• Külföld
Faktor

Mindig átállítják a kollégák a klímát? Így kell helyesen használni a berendezést

Nem szabad, hogy a kinti és benti hőmérséklet között 10 foknál nagyobb legyen a különbség.

Ismét hőségriadót rendelt el az országos tisztifőorvos, amely augusztus 7-én éjféltől augusztus 10-e éjfélig érvényes. Tehát újabb forró napok várnak ránk, melyeket a szerencsésebbek klimatizált körülmények között, egy hűs irodában, otthonaikban tölthetnek el. De ez nem minden esetben konfliktusmentes, hiszen mindenkinek mást jelent az ideális klíma. Vajon mekkora a megfelelő benti hőmérséklet, és milyen előírások határozzák meg a mértékét?

Illusztráció.

Illusztráció.

A legfrissebb meteorológiai előrejelzések, illetve az EMMI Klímaváltozás és Környezeti Egészséghatás Elemző Osztály szakmai javaslata indokolja a riasztást. Az Emberi Erőforrások Minisztériuma a kánikulára való tekintettel az elmúlt időszakban számos olyan szociális és egészségügyi intézkedést rendelt el, amelyek az emberek biztonságát szolgálják. Többek között olyan diszpécserszolgálat kezdte meg működését, amely a klimatizált helyiségek, vízosztó pontok, párakapuk, ivókutak elhelyezkedéséről nyújt naprakész információt az érdeklődőnek, ugyanakkor a közterületeken a szociális munkások aktívabb jelenlétével is számolhatnak, a rászorulókat és hajléktalanokat pedig az eredeti funkciójától függetlenül bármelyik szociális intézménynek be kell fogadnia - írja a Pénzcentrum.

EZT IS AJÁNLJUK:

    A nagy meleg még az egészséges szervezetet is megviseli, ingerlékenyebbek leszünk, nem csoda, hogy ilyenkor agresszívebben nyúlnak a kapcsoló felé azok, akik már fáznak, vagy éppen borzasztóan melegük van. Az extrém hőség miatt energiafogyasztásunk is jócskán megnő.

    Hagyományosan a legmelegebb nyári hónapokban, vagyis júniustól augusztusig kiugró a felhasznált villamos energia mennyisége, hiszen már nem csak az irodákat, de egyre több lakóingatlant is klímaberendezésekkel szerelnek fel, amelyek köztudottan zabálják az áramot. A berendezések elterjedését a Magyar Villamosenergia-ipari Átviteli Rendszerirányító Zrt. (MAVIR) fogyasztási adatai is alátámasztják, az elmúlt 20 évben közel 30 százalékkal nőtt meg a lakosság teljes energiaigénye a nyári hónapokban.

    De mennyire legyen hűvös?A legtöbb munkahelyen, néha még otthon is állandó vita tárgyát képezi, hány fokra is hűtsük le a helyiséget a legnagyobb nyári kánikulában, hiszen minden ember máshoz van szokva, más és más hőfokban érzi komfortosan magát.

    Ugyanakkor egy ilyen helyzetben is képesnek kell lenni kompromisszumot találni. Természetesen a személyes álláspontokon túl léteznek irányadó értékek is, melyek a különböző funkciójú épületek, és azok helyiségeinek optimális hőfokát meghatározzák. Ezek elsősorban építészeti, azon belül főként energetikai jellegűek, de akadnak munkavédelmi előírások, és egészségügyi ajánlások is.

    Az épületekkel szemben általános elvárás, hogy azokon belül egyenletes, illetve ugyanolyan legyen a belső hőmérséklet minden időjárási viszony között és évszakban. Éppen ezért épületeinket úgy kell megtervezni, kialakítani, hogy azok energetikai jellemzői megfeleljenek a rendeletben megfogalmazott elvárásoknak. Az előírások pedig kiterjednek az elvárható belső hőmérséklet mértékére is. Ezek természetesen részben az épület kialakításától, tájolásától, szerkezeteitől, részben pedig a használat módjától, a beépített hűtési, fűtési rendszertől is függő tényezők.

    Az ajánlások szerint az épület nyári túlmelegedésének kockázatát vagy a gépi hűtés energiaigényét épületszerkezeti, árnyékolási és természetes szellőztetési megoldások alkalmazásával kell mérsékelni. Miután ebből a szempontból egy épület, különböző tájolású helyiségei között lényeges különbségek adódhatnak, a tervező dönthet úgy, hogy a túlmelegedés kockázatát helyiségenként vagy zónánként ítéli meg. Mindazonáltal télen a keletkező hőveszteséget pótolnunk kell fűtéssel, nyáron pedig hűtenünk kell a felmelegedett belső teret. A szabványok pedig egyértelműen meghatározzák a hőmérséklet mértékét, amelyeket ide kattintva érhet el.

    A legnagyobb kánikulában ugyanis egyre gyakoribbak a megfázások, ami 90 százalékban a klímaberendezések rovására írható. Ez természetesen nem azt jelenti, hogy a készülékek veszélyesek, csupán a megfelelő üzemeltetés fontosságára hívja fel a figyelmet. A tapasztalatok szerint a megbetegedések zöme, mintegy 90 százaléka egyébként olyankor alakul ki, amikor odakinn borzasztó kánikula tombol, mi pedig túlhűtjük helyiségeinket.

    Illusztráció.

    Illusztráció.

    Fotó: Mészáros Annarózsa

    Éppen ezért a szakértők többnyire azt tanácsolják, hogy a kinti és benti hőmérséklet közötti különbség semmiképp se legyen több 8-10 foknál. Tehát, ha kint átlagosan 35 fok körül alakul a hőmérséklet, ajánlatos 25-27 fokra beállítani a berendezést. Ezt egyébként az egészségügyi és a munkavédelmi előírások is megfogalmazzák. E szerint a külső és belső hőmérséklet közötti különbség 10 Celsius foknál nem lehet több.

    Tovább bonyolítja a helyzetet, hogy a klímaberendezések szárítják a levegőt, a száraz levegőtől pedig könnyen kiszáradhat a szemünk, megfájdulhat a fejünk, sőt, kimerültek leszünk, ezek a problémák pedig befolyásolják a munka minőségét. Szintén gyakori probléma a készülékek nem megfelelő elhelyezése. Amennyiben a hideg levegő közvetlenül éri például a vállunkat, a nyakunkat, akkor ízületi fájdalmak és gyulladások is kialakulhatnak. A tapasztalatok szerint pedig egyre gyakoribbak az ilyen, úgynevezett "klímareumás" megbetegedések is.

    Kommentek:

    Top 16