• Autó
Faktor

Magyar gép őfelsége szolgálatában

Rekordnak indult, aztán királyi üzlet lett belőle.

Egyetemi műrepülők

Még messze van régi pompájától, de megviselten is remekmű, olyan formával és arányokkal, melyek napjainkban is lenyűgözőek, és nem csak azokat ejtik rabul, akik a repülés szerelmesei. Nem kevésbé csodás a gép története sem.

Fotó: Autószektor

Fotó: Autószektor

EZT IS AJÁNLJUK:

    Ahogy a legtöbb műszaki alkotás, ez is a Budapesti Műszaki Egyetemről indult, egészen pontosan a Műegyetem Sportrepülő Egyesületéhez köthető korának elismert és sikeres repülőgépe, melynek tervezését 1937-ben kezdték és nagyjából egy évig tartott. Induláskor az volt a terv, hogy a gép legyen egyszerű és könnyen gyártható, amit sikerült megoldani.

    A Műegyetemi Sportrepülő Egyesület (MSE) tervezőirodájában megtervezték, a Műszaki Egyetem K-épületében megépítették az M24-es gépet, mely túrarepülésre és iskolarepülésre is alkalmas volt.

    Szárnyak a Műegyetem alagsorából

    A legendássá vált modell történetét Ungár Patrick dolgozta fel alaposan, nem véletlenül, hiszen édesapja génjeivel kapta a repülés imádatát. Az egyetlen megmaradt M24-es jelenleg egy kőbányai csarnokban pihen, de Ungár László vezetésével már elindult feltámasztása: a lelkes pilóta és nem kevésbé lelkes restaurátor elmesélte a gép történetét. Az M24-es éveken át az olaszországi Leonardo da Vinci Tudományos és Műszaki Múzeum csarnokában lebegett, ám később a szabadba költöztették, ami nagyon ártott az M24-esnek, pedig nem csak előélete, hanem repüléstörténeti és műszaki értéke alapján is jobb sorsot érdemelt.

    Meghívás a világkiállításra

    A gép építése 1938-ban indult, akkoriban az MSE tervezőirodájának vezetésében Rubik Ernőt Jancsó Endre váltotta, aki 1945-ig állt ezen a poszton. Ő és Szokolay András fejlesztette többek között a kétüléses M25-ös Nebulót, mely korának sikeres iskolagépe volt.

    Fotó: Autószektor

    Fotó: Autószektor

    Az M24-es gyártás tempóját alaposan felgyorsította, hogy Magyarországot meghívták az 1939-ben, New-Yorkban megrendezésre kerülő világkiállításra. A munkálatokat a gép fő tervezője, Szegedy József vezette, a HA-NAE prototípus már az első berepüléseken jól vizsgázott, így felkészítették a nagy útra és egyben meg akarták dönteni Cseh László Tatra T-101.2 gépével felállított 231 km/órás sebességrekordját.

    Rekord helyett királyi beszállítás

    A kitűnően megépített gép fedélzetén az MSE két legjobb pilótája, Vadas László és Békássy Vilmos indult útnak 1939 február 15-én a budapesti közforgalmi repülőtérről. Róma után Catania, majd Tripolisz, Bengázi és Kairó következett, ahol Faruk király is megszemlélte az M24-est, ami annyira megtetszett neki, hogy azonnal rendelt belőle kettőt. Az üzleti siker után jött a balszerencse: az afrikai repülés közben először március 3-án sérült meg a gép Malacali repülőterén, majd Taborában, ahonnan aztán hazaszállították Magyarországra., ahol átvizsgálták és kijavították.

    Közben elkezdték a kisszámú, de fontos sorozatgyártást és még abban az évben elkészült négy M24-es, melyből kettő 1940 nyarán indult Kairóba. Az egyiket Vadas László és gróf Andrássy Imre, a másikat Tasnádi László és Raczkó Lajos vezette, a gépeket június 25-én vette át Farukk király.

    Az M24-es egyik átalakított változatával 1942 augusztusában Vadas László pilóta kilenc óra alatt kétezer kilométert repült 224,6 km/órás átlagsebességgel.

    A cikk folytatását elolvashatja az Autószektor oldalán!

    Kommentek:

    Top 16