• Belföld
Faktor

Rossz hírek jöttek: kevesebb ideig élnek a magyarok, mint korábban

Két egymást követő évben is csökkent a várható élettartam.

Tavaly csökkent a magyar születéskor várható élettartam az előző évhez képest - derült ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) friss adataiból. A trend nem most tört meg, hanem már néhány évvel ezelőtt, 2013 után ugyanis gyakorlatilag megállt a várható élettartam növekedése. Némi "vigaszt" nyújthat, hogy a halálozások 2015-ös és 2017-es megugrása (ami remélhetőleg csak egyszeri hatásként jelentkezik) Európában is visszavethette az élettartam növekedését, tehát a relatív pozíciónk nem igazán romlik, de már felzárkózás sincs - írja a Portfolio.

Illusztráció.

Illusztráció.

Tavaly a nők várható élettartama 79 év volt, ami 0,2 éves csökkenés a 2016-os adathoz képest. A férfiak 72,4 évre számíthattak, vagyis gyakorlatilag nem változott a megelőző évi 72,43-hoz viszonyítva. Mindezek tükrében már nem meglepő, hogy az együttes szám is kismértékben csökkent, tavaly 75,8 év volt.

A várható élettartam növekvő trendje 2013 után állt meg, azóta nem sikerült elérni érdemi növekedést. Ha szerencsénk van, akkor mindkét évben - amikor csökkenést mért a hivatal - ugyanaz az "egyszeri" hatás vetette vissza az emelkedést, amire elég meggyőző érvek vannak, hiszen Európa több országában is hasonló folyamatokat láthattunk.

A 2015-ös és a 2017-es csökkenés is valószínűleg ugyanazzal a tényezővel magyarázható: nagyon sok volt mindkét évben a halálozások száma. A Portfolio felkereste a KSH-t, ahol azt válaszolták, hogy: a várható élettartam csökkenésnek (2016-hoz képest) alapvetően az az oka, hogy a halálozások száma mind nominálisan, mind 1000 lakosra számolva is emelkedett 2017-ben.

Mivel a várható élettartamot mindig az adott évre jellemző halálozási adatokkal becsülik, így egy átmenetileg magasabb szám könnyen visszavetheti az élettartam növekedését.

A statisztikai hivatal szerint a 2015-ös és a tavalyi kiugró halálozást valószínűleg a szokásosnál nagyobb influenzajárvány magyarázta. Növekedett ugyanis a légzőszervi, illetve a keringéssel összefüggő halálozások száma.

Európában is hasonló tendencia zajlott le, ahol 2017-ben szintén rekordra emelkedett a halálozások száma.

A várható élettartam alakulása és szintje számos tényezővel függ össze, ilyen pl. az orvostudomány állása, az országra jellemző egészségügyi rendszer, az oktatás, vagyis a képzettség alakulása, az életmód, vagy éppen a környezeti hatások.

A munkaerő-piaci előnyök mellett a kutatások egyértelmű módon kimutatják, hogy a magasabb végzettség magasabb várható élettartammal jár együtt - mutatta be az Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézetének (MKIK GVI) korábbi elemzése.

A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) egyik tanulmánya szerint az iskolázottság és a várható élettartam, illetve egészségesség kapcsolata Magyarország esetében különösen erősen jelenik meg. A tanulmány szerint a vizsgált országokban a magasabb végzettségű férfiak átlagosan 8, míg a nők átlagosan 5 évvel hosszabb életre számíthatnak 25 éves korukban, mint az alacsonyabb végzettségű társaik. A várható élettartambeli különbség Magyarország esetében a legmagasabb: egy 25 éves, felsőfokú végzettségű férfi Magyarországon átlagosan 14 évvel élhet tovább, mint egy ugyanilyen korú és nemű középiskolai végzettséggel nem rendelkező személy. Hasonló mértékű különbséget egyedül Lettországban, Lengyelországban és Csehországban tapasztalhatunk.

Kommentek:

Top 0