• Külföld
Faktor

Légi háború az Iszlám Állam ellen: pontosan ki és mit csinál?

Az Egyesült Államok és szövetségesei 2014 nyara óta összesen már több, mint 8500 légicsapást mértek az ISIS-ra Szíriában és Irakban. 2015 őszén Oroszország is elindította a szíriai bombázásait, a koalíciótól teljesen függetlenül, Aszad szír elnök kérésére. Most pedig a nyugati és arab országok oldalán a brit légierő is részt vesz majd a szíriai légi harcokban. Sőt az első bevetésükön már túl is vannak. De pontosan hogy is néz ki a harc, amihez csatlakoztak?

Fotó: Europress / WPA Pool - Getty Images

Fotó: Europress / WPA Pool - Getty Images

Irakban már előtte is bombáztak a britek

David Cameron brit kormányfő november végén úgy nyilatkozott, hogy az Iszlám Államot meg kell támadni annak érdekében, hogy Nagy-Britanniában megelőzzék a terrortámadásokat. Szerinte a szigetországnak morális kötelessége részt venni az ISIS elleni küzdelemben, és nagy segítséget jelentenek majd a koalíció számára, mivel olyan fegyverekkel is rendelkeznek, amivel a többi ország nem: lézervezérlésű Brimstone lövedékekkel, amelyekkel sokkal pontosabban célozhatják a dzsihádista harcosokat - írja a BBC.

A britek Irakban már 2014 szeptembere óta bombázzák az Iszlám Államot, ám Szíriában eddig csak a koalíció légi erejébe ágyazva vettek részt brit pilóták. Ennek az az oka, hogy 2013-ban, miután kiderült, hogy a szíriai kormány vegyi fegyvereket vethetett be a lakosság ellen, a brit alsóházi képviselők leszavazták, hogy az ország katonai akciókban  vegyen részt  az Aszad-rezsim ellen Szíriában. Egy évvel később viszont már elsöprő többséggel támogatták az iraki légicsapásokat, bár ezek kifejezetten az Iszlám Állam ellen irányultak.

Cameron a mostani szavazásnál azzal is érvelt a szíriai légicsapások mellett, hogy a bombázások során nem kell figyelembe venni Szíria és Irak határát, hiszen láthatóan az Iszlám Állam sem törődik vele. Szerdán végül tíz órás vita után szavazta meg az alsóház, hogy a britek beszálljanak a szíriai bombázásokba. 

De mihez is csatlakozott 2014 őszén, illetve most Nagy-Britannia? Mi az anti-ISIS koalícióként emlegetett nemzetközi összefogás, és mit csináltak eddig?

Eddig 28 500 bombát dobtak le

Az anti-ISIS koalíció több mint egy éve létezik már.  A dzsihádista szervezet elleni harcnak Amerika a vezetője, és ebben ma már több, mint 60 koalíciós partnere van, de közülük nem mindenki vesz részt a katonai akciókban is. Máig 13 olyan állam van, aki részt vesz az Iszlám Állam elleni légi hadműveletekbe. Amerika és szövetségei elsősorban Irakban és Szíriában bombáznak, és bár vannak nemzetek, akik mindkét országban végeznek támadásokat, nem teljes az átfedés közöttük.

Az Airwars.org szerint 2015 november végéig a szövetséges országok összesen 8500 légicsapást mértek az Iszlám Államra, amelyek során több mint 28 500 bombát és lövedéket dobtak le. A támadások 66 százaléka Irakban történt, és majdnem 80 százalékukat az Egyesült Államok hajtotta végre. Az akciók összesen körülbelül 5 milliárd dollárt emésztettek fel a CNN szerint.

A célpontok között voltak olajfinomítók, olajvezetékek, épületek, páncélos járművek, tankok és harci állások is. Ezeket állítólag taktikai céllal választották ki, hogy katonailag és pénzügyileg is gyengítsék az Iszlám Államot. (Arról, hogy honnan szerzi a vagyonát az Iszlám Állam, korábban ittírtunk) Emellett a koalíció tagjai dróntámadásokat is indítottak, amelyekben olyan fontos dzsihádista vezetők is meghaltak, mint Hafiz Saeed, vagy Dzsihád John.

Az Airwars.org igyekszik a lehető legtisztább képet adni az Iszlám Állam elleni nemzetközi koalíció hadműveleteiről. Ez azonban nem egyszerű feladat, mivel az egyes országok teljesen másképp közlik az eredményeiket.  Nem minden nemzet számol be például a támadásairól, és sokszor teljesen más módon közelítik meg ezeket a jelentéseket, ezért lehet némi torzulás az adatokban. A legfőbb forrásként az amerikai központi parancsnokságot, a CENTCOM-ot jelölte meg az újságírók által működtetett szervezet.

