• Belföld

Kincsekre vadásznak a lomisok Budapesten

Amikor kiléptem a házunk kapuján egy nagy szatyor kinőtt gyerekruhával, négy szempár szegeződött rám. Három felnőtt és egy kisfiú nézte némán, ahogy leteszem a szatyromat. Nem várták meg, hogy bemenjek, az egyik nő azonnal elkezdte kirángatni ruhákat. Csak egy nappal később értettem meg, mi játszódik le bennük: talán kincs van a ruhák közt, ékszer, ott felejtett pénz. Legendák keringenek talált húszezresekről, milliós festményekről, és egy pongyoláról, aminek 3 millió 800 ezer forint volt a zsebében.

Kattintásra galéria nyílik

Kattintásra galéria nyílik

A lomtalanítás február végén kezdődött Budapesten és július végéig fog tartani. Az összes kerületben ingyen viszik el a lomokat a közterület-fenntartó óriás autói, de előtte minden használható holmit összeszednek a lomisok. Családok utaznak a fővárosba vidékről, hogy eladható tárgyakat gyűjtsenek össze, gyakran találnak mikrót, hűtőt, tévét és antik bútorokat is. A ruhákat hazaviszik a gyerekeknek, a bútorokat, fémet, műszaki cikkeket eladják. Egy kisebb család naponta 10-20 ezer forintot keres a lomokkal, de egy szervezett, nagyobb társaság akár 50-100 ezer forintnyi eladható kacatot is begyűjt. A legtöbben azt állítják, hogy a budai kerületekben, és Pesten, a VI. és a VII. kerületben lehet a legértékesebb dolgokat találni. De azért Zugló is jó hely, ott legalább lehet parkolni.

Szabadságot vett ki, hogy lomizzon

A Jász-Nagykun-Szolnok megyéből érkezett Gyula nem a szerencse fia. Alig talált valamit a XIV. kerületi Bosnyák utcai lomok között, csupa kacat van csak a kocsin - mutatja a kanapét az utánfutón, meg a bicikliket.

Tíz gyerekem van, viszem nekik a ruhát, meg a bútort, a legkisebbnek a játékot. Ebből kéne sok!

- mutatja a rézdrótot, amit egy alkatrészről próbál lefejteni. - A réz jó drága, eladhatnám.

Gyulának tíz gyereke van, nekik túr

Gyulának tíz gyereke van, nekik túr

Gyulának egyébként van munkája, a falujában közmunkás, brigádvezető. Most szabadságot vett ki. Nettó kilencvenet kap, ami nem rossz, de ennyi gyereket nem lehet eltartani belőle. A lomizásból összeszedik a ruhát, cipőt, és akkor csak ennivalóra kell költeni. Ilyenkor az autóban és az utánfutóban alszanak napokig. Zuglót szeretik, mert itt jól bánnak velük az emberek. De az egyik budai kerületben megdobálták őket, egy kávézóban pedig a pultos védte meg a többi vendégtől.

"Találtam egy fényképezőgépet, és eladtam a rendőröknek"Pár száz méterrel arrébb egy fiatal srác is panaszkodik, hogy csak ócskaságok vannak, de azért később elmeséli, hogy néhány hete 50 gramm aranyat talált egy táskában, és egy profi fényképezőgépet is. Aztán amikor egy rendőr odalépett hozzá igazoltatni, megtetszett neki a gép.

- Eladtam neki egy ötezresért! - mondja büszkén a 18 év körüli fiú, mi meg összenézünk némán fotós kolléganőmmel. Mert ha az tényleg profi gép volt, akkor 50 ezerért is eladhatta volna.

Egy Benkő Dániel lemezt is talált.

Egy Benkő Dániel lemezt is talált.

- Nekem megérte! - von vállat a fiú, miközben egy bakelitlemezt babrál, és nem, nem tudja ki az a Benkő Dániel, de szívesen nekünk adja a lemezt, ha kell. Nem fogadjuk el, mert nincsen régi lemezjátszónk, meg sietnünk kell Józsihoz, aki a sarokról integet. Mi búcsúzunk, egy autós pedig megáll a lomok mellett, és szédületes sebességgel kezdi kipakolni az építési törmeléket. Fel sem tűnik a cipők meg a papírok között az a húsz zsák sitt.

Megbüntették, mert a lomizás lopásnak számítA Nagy Lajos Király úti bútorbolt előtt is kiválogatták már a lomok közül a használható darabokat. Szépen sorba rakták a vasakat, és egy kupac szivacs mellett szürke melegítős fiatalember ücsörög.

