• Élet
Faktor

Tudományosan is bizonyították: lustaságra született minden ember

A pihenés felé orientálódunk az energiát felhasználó folyamatok helyett.

A Brit Columbiai Egyetem kutatói érdekes eredményre jutottak, amikor azt vizsgálták, vajon az agyunknak akkor kell jobban megerőltetnie magát, amikor az edzésre gondolunk, vagy akkor, ha a pihenésre – kiderült, hogy az evolúció során az emberi agy a lustaságra rendezkedett be, és aktívan tennünk kell ellene, ha nem akarjuk, hogy ez így is maradjon.

A kutatók azért kezdtek bele a vizsgálatokba, mert érdekesnek tartották, hogy hiába van minél nagyobb kultusza napjainkban a mozgásnak és az aktív életmódnak, a statisztikák nem követik a divatot, és sokkal kevesebbet mozgunk, mint eddig bármikor - számolt be a 24.hu.

Illusztráció.

Illusztráció.

EZT IS AJÁNLJUK:

    A tudósok a kutatáshoz egy csapat fiatal felnőttet ültettek számítógép elé, akiknek felváltva aktívan mozgó és pihenő emberes piktogramokat mutattak. A feladatuk az volt, hogy az aktív piktogramokra vigyék az avatarjukat, és a pihenőket kerüljék el. A legtöbb résztvevő ezt ügyesen megoldotta, az érdekes csak az volt, hogy az agyi aktivitásuk mit mutatott közben.

    Elektroenkefalográfia (EEG) során kiderült, hogy az agyuknak nagyobb erőfeszítésre volt szüksége ahhoz, hogy az aktív képek felé közeledjen, míg a passzív piktogramoknál kevesebb agyi erőforrásra volt szükségük az alanyoknak. A kutatók szerint ez azt jelenti, hogy az agynak jobban kell dolgoznia akkor, ha az aktív cselekvésre koncentrál, mint akkor, ha a pihenésre. Ez lehet az oka annak, hogy természetesen lustaságra vagyunk programozva. Az eredményeket a Neuropsychologia tudományos folyóiratban közölték.

    “Azt korábbi kutatásokból már tudtuk, hogy az emberek általában gyorsabban kerülik el a passzív helyzeteket, és gyorsabban közelednek az aktív helyzetek felé” –írta egy sajtóközleményben Matthieu Boisgontier, a kutatás vezetője. “A mi kísérleteinkben az az érdekes, hogy megmutattuk, hogy a fizikai inaktivitás gyors elkerülése következményekkel jár – ez a következmény pedig a ráfordított agyi erőforrások növekedése.

    Az eredmények azt mutatják, hogy az agyunk ösztönösen a passzív viselkedéshez húz.

    Ez nem is csoda, hiszen az evolúció során az energiaraktározásnak nagy szerepe volt, és segítette az emberi faj túlélését. A megfelelő pihenés után őseink sokkal hatékonyabbak voltak a kunyhóépítésben, a párszerzésben és az élelmiszer begyűjtésében vagy vadászatban is. Ha az agyuk nem terelte volna őket a pihenés felé minden adandó alkalommal, könnyen lehet, hogy nem maradt volna elég energiájuk a fontos feladatok ellátására, és a túlélés biztosítására.

    A kutatók szerint ez az evolúciós sajátosság az, ami miatt még ma is a pihenés felé orientálódunk az energiát felhasználó folyamatok helyett.

    Boisgontier és csapata szerint ez ellen persze lehet tenni, és bár nem tudjuk egyik napról a másikra átprogramozni az agyunkat, az már fontos lépés, hogy felismertük ezt a sajátosságát. Amíg nincs biztos módszer arra, hogyan lehet nagyobb kedvünk az aktivitást igénylő feladatokhoz, addig nem tudunk mást tenni, mint akkor is elmenni edzeni, ha éppen bármi mást szívesebben csinálnánk helyette.

    Kommentek:

    Top 16