• Tudomány
Gyöngyösi Lilla

Már hivatalos: kiszáradt egy hatalmas tó

Kiszáradt Bolívia második legnagyobb tava, az egykor csaknem 2800 négyzetkilométeres Poopó-tó.

A 3700 méter magasan, az Andok fennsíkján elhelyezkedő tavat régóta megviselték a félsivatagi éghajlat változásai. A sekély, sós vizű tavat most hivatalosan kiszáradtnaknyilvánították, a kutatók szerint nincs esély a helyzet javulására.

Víctor Hugo Vásquez, a tartomány kormányzója szerint a korábbi vízszint alig 2 százaléka maradt a Poopó-tóban, pedig maximális mélysége egykor az 5 métert is elérte. Szakértők szerint a kiszáradás miatt 75 madárfaj költözött el erről a vidékről.

A Poopo-tó 1991-ben (Forrás: wikipedia)

A Poopo-tó 1991-ben (Forrás: wikipedia)

„Ez a jövő klímaváltozásának előképe” – mondta Dirk Hoffman német gleccserkutató, aki azt tanulmányozza, hogyan gyorsította fel Bolíviában a gleccserolvadást a fosszilis üzemanyagok elégetése. Ahogy az Andok gleccserei olvadnak, úgy tűnnek el Poopó vizének forrásai is.

EZT IS AJÁNLJUK:

    De más tényezők is gyorsították a tó kiszáradását. A legfontosabb az ismételten visszatérő El Nino éghajlati jelenség. A második legfontosabb ok pedig a Poopó mellékfolyóinak elvezetése bányászati és mezőgazdasági okok miatt.

    Miközben az El Nino 1000éve fejti ki hatásait, a tó törékeny ökoszisztémáját az elmúlt 30 évben korábban nem tapasztalt stresszhatások érték. A hőmérséklet egy Celsius-fokkal emelkedett, miközben a bányászat miatt csökkent mellékfolyóinak vízhozama, üledékük azonban nőtt.

    Egy német szervezet kutatása szerint a Poopó 2013-ban 161 milliárd literrel kevesebb vizet kapott, mint amennyire szüksége lett volna egyensúlya fenntartásához.

    Angela Flores, a Poopó-tó megmentéséért küzdő, helyi polgárokból álló csoport vezetője szerint a hatóságok nem foglalkoztak a figyelmeztető jelekkel. „Valamit tenni kellett volna a katasztrófa elkerüléséért. A bányászati vállalatok 1982 óta terelik a vizet” – mondta Flores.

    Így néz ki a tó most (Forrás: Getty)

    Így néz ki a tó most (Forrás: Getty)

    Környezetvédelmi szakértők és helyi aktivisták szerint a kormány rosszul kezelte a törékeny vízforrásokat és figyelmen kívül hagyta a bányászat okozta súlyos szennyezést.

    Miután 2014 végén több ezer hal pusztult el a tóban, a tartományi fővárosban, Oruróban lévő Műszaki Egyetem megvizsgálta, hogy a tóban veszélyesen magas a nehézfémek, például a kadmium és az ólom mértéke. Bolívia nemzeti bányászati kamarájának elnöke szerint azonban a bányászat hatásai elenyészőek a klímaváltozás hatásaihoz képest. Mint mondta, az üledék, amely miatt a Poopó mellékfolyói elsekélyesedtek, többnyire természetes üledék volt, nem pedig a bányászatból származó.

    A folyamat visszafordíthatóságának reményében Evo Morales, Bolívia elnöke 140 millió dollárt kért az Európai Uniótól víztározó létrehozására és a tó mellékfolyóinak, többek között a Poopót a Titicaca-tóval összekötő Desaguadero kotrására.

    Az elmúlt három évben a tó vizének csökkenése miatt több mint száz család adta el birkáit, alpakáit és lámáit, vált meg halászhálóitól és hagyta el a tó melletti falut, Untavit. Csak az idősebbek maradtak – írja az MTI.

    Top 16