- Ezresért adom, egy már elment - mutatja a fiú a matracmintákat, egy öregasszony meg is áll a lefóliázott szivacsok mellett, de neki már 1500-ért akarja adni. "Rohadt élősködő", fejezi ki röviden a véleményét a néni, majd tovább áll egy másik kupachoz.

Nem jött össze az üzlet...

Nem jött össze az üzlet...

A fiú, akiről kiderül, hogy nem is fiú, hanem kétgyerekes családapa, megszokta már az ilyen szitkozódást, történnek durvább dolgok is. A testvérét például megbírságolták. "Na az már tényleg felháborító" szerinte. Laci - aki egy távolabbi kupacnál őrzi a lomokat - nem fogja kifizetni a büntetést, ezt már eldöntötte.

Ismerem én a törvényt! A lomizás az lopásnak számít, mert amit kidobnak, az már az közterület-fenntartóké. Csakhogy nekem írt egy papírt a tulajdonos, hogy ajándékba adja a cuccokat. Pereljenek be, ha kell nekik az 50 ezer forintjuk, majd megmutatom a papíromat a bíróságon!
Nem zavarja, ha szidják.

Nem zavarja, ha szidják.

Nagy család, nagy bevételValóban tilos lenne elvinni a lomokat, de a közterület-fenntartó vállalat nem "piszkálja" a lomisokat. Általában.

Többnyire nem is a közterületesekkel gyűlik meg a bajuk, hanem egymással. A zömében vidékről Budapestre autózó lomisok lefoglalják maguknak a házakat. Egy kisebb családnak négy-öt kapualj jut egy utcában, ennyit tudnak őrizni. Egy harminc tagú család, amelyik több nagy kocsival érkezik és mikrobuszokkal, akár több utcát is elfoglalhat. Papírokat is kiragasztanak a fákra, hogy jelezzék, ez az ő felségterületük.

Itt Rudi az úr.

Itt Rudi az úr.

A lomokat ők válogatják át először. A gyerekek a ruhákat és a táskákat kutatják át, a nők leválogatják a használható ruhákat, gyerekjátékokat. Mindenütt otthagynak egy családtagot, aki őrzi a lomokat, a többiek pedig pakolnak, figyelnek, és kérdezgetik a lakókat: más nincs?

Az íratlan szabály szerint senki nem veheti el tőlük azt, amit már félretettek maguknak, de a megmaradt kacatok között bárki kotorászhat. Ha valaki nem tartja be a szabályokat, elfoglalja másnak a helyét, vagy elvesz valamit, amit már félretettek, kitör a veszekedés, aztán szállnak a pofonok.

Ki tart 3,8 milliót a pongyolájában?- Az a baj, ha isznak a vidéki lomisok. Akkor tényleg balhéznak. Én tudom, sokat ismerek. De a többség rendes. A lomokat sem ők túrják szét, hanem a járókelők -  védi a kollégákat Sándor, aki úgy áll a poros parkoló közepén fehér cérnakesztyűben és piros bottal, mit egy lomivarázsló. A pólójáról teve bámul ránk, a távolban elindul egy lomikaraván.

Sándor, aki hátulról is átlát a papíron.

Sándor, aki hátulról is átlát a papíron.

Sándor húsz éve járja a kerületeket. Bár a közterület-fenntartó vállalat felhívását, melyen a lomtalanítás dátuma szerepel, mindig úgy ragasztják ki a társasházi üvegajtókra, hogy azt kívülről ne lehessen elolvasni, a nyugdíjas átlát rajtuk. Igen, az ajtókon, meg a papíron. Azt mondja, ki tudja silabizálni a dátumot, akár több méterről is.

Voltak nagy fogásai is. Talált hatezer forintot egyszer egy ruha zsebében, és mivel nyugdíjas, nagyon hálás volt a sorsnak. Egy éve egy LG monitort bányászott ki a kidobott ruhák alól, el is adta 30 ezer forintét.

- Találtam egy remek, 40 ezer forintos sötét öltönyt is egy lomtalanítás alkalmával. Sajnos temetésre vettem fel először - meséli. De a legnagyobb fogás a XV. kerületben volt tavaly. Ő is csak hallotta, hogy egy férfi három millió nyolcszázezer forintot talált egy pongyola zsebében. Legendaként terjed a történet a lomisok között, de Sándor szerint biztos, hogy igaz, mert egy olyan embertől is hallotta, aki találkozott valakivel, aki látta. Azóta mindenki egy ilyen pongyolát szeretne.

De ki tart ennyi pénzt a pongyolájában?

Top 0