• Tudomány
Gyöngyösi Lilla

Kétezer éve nem voltak olyan melegek a nyarak, mint az utóbbi 30 évben

Az utóbbi 30 év nyarai voltak valószínűleg a legforróbbak az elmúlt több mint két évezredben - állapították meg tudósok egy újonnan megjelent tanulmányban. Történelmi dokumentumok és fák évgyűrűi alapján rekonstruálták az elmúlt csaknem 2100 év hőmérsékletét - írja a BBC.

A kutatás szerint 1986 és 2015 között 1,3 Celsius fokkal emelkedett a nyarak átlagos hőmérséklete Európában. Ebben az időszakban gyakoribbak lettek a súlyos hőhullámok is. 2003-ban, 2010-ben és 2015-ben szokatlanul forró nyári időjárás sújtotta a kontinenst.

Fotó: Europress - Raphael Alves / AFP

Fotó: Europress - Raphael Alves / AFP

Becslések szerint a 2003-as hőhullám, a vele járó súlyosabb légszennyezettség, valamint a gyakori kiszáradás és hőguta több ezer idős ember idő előtti halálát okozhatta.

Az ENSZ Éghajlatváltozási Kormányközi Testületének 2014-es jelentése szerint 1983 és 2012 között az elmúlt 1400 év legmelegebb időszaka volt az északi féltekén. A mostani kutatásban 13 ország 45 kutatója vett részt.

EZT IS AJÁNLJUK:

    A tudósok a Kr.e. 138-tól kezdődő időszak hőmérséklet-ingadozásainak becsléséhez a közelmúltban fejlesztett statisztikai módszereket, valamint a klímára vonatkozó, természetben fellelhető forrásokat, köztük a fák évgyűrűi által közvetített információkat használtak fel.

    Fotó: Europress - Steen Ulrik Johannessen / AFP

    Fotó: Europress - Steen Ulrik Johannessen / AFP

    Danny McCarroll, a brit Swansea-i Egyetem kutatója elmondta, hogy az utóbbi két évezred minden egyes esztendőjéről gyűjtöttek adatokat. „A nagy meglepetés, hogy nem volt egyetlen másik 30 éves periódus sem, amely olyan meleg lett volna, mint az elmúlt három évtized. Ez váratlan volt" – mondta.

    A kutatócsoport az új adatsort összevetette a modern éghajlatmodellek becsléseivel is. McCarroll szerint mindez megmutatta, hogy a modern modellek nem rekonstruálják teljes mélységben a múlt éghajlati változásait, így alábecsülik a klíma természetes változékonyságát a jövőre vetítve is.

    „Előrejelzik a szén-dioxid hatását, de ehhez hozzá kellene adniuk a klíma természetes változékonyságát is. Ha ezt nem értékelik eléggé, akkor alábecsülik a kilengéseket, vagyis a hőhullámok visszatérésének lehetőségét is ezek a modellek" – mondta a tudós.

    Elmondta: az elmúlt három évtized felmelegedése viszont túlmegy az éghajlat természetes változékonyságának határain. Mindez alátámasztja az Éghajlat-változási Kormányközi Testület megállapítását, amely szerint mindez az emberi tevékenység következménye.

    Fotó: Europress - Raphael Alves / AFP

    Fotó: Europress - Raphael Alves / AFP

    McCarroll szerint a klímamodellezők általában nem szeretik kijelenteni, hogy egy esemény visszavezethető-e az emberi hatásokra, vagy sem, de az elmúlt 2000 év éghajlatának történetében az utóbbi 30 év időjárása annyira szokatlan, hogy mindez valóban az üvegházhatás következményeireutal.

    A kutatócsoport elemzése szerint a Kr.u. első század volt a legforróbb, némileg még melegebb is, mint a 20. század, noha ez a különbség statisztikailag nem jelentős. A római korban számos forró nyár volt Európában, de a 4. és a 7. század között lehűlt az éghajlat, míg a középkor általában meleg időszaknak mondható – írja a BBC.

    Top 16