• Politika
Faktor

Lázár: ha itt segítünk, ide fognak jönni, ha ott segítünk, ott maradnak

A Kormányinfó legfontosabb témája a migrációs helyzet volt a jövő heti uniós csúcstalálkozó előtt: Lázár János azt mondta, a népvándorlást okozó problémákat helyben kell kezelni, a közép-európai országok álláspontja továbbra is az, hogy a schengeni határokat meg kell védeni, és szükség van a második védvonalra is. A Klik működése biztosan átalakul, de végső döntés még egy kérdésben sem született. Szó volt a Nemzeti Bankkal kapcsolatos törvénymódosításról: Lázár szerint az MNB közpénzt kezel, de különböző esetekben más-más szabályok lehetnek indokoltak ezek nyilvánosságáról.

Ott kell segíteni, ahol a baj van

Lázár János beszélt a kormány álláspontjáról a március 7-i, migrációs uniós csúcs előtt – megjegyezte: a legfrissebb hírek szerint Görögország „bevándorlást akar Magyarországra kényszeríteni”, mivel megtámadta a magyar kvótaügyi beadványt az Európai Bíróságon.

Elmondta, a kormány továbbra is azt képviseli, hogy ha itt segítünk, ide jönnek a migránsok, ezért ott kell segíteni, ahol baj van, és akkor ott maradnak – a kormány bárkivel kész együttműködni a közel-keleti helyzet stabilitása érdekében: a honvédség az elmúlt 10 évben komoly tapasztalatokat szerzett nemzetközi missziókban, és Magyarország egy kórház építésében is részt vesz az Egyesült Királysággal közösen.

A schengeni határokat meg kell védeni

A kormány szerint a migráció 70-80 százaléka illegális bevándorlás, amit a jobb élet reménye ösztönöz. Lázár János azt mondta, amíg például Szíriában a havi átlagfizetés 50 euró, Németországban pedig 500 eurót kapnak havonta a migránsok, munka nélkül, addig ez nem fog változni.

Ebből következik a közép-európai országok álláspontja, amit jelenleg Ausztria képvisel a legerőteljesebben – mondta Lázár János. Ennek első pontja a schengeni határok védelme: korlátozni kell a belépők számát, és ellenőrizni az egész folyamatot.

Magyarország saját határainak védelmét ezért is tartja továbbra is kiemelten fontos feladatnak: megszületett a döntés a szerb-magyar határzár fizikai és személyi megerősítéséről, és előkészültek a romániai határszakasz lezárására is – de a nyomás itt egyelőre „messze a kezelhetőség határain belül van”, a Belügyminisztérium elemzői központja naponta értékeli a helyzetet. A kormány, az alaptörvény által biztosított keretek között, a honvédség segítségét is igénybe veszi. Lázár János azt mondta, tapasztalataik szerint egyre türelmetlenebbek és erőszakosabbak a határnál feltűnő migránsok.

A közép-európai országok álláspontjának második pontja, hogy második védelmi vonalra is szükség van a görög-macedón határon, különben „beláthatatlan események lehetnek” – mondta Lázár János. Ezért a kormány támogatja a Görögországnak nyújtott segítséget.

Az erős Európához erős nemzetek kellenek

Lázár János arról beszélt, a migrációval kapcsolatos viták felszínre hozták az ellentétes álláspontokat az Európai Unió jövőjéről. Ezt szimbolizálja a kötelező kvóta kérdése: az unionisták támogatják, hogy a tagállamok beleegyezése nélkül telepítsenek migránsokat az országokba, míg a szuverenisták azt gondolják, ehhez a tagállamok beleegyezése szükséges.

A kormány szerint az erős Európához erős nemzetek kellenek, ezért adott be népszavazási kezdeményezést az ügyben: az embereknek joguk van kifejezniük a véleményüket egy olyan kérdésben, ami megváltoztathatja az ország kulturális és etnikai jellegét. Lázár János szerint a népszavazásnak köszönhetően egyértelművé válhat az is, a baloldali pártok – a nemzetközi baloldalhoz hasonlóan – támogatják a migránsok országba telepítését.  

Sok kárpátaljai magyar van az országban

Lázár János a kárpátaljai menekültek befogadása kapcsán azt mondta: nem arról van szó, hogy 100 ezer kárpátaljai kért menekültstátuszt Magyarországon. A kormánynak arról van információja, 50 és 100 ezer között van azoknak a kárpátaljai magyaroknak a száma, akik elhagyták hazájukat a konfliktus miatt – közülük sokan Magyarországon vannak. Mivel azonban nagy részük kettős állampolgár, és sokuknak vannak magyar rokonai, ezért ők nem feltétlenül folyamodtak menekültstátuszért. Kérdésre válaszolva beszélt arról is: a magyar identitás nem összehasonlítható azzal, hogy valaki Észak-Afrikából egy jobb élet reményében érkezik.

A Klik működése átalakul

Lázár János beszélt a köznevelési kerekasztal munkájáról is. A Klik működését biztosan átalakítják - változik az iskolaigazgatók döntési kompetenciája, a megyék, járások felelőssége és a központi irányítás - de végső döntés még egy kérdésben sem történt. Lázár János arról beszélt, az már bebizonyosodott, hogy az önkormányzat működtetői és az állam fenntartói szerepén alapuló modell megbukott – „az osztott felelősség csődöt mondott”.

Elmondta, a Klik 38 milliárd forintos extra juttatást kap, amiből ki tudja fizetni tartozásait. A miniszter ismét arra kért mindenkit, hogy vegyen részt a köznevelési kerekasztal munkájában, mert a döntések ott születnek – az „alternatív kerekasztalok” által készített 25 pontos lista minden eleméről nyitott a tárgyalásra a kormány, tette hozzá Lázár János.

„Ami nem magánpénz, az közpénz”

Lázár János beszélt az Magyar Nemzeti Bank működését szabályozó törvény módosításáról, amelynek értelmében szűkül az intézmény működésével kapcsolatban közérdekből megismerhető adatok köre. A miniszter azt mondta, a nemzeti bank függetlensége miatt a kormánynak nem lehet beleszólása a kérdésbe, legfeljebb szakértői segítséget nyújthat a vita rendezésében.

Lázár János szerint az MNB és alapítványai által kezelt pénz közpénznek tekinthető, de különböző esetekben más szabályok vonatkozhatnak a közpénzek nyilvánosságára – így ha nemzetgazdasági érdeket vagy az ország pénzügyi stabilitását szolgálja, lehet korlátozni az ilyen pénzekkel kapcsolatos információk megismerhetőségét.

Lázár János arról is beszélt, a szabályoknak igazodniuk kell a nemzetközi gyakorlathoz, és szerinte a magyarországi megoldás nem tér el ezektől. Azt is megjegyezte, a kritikák egy része abból fakad, hogy a jegybankkal szemben politikai támadás folyik, hiszen az intézmény az elmúlt években nagyon fontos szerepet játszott az ország pénzügyi stabilitásának megteremtésében.  Az MNB műtárgyvásárlásairól Lázár János úgy nyilatkozott: a nemzeti örökség megóvásában szükség van a jegybank anyagi forrásaira.

Egyszerűbb lesz az ügyintézés

Lázár János a bürokrácia-csökkentési intézkedésekről azt mondta, a döntések folyamatosan születnek, az érdemi átalakítás célja, hogy egyszerűbbé váljon az ügyintézés. Az intézmények sorsáról jövő héten hozzák meg a végső döntéseket. A miniszter arról is beszélt, folyamatosan egyeztetnek az érintett szakszervezetekkel a leépítésekről, és az új, egységes kormánytisztviselői kar létrehozásáról – ez a feltétele az idén kezdődő, és a következő években folytatódó béremelésnek.

Top 0