról beszélt a sportvilágNem is kell sokat visszamenni az időben Hannes Kolehmainen nagyszerű teljesítményéig, aki az 1912-es olimpia 1500 méteres síkfutás döntőjében hihetetlen hajrával előzte meg francia riválisát. 1924-ben két újabb két finn futó tűnt fel, akiknek a nyomába sem érhetett senki: Paavo Nurmi és Ville Ritola igazából csak egymással versenyzett, már akkor, amikor éppen nem együtt küzdöttek az aranyéremért csapatversenyben. Nurmi öt, Ritola négy aranyéremmel mehetett haza, utóbbi még nyert két ezüstérmet is. Az igazán nagy verseny kettejük között 5000 méteren alakult ki, Nurmi (aki Antwerpenben „csak” három aranyat nyert) ezért az 1500 méteres döntőben nem is futott teljes erőbedobással, mert félt a honfitársától, ráadásul a két döntő rajtja között kevesebb mint egy óra telt el. Nurmi végül mindkét számban olimpiai csúcsot futott, alig maradt el a saját maga által felállított világcsúcsoktól. Nurmi 1924-ben összesen hét számban indult el az előfutamokat is számolva, és mindegyiket megnyerte fölényesen. Sokatmondó, hogy az 1500 méteres fináléban a harmadik helyben célba érő Henry Stallard annyira kifutotta magát, hogy a cél után azonnal összeesett, hordágyon kellett bevinni az öltözőbe. A szó szoros értelmében mindent beleadott a futásába, de így sem volt semmi esélye a győzelemre.

Az amerikai sprinterek bukásaA 100 méteres síkfutás döntőjében a hat indulóból négy amerikai volt, a startjelzés után meglepő módon egyetlen érvénytelen rajt sem volt. A brit Harold Abrahams már az első métereken élre állt, és nyert is, 10.6-os ideje új olimpiai csúcs volt. Az amerikai Jackson Scholz lett a második egy tizeddel lemaradva Abrahams mögött, a harmadik pedig az ausztrál Arthur Porritt lett az esélyesebbnek tartott Bowman, Paddock, Murchison hármas előtt. Kurunczy Lajos, Gerő Ferenc és Rózsahegyi Gusztáv is a negyeddöntőig jutott ebben a számban.

Tarzan a vízben„Csapnivaló stílusa volt, de éreztem, hogy hihetetlen lehetőségek rejlenek ebben a srácban” – nyilatkozta „Big” Bill Bachrascht mentoráltjáról, Johnny Weissmüllerről. Weissmüller sváb szülők gyermekeként került ki az Egyesült Államokba még a születése évében. Nem volt szép gyerekkora, apja előbb bányászként dolgozott, majd Chicagóban nyitott kocsmát, de a bevételt mindig elitta, a feleségét és gyerekeit pedig rendszeresen verte. Végül a szilikózis és az alkoholizmus megtörte, Weissmüller tízéves volt, amikor apja tuberkolózisban meghalt. Ezért dolgoznia kellett, hogy eltartsa a családját, de közben orvosi tanácsra elkezdett úszni, mert sokat betegeskedett, légzési problémái voltak elsősorban. 16 éves volt, amikor egyik barátja bemutatta Bachraschtnak, akinek sikerült hatnia a nyers stílusú fiatalemberre.

Weissmüller aztán olyan jól teljesített a medencében, hogy két olimpián is elindult (Párizzban úsztak először a versenyzők 50 méteres medencében az olimpiák történetében), 1924-ben és 1928-ban összesen öt aranyérmet nyert, ebből hármat Franciaországban zsebelt be, 100 és 400 méter gyorson, illetve a 4x200-as gyorsváltóval is első lett. Nem mellékesen az amerikai vízilabda-válogatottal még egy bronzérmet is nyert. Ő volt az első ember, aki a 100 méteres távot először leúszta egy percen belül, 1922 és 1928 között összesen 67 világrekordot állított fel. Később Hollywoodban szerzett magának hírnevet Tarzan szerepének az eljátszásával, bár saját magát inkább úszónak tartotta, mint színésznek.

Súlyosan megsérült az első világháborúban, utána olimpiai bajnok lettDr. Halasy Gyula már hatévesen elkezdett célba lőni, gimnazistaként már nagyvadakra vadászott. Mellette lovagolt, vívott, bokszolt, tornászott, atletizált, műkorcsolyázott és autósportolt is. Az első világháborúban huszár főhadnagyi rangig vitte, egy aknarobbanás után viszont durván megsérült, nyolc hónapig beszélni sem tudott. Végül felépült, az agyaggalamb-lövészettel 1921-ben kezdett megismerkedni. Két éven keresztül készült a párizsi olimpiára súlyos anyagi áldozatokkal, ahol 98 ponttal végül az agyaggalamblövés egyéni bajnoka lett.

A magyar vívósport visszakerült a helyéreAntwerpenben egyetlen magyar vívó sem lehetett ott, négy évvel később aztán négy érmet is nyert az ország. Dr. Pósta Sándor egyéni kardvívásban arany-, csapatban ezüst-, míg tőrcsapatban bronzérmet szerzett. Az ő pályafutását két évvel később derékba törte a Magyar Vívó Szövetség döntése, miszerint Pósta nem amatőr, ugyanis vívómesterének segített asszóztatni a tanítványokat. Ki kell még emelni Garay János teljesítményét, aki kardvívásban egyéniben harmadik, csapatban második lett. Két évvel később az Európa-bajnokságon hatodik lett egyéniben, az 1928-as olimpián pedig aranyat szerzett a kardcsapattal. 1945. május 3-án Mauthausenben a fasizmus áldozata lett.

Az 1924-es olimpia művészeti versenyében (építészeti kategóriában) ezüstérmet szerzett Magyarország első olimpiai bajnoka, Hajós Alfréd, aki Lauber Dezsővel közösen készített egy stadiontervet. Lauber külföldi útja miatt nem tudta aláírni a jelentkezési lapot, így az ezüstérmet nem kapta meg, utólag csak egy emléklap-elismerésben részesült.

További érdekességekA magyar küldöttség 89 sportolóval érkezett meg az olimpiára, de nem volt egyszerű helyzetben, mert a magyar kormány a kért állami támogatás negyedét adta csak meg, a Magyar Labdarúgó-szövetség például a saját erejéből küldte ki a játékosait Párizsba. 

William Hubbard (USA) az első fekete sportoló, aki egyéni olimpiai aranyérmet nyert, mégpedig távolugrásban. Gertrude Ederle (szintén az USA-ból) a női 100 méteres gyorsúszásban bronzérmes lett. Két évvel később azzal hívta fel magára a figyelmet, hogy első nőként a világon átúszta a La Manche-t.

Az 1924-es olimpiáról film is készült Tűzszekerek címmel, amit Hugh Hudson rendezett. A film két brit atléta, a már említett Abrahams és Eric Liddel történetét dolgozza fel. A világsikerű film négy Oscar-díjat kapott, köztük a legjobb eredeti filmzenéért, amit Vangelis szerzett.

Több, az olimpiához kapcsolódó jelképes mozzanat 1924-ben nyeri el végső formáját. Ekkor véglegesedik a Citius, Altius, Fortius (Gyorsabban, magasabbra, erősebben) olimpiai jelmondat. A záróünnepség során három zászlót húznak fel: a NOB és a rendező ország lobogója mellett a következő olimpia rendező országéét is.

Az 1924-es olimpia magyar eredményei:

Első helyezés

Dr. Pósta Sándor (kardvívás egyéni)

Dr. Halasy Gyula (agyaggalamb-lövészet, egyéni, 98 pont)

Második helyezés

Somfay Elemér (ötpróba; pentatlon)

Berti László, Garay János, Dr. Pósta Sándor, Rády József, Schenker Zoltán, Széchy László, Tersztyánszky Ödön és Dr. Uhlyárik Jenő (kardvívás, csapat)

Hajós Alfréd, Lauber Dezső )művészeti verseny, építészet)

Keresztes Lajos (kötöttfogású birkózás, könnyűsúly)

Harmadik helyezés

Bartha Károly (100 méteres hátúszás)

Berti László, Dr. Lichteneckert István, Dr. Pósta Sándor, Schenker Zoltán és Tersztyánszky Ödön (tőrvívás, csapat)

Badó Raymund (kötöttfogású birkózás, nehézsúly)

Garay János (kardvívás egyéni)

Negyedik helyezés

Schenker Zoltán (vívás; kard egyéni)

Gerő Ferenc, Kurunczy Lajos, Muskát László és Rózsahegyi Gusztáv (atlétika, 4x100 méteres váltó)

Ötödik helyezett

Gáspár Jenő (atlétika, magasugrás)

Grimm János és Uhereczky Ferenc (kerékpározás, kétüléses verseny)

Morich Ervin és Szendey Béla (evezés, kétpárevezős)

Barta István, Fazekas Tibor, Homonnai Lajos, Homonnai Márton, Keserű Alajos, Keserű Ferenc, Vértesy József és Wenk János (vízilabda)

Hatodik helyezett

Matura Mihály (kötöttfogású birkózás, könnyűsúly)

Radvány Ödön (kötöttfogású birkózás, pehelysúly)

Tary Gizella (vívás; tőr egyéni)

Varga Béla (kötöttfogású birkózás, félnehézsúly)

Szomjas Gusztáv, Szomjas László, Takács Elemér és Velez Rezső (sportlövészet, futócél, csapat)

A sorozat korábbi részei:

Magyarok az olimpián: matrózok mentették meg Hajós Alfrédot a pireuszi öbölben

Magyarok az olimpián: kétszer is rossz himnuszt játszottak az első atlétikai bajnokunknak

Magyarok az olimpián: nem volt elég egyszer legyőzni az amerikai riválist

Magyarok az olimpián: Weisz egy óráig birkózott az aranyéremért

Magyarok az olimpián: Kóczán álnéven nyert bronzérmet

Magyarok az olimpián: esélyt sem kaptak versenyzőink Belgiumban

Top 0