Az iraki támadások: már két ország kiszállt

Az USA 2014. augusztus 8-án dobta le az első bombát a terrorszervezet ellen Irakban, több héttel azután, hogy az Iszlám Állam propagandavideóiban két amerikai újságírót lefejezését mutatták. Barack Obama amerikai elnök a támadást az iraki kormány segítségkérésével indokolta. Azt mondta, hogy az Egyesült Államok nem tud beavatkozni minden egyes válságban a világon, de ebben az esetben nem szabad elfordulnia, mivel az iraki kormány a segítségüket kérte, és ráadásul Amerikának  - mint az Economist idézi- „egyedi adottságai vannak, hogy megelőzze a vérengzéseket.”

Az amerikai külügyminiszter John Kerry szeptemberben úgy nyilatkozott, hogy tartózkodni kell attól, hogy a légicsapásokat egy háború részének tekintsék, ő az akciókat „terrorizmus-ellenes hadműveletként” írta le

Később Amerika mellett mások is beszálltak a bombázásokba: szeptember 19-én dobta le az első lövedéket Franciaország, szeptember 30-án Nagy Britannia, október 5-én Belgium, október 7-én Hollandia, október 8-án Ausztrália, október 16-án Dánia, november 2-án Kanada, és a szövetséghez Jordánia is csatlakozott. Közülük Belgium 2015 júliusában, Dánia pedig 2015 októberében függesztette fel a katonai hozzájárulását.

Harcok Szíriában: kisebb nyugati koalíció

A szíriai hadműveletek az Iszlám Állam ellen 2014. szeptember 23-án kezdődtek meg. Eleinte Amerikát ebben öt arab állam segítette: Szaúd-Arábia, Jordánia, az Egyesült Arab Emirátusok, Bahrein és Katar. Ezek az akciók az Aszad-rezsim beleegyezése nélkül történtek, és a többi nyugati állam katonailag nem vett bennük részt. Az USA nemcsak az Iszlám Állam támaszpontjait támadta, hanem az an-Núszra Front egyik frakcióját, a Khorasan-csoportot is.

2015. április 8-án aztán Kanada is megkezdte az ISIS elleni légi csapásokat Szíriában, majd augusztus 26-án Törökország, szeptember 15-én Ausztrália, szeptember 27-én pedig Franciaország is csatlakozott az Amerika-vezette koalícióhoz. A brit pilóták szintén harcoltak, bár az amerikai erők kötelékében. Nagy-Britannia emellett két célzott drónos gyilkosságot is végrehajtott. Most azonban a brit királyi légierő is beszállt a bombázásokba.

Az ISIS terrorakcióira erősebb bombázás volt a válasz

Az mindenesetre látható, hogy az ISIS elleni légi akcióknak sokszor a dzsihádista szervezet terrortámadásai adtak új lendületet. Jordánia például válaszlépésként erősítette meg a támadásait. Még februárban az ISIS olyan videót osztott meg, amelyben egy elfogott jordán pilóta elégetése volt látható. Ezután a jordán nemzeti tévé exkluzív felvételeket osztott meg arról, hogy a gépeik hogyan bombázzák a terrorszervezet állásait Szíriában.  Ugyanebben a hónapban egy újabb videó azt mutatta, ahogy 21 egyiptomi keresztényt fejeznek le a líbiai partokon. Ezután az egyiptomi repülők Líbiában mértek légicsapásokat az ISIS-re.

Júliusban a törökök is ledobták az első bombájuk az Iszlám Állam ellen, miután egy határon túli akcióban meghalt egy török katona, valamint egy öngyilkos merénylő 30 embert ölt meg az ország déli részén, Suruc tartományban. Augusztusban pedig Törökország az ISIS elleni koalícióhoz is csatlakozott.

Franciaország a november 13-i, 130 életet követelő párizsi terrortámadások után tette intenzívebbé a légicsapásait, és gondoskodott róla, hogy azok a sajtóban is nagyobb figyelmet kapjanak. A párizsi események azonban nemcsak a franciákra voltak hatással, más nemzeteknek is át kellett gondolniuk az addigi stratégiájukat az Iszlám Állammal szemben.

Mint látható, Cameron elérte, hogy a britek is beszálljanak a légicsapásokba.  A párizsi vérengzések a külföldi beavatkozást eleve nem támogató németeknél is hoztak némi változást: bár a légicsapásokhoz Németország nem csatlakozik, felderítő és légi utántöltő repülőgépekkel, valamint egy hadihajóval járul hozzá az Iszlám Állam elleni küzdelemhez.

Barack Obamának viszont azzal a kérdéssel kellett megbirkóznia a franciaországi terrorcselekmények után, hogy Amerika elég keményen támadja-e a dzsihádistákat. Az elnök azt mondta, hogy szerinte az országának nem kell változtatni a módszerein, elég a légicsapásainak erejét és számát növelnie. Mások viszont hangot adtak a kétkedésüknek, miszerint csak a levegőből nem győzhető le az Iszlám Állam.

Az orosz légierő Aszad kérésére érkezett

Oroszország ősszel kezdte meg légi támadásait a szír elnök hívására, függetlenül a koalíciótól. Bassár el-Aszad ugyanis az addigi fegyver és repülőszállítmányok mellé ezúttal valódi katonai segítséget is kért az oroszoktól, az orosz parlament pedig  megszavazta ezt.

Szeptember végén és október elején vadászrepülőgépeket, tankokat, harci helikoptereket és más katonai eszközöket vezényeltek Szíriába, és az orosz flotta is elkezdett szíriai célpontokra lőni. Az oroszok állítják, hogy az Iszlám Államot támadják, ám Vlagyimir  Putyint orosz elnök többször is érte nemzetközi kritika amiatt, mert az orosz gépek sokszor úgy tűnik, hogy nem is az ISIS, hanem Aszad ellenzéke ellen küzdenek, és a kormányellenes, mérsékelt lázadókat bombázzák.

Az orosz offenzívában azóta azért meglátszottak az október 31.-i események. Ekkor történt az orosz repülőgép-tragédia a Sínai-félsziget felett: egy felcsempészett bomba miatt a levegőben felrobbant egy orosz utasszállítógép, 224 emberrel a fedélzetén. A merényletet az Iszlám Állam vállalta magára. Pár nappal később az oroszok Rakkát kezdték erőteljesen bombázni.

Közben voltak tárgyalások Oroszország és koalíció tagjai között lehetséges katonai együttműködésekről Szíriában, ám a francia elnök által remélt globális összefogás nem biztos, hogy létrejön. Egyrészt hatalmas a feszültség Törökország és Oroszország között, mióta Ankara kilőtt egy orosz repülőtnovember 24-én. Másrészt nem valószínű, hogy egyhamar 180 fokos fordulatot vesz az oroszok szíriai stratégája, és így nehezebb lesz bevonni őket koalícióba. Erről kedden Obama beszélt a párizsi klímacsúcson, ahol egyébként korábban azt is kérte, hogy Törökország és Oroszország rendezze a kapcsolatát, hiszen egy közös ellenség van, az Iszlám Állam.

Fotó: Europress / Gokhan Sahin - Getty Images

Fotó: Europress / Gokhan Sahin - Getty Images

A légicsapások akár ronthatják is helyzetet Szíriában

Abban minden ország egyetért, hogy minél hamarabb el kéne söpörni az Iszlám Államot, ám arra már nem igazán van válaszuk, hogy katonailag miként lehet ezt véghez vinni. A kormányok a légicsapások mellett teszik le a voksuk, és mereven elzárkóznak attól, hogy szárazföldi csapatokat küldjenek Irakba és Szíriába.

Az amerikai vezetés is sokáig kitartott amellett, hogy nem fog földi egységeket vezényelni az ISIS ellen, ám október végén a Fehér Ház elfogadta, hogy amerikai katonák menjenek Szíriába, hogy kiképezzék és segítsék a kurd fegyvereseket az Iszlám Állam elleni harcban. A katonák elvileg csak tanácsokat adnak, és nem vesznek részt a harcokban. Ám sokak szerint ennél jóval több szárazföldi csapatot kelleni küldeni az Iszlám Állam ellen.

Amerikai szakértők emellett arra figyelmeztetnek, hogy a légicsapások önmagukban nem sokat érnek, sőt, még ronthatnak is a helyzeten. (Erről itt írtunk korábban.) Emellett nagyon fontos, hogy a helyzetet pusztán fegyverekkel nem lehet rendezni, az Iszlám Állam legyőzéséhez a politika színterén is csatákat kell vívni. Ennek kidolgozása viszont még az államok előtt áll, és nem lesz egyszerű. Például problémát jelent, hogy a nyugati államok és szövetségeseik, köztük Törökország is azt szeretné, hogy Aszad távozzon a hatalomból a politikai rendezés előtt, ám Oroszország ezt, Szíria szövetségeseként, ellenzi.

Az Iszlám Állam terveiről korábban itt írt a Faktor. Ittpedig arról számoltunk be, hogy a jövőben Líbiába teheti át a központját a dzsihádista szervezet.

Top 0