• Tech
Maksa Mónika

Magyar műhold fogja kutatni az űrviharokat

Az MTA Energiatudományi Kutatóközpont szakmai vezetésével új projekt indul, amelynek keretében egy minden eddiginél pontosabb űridőjárás-előrejelző rendszert fognak kiépíteni. A Masat-1 után tehát újra magyar műhold indul az űrbe. 2018-ban felbocsájtják a második magyar műholdat, amely kisebb lesz, mint egy cipősdoboz. A projektet az Európai Űrügynökség támogatja, és a fejlesztés nyomán pár év múlva Budapest megkerülhetetlen adatforrás lesz a műholdak űrbe bocsátásánál.

A világűrben erős sugárzás van.

A világűrben erős sugárzás van.

Az űrben sokkal szélsőségesebb időjárás uralkodik, mint a Földön. Annak ellenére, hogy hideg és levegőtlen, a Napból érkező nagy energiájú részecskék igen változatossá teszik az űrt. A Föld a nagy energiájú részecskék ellen a légkörrel és saját mágneses terével védekezik. A légkör levegőjének molekulái felfogják a Napból érkező részecskék energiáját, ezek az ütközések vezetnek a sarki fényhez. A Föld mágneses tere pedig eltereli az elektromosan töltött részecskéket. Emiatt van, hogy az érkező részecskék nagy része a Föld északi és déli pólusánál kerülnek a légkörbe.

Az űrbe küldött eszközöket azonban semmi sem védi az űridőjárástól, vagyis a kozmikus sugárzástól. A védekezéshez pontosan kellene ismerni az érkező sugarak mennyiségét és erősségét, valamint a Föld mágneses mezőjének finomszerkezetét is.

EZT IS AJÁNLJUK:

    Az MTA Energiatudományi Kutatóközpont és az első magyar műhold fejlesztésében részt vevő C3S Kft. munkatársai rájöttek, hogy a CubeSat szabvány – mely néhány 10x10x10 cm-es kockából összerakott apró műholdacskákból áll – az alapja lehet egy űridőjárás-mérő rendszernek. Az 1 liter térfogatú Masat-1 után egy hasáb alakú, „három masatnyi” űreszközt terveztek, melyben a kozmikus sugárzás és a mágneses tér mérésére alkalmas műszerek kapnak helyet.

    Ha a 2018-as próbaüzem sikeres lesz, több hasonló műholdat is felbocsátanak, jól meghatározott pályákra, így létrejön egy, a Föld környezetében sugárzást és mágneses teret pontosan, ráadásul valós időben mérő rendszer. A rendszer neve Cosmic Radiation mOnitoring Satellite System, vagyis CROSS lesz.

    Ha a rendszer megvalósul, az adatközpont Magyarországon fog üzemelni, így az ország lehet a legjelentősebb űridőjárás-szolgáltató a világon.

    Solymár Károly Balázs, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium infokommunikációért felelős helyettes államtitkára a projektről azt mondta:

    A bemutatott fejlesztés az első kiemelkedő eredménye Magyarország teljes jogú tagságának az Európai Űrügynökségben. A projekt valós piaci igényre reagál, és várhatóan számszerűsíthető gazdasági hasznot jelent hazánk számára.

    A Föld mágneses terének eddiginél sokkal részletesebb feltérképezése segíthet az ezt létrehozó földi “dinamó” működésének megértésében. Az adatokból az is kiderülhet, hogy esedékes-e egy pólusváltás.

    A Föld mágneses pólusai néhány tízezer-százezer évente helyet cserélnek. A legutóbbi ilyen esemény 780 ezer éve történt, és ezalatt a mágneses mező erőssége 250 évig az eredetinek csak 5 százaléka volt.

    A kozmikus sugárzás jobb megismerése segíthet a későbbi, hosszabb távú űrutazások és a jövőbeli holdbázis megtervezésében, hiszen az ilyen programok egyik legnagyobb kihívása a sugárvédelem.

    Horváth Ákos, a Magyar Tudományos Akadémia Energiatudományi Kutatóközpont (MTA EK) főigazgatója pénteken azt mondta:

    A sugárzásmérő műszerek fejlesztése és az űridőjárás kutatása szervesen illeszkedik a kutatóközpont kutatási stratégiájába. Az MTA EK fontos szerepet tölt be a hazai nukleáris biztonsági tudás hosszú távú fenntartásában, a hazai kísérleti atomreaktor üzemeltetőjeként pedig elkötelezett a sugárvédelmi szaktudás ápolása iránt.

    Az Európai Űrügynökségben Magyarországot (ESA) képviselő Magyar Űrkutatási Iroda tagságának első évében sikerrel pályázott a projekt megvalósítására, ráadásul önálló kezdeményezésként. A projekt a Magyar Űrkutatási Iroda, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium, az MTA Energiatudományi Kutatóközpont és a C3S Kft. együttműködésében valósul meg. Magyarország 2015 novembere óta az ESA teljes jogú tagja, így már a hazai űripari kis- és középvállalkozások is bekapcsolódhatnak az űrügynökség által összefogott programokba.

    2016 májusában a műszereket hordozó prototípus, a RADCUBE fejlesztése kezdődik, és ez a kis hasáb, fedélzetén a RadMag névre hallgató mérőeszközzel kerül majd ki az űrbe 2018 végén. A RadMag végzi majd a CROSS kiépüléséhez szükséges méréseket.

    Top 16