• Tudomány

Kém volt-e Karády Katalin?

Az ország első igazi sztárja, a filmcsillag, aki még életében mítosszá vált, az első pillanattól kezdve ezreket ejtett rabul pusztán azzal, hogy megjelent a filmvásznon. Amikor pedig énekelni kezdett, alapjaiban rengette meg a magyar zenevilágot. 105 éve született Karády Katalin, a díva, akiről az a hír járta, hogy nem csak színésznő, hanem kém is volt.

Karády Katalin a Halálos csók című film egyik jelenetében

Karády Katalin a Halálos csók című film egyik jelenetében

A negyvenes évek elején mindenki az ő hajviseletét utánozta és Karády Katalin mágiájáról beszélt. Pletykák keringtek arról, kivel és hogyan éli allűröktől sem mentes életét. Egyesek leszbikusnak, mások férfifalónak tartották és az a szóbeszéd is elterjedt vele kapcsolatban, hogy kém, a magyar Mata Hari. Vajon igaz, hogy hírszerző volt, vagy ez is csak a mítosz része?

Ki rejtőzik a Karády Katalin név mögött?Ahhoz, hogy választ kapjunk arra kérdésre, lehetett-e kém a két világháború közötti magyar film egyik legfényesebben ragyogó csillaga, mindenképpen meg kell értenünk, honnan jött és ki volt ez a nő. A kérdés megválaszolására számtalan forrás áll a rendelkezésünkre.

Egyrészt a saját életrajza, amelyet állítólag az őt felfedező újságírónak, Egyed Zoltánnak diktált - mivel ő maga utált írni -, másrészt a róla szóló tucatnyi műből álló szakirodalom. Ezek mind egyetértenek abban, hogy december 8-án, Kőbányán, egy nagyon szegény család hetedig, legutolsó gyerekeként látta meg a napvilágot. A pontos évet már Kanczler Katalin  - ez volt az eredeti neve - születési anyakönyvi kivonatából tudjuk: 1910. Karády, húsz nagyjátékfilm és négy rövidfilm sztárja sokáig 1912-esnek vallotta saját magát, míg más forrásokon, például a brazil letelepedési engedélyén már 1914 szerepel, nyilván saját bevallása alapján.

Azt viszont sosem tagadta, hogy nem látott igazi férfimintát, csak egy despotikus apát. Ettől az erős, akaratos férfitől pedig nem sok szeretetet kapott. Ha csak azt a néhány kis ajándékot nem lehet annak nevezni, amelyekkel akkor lepte meg, amikor éppen nyert a lóversenyen. Ha viszont vesztett a szenvedélyfüggő Kanczler papa, minden gyerekét sorban elverte. Ez utóbbi többször megesett.

Így aztán a kis Katalinnak felüdülés volt, amikor kiskorában, a korra jellemző gyerek-csereakció keretében öt éven keresztül Svájcban és Hollandiában nevelkedhetett. Erre az időszakra később is szívesen visszaemlékezett. Az első két évtized alapjában véve meghatározta személyiségét és testalkatát. Így aztán azt is, hogy azzá váljon, amivé vált, a filmcsillaggá. Egyed Zoltán fedezte fel a magyar film számára. A gyönyörű nő 29 éves volt, amikor meglátta az újságíró. A férfi azonnal beleszeretett.

Karády Katalin

Karády Katalin

Hunyady Sándor író Bródy Illésnek, féltestvérének írt levelet 1939-ben: „Zoltán új nőbe szeretett belé. Karády Katalinnak hívják. Rögtön fel is fedezte, és szerepet harcolt ki számára a Pesti Színháznál. (Somerset Maugham és Zoe Atkins Az asszony és az ördög című színdarabját 1939. február 4-én mutatták be Karády főszereplésével a Révay utcai Pesti Színházban) Nagyon szép, közismert meleg tyúk. Lehet, hogy sikere lesz, ha megtanul játszani.”.

A fenti idézet sokatmondó. Egyrészt igazolja, hogy már 29 éves korában arról pletykáltak, hogy leszbikus, és azonnal megállapították, hogy a színpad nem az övé, amit Karády maga is elismert. Azt viszont már a levél írója is megérezte, hogy óriási sikerre ítéltetett, csak éppen egy másik terepen: a hangosfilmben.

Nyolc évvel korábban még a Meseautó habkönnyű vígjátéka hódított a mozikban. 1939-ben viszont megváltozott a világ. Kitört a második világháború és bár Magyarország 1941-ig nem lépett be a háborúba, a kor szelleme kísértett. Senkit sem érdekeltek már a kislányos fruskák. A nézők hús-vér nőt akartak látni a filmvásznon. Nem kellettek az erkölcsös, szép lányok, inkább a „végzet asszonyára” vágytak, akinek a lábai elé hullottak az áldozatai. Tehát a világháborús korszaknak pont egy ilyen magas, széles vállú, csinos, de furcsán „darabos járású” nőre volt szüksége, aki szexuális kisugárzásával megbabonázza a férfiakat. Egyesek ódákat zengtek róla. Még verset is írtak a Karády-élményről:

„Talán a kései korokba elsodorja
Egy vándorkedvű szél szépséged fűszerét
Mint amikor a föld alatt görög szoborra
Talált egy büszke kor, mely szépséget cserélt,
Talán a kései korokba elsodorja.

De azt az életet, a remegést, a lázat,
Melyet sötét mozik mélyén éreztem én,
Azt nem találja meg ezentúl semmi század,
Nem őrzi szó, se könyv, se kép, se költemény,
Az ifjú életet, a remegést, a lázat.”


Vas István: Elégia a moziról, Király Jenő: Karády mítosza és mágiája

A Karády nevet első rajongója, Egyed Zoltán adta neki, aki a mai amerikai menedzsereket meghazudtolva futtatta a pályája kezdetén. Ő mutatta be Csathó Kálmán rendezőnek és feleségének, Cs. Aczél Ilonának, hogy éneklési technikát és színészetet tanuljon, bár korábban Tarnay Ernőtől és Bárdos Artúrtól vett órákat.

A kor legnépszerűbb ezoterikus írója, Szepes Mária így emlékezett rá:

Jól ismertem személyesen, és két filmjének is én írtam a forgatókönyvét. Talán még azt is megkockáztatnám, hogy barátnők voltunk. Vele az volt a baj, hogy nem maradt ideje megtanulni a mesterséget. Ahogy felbukkant, azzal a külsővel és búgó hanggal, rögtön bedobták a mély vízbe, főszerepeket kapott, és nagy sikere lett – ki merte volna azok után megkövetelni, hogy most aztán tessék elmenni egy színiiskolába, és pár évig szorgalmasan tanulni a színészmesterséget, ejnye-bejnye, hát persze, hogy nem szóltak, ő pedig alapvető dolgokat sohasem tanult meg. Amivel csak azt akarom mondani, hogy sokkal jobb színész is lehetett volna, mint amilyen volt. Jött, játszott, győzött. A Halálos tavasz akkora siker volt, hogy utána már nem volt megállás.

Ha játszani nem is tanult meg és ezt talán soha senki sem vitatta, énekelni úgy tudott, mint kevesen:

Karády ma élő alighanem legfiatalabb rajongója, a 26 éves Lips Adrián egy katonai filmstúdióban dolgozott, amikor meghallotta ezt a hangot. A grafikusi iskolát végző fiatal férfit azonnal megihlette. Azt mondja, Karády Katalin hangja stimulálja a jobb agyféltekéjét, amelyből színes, szenvedélyes, érdekes portrék születnek, természetesen magáról Karády Katalinról, aki a művész szerint minden egyes dalában más arcát mutatja. Neki pedig, saját bevallása szerint, az a célja, hogy ezt a Janus-arcúságot vászonra vigye. A „szerelem” akkora, hogy kiállításokat rendez a 105 éves díva tiszteletére.

Karády Katalin másképp, Lips Adrián alkotása

Karády Katalin másképp, Lips Adrián alkotása

„Elemi erejű művész. Elsősorban a hangját imádom, amelyben van valami mélyről feltörő szenvedés, tragikum, amit megélt. Egyetértek azokkal, akik azt mondják, azért élhette túl saját misztikumát, mert ez minden magyarban benne van. Sírva vigad a magyar. Én is ilyen vagyok. Szenvedve elmúlatni és kiadni magunkból a dolgokat, testhezálló és megkönnyebbül tőle az ember” – magyarázza a fiatal festő. „Amikor a Valahol Oroszországban című dalt hallgatom, úgy érzem, hogy valamit visszakapok belőle. Karádynál ott van Karády, de ott vannak mögötte a dalszerzők és szövegírók is. Őket is ki kell emelnünk. Ezek a dalszövegek időtlenek.”

Karády Katalin tehát márkává vált. Ha nem is tudatosan, de ösztönösen egy korszak szimbólumává, a két világháború közötti világ ikonjává vált titkaival, szenvedéseivel és fájdalmaival együtt. A név mögött viszont egy igazi ember bújt meg, aki hirtelen emelkedett a mélyszegénységből az elképesztő magasságba. Oda, ahol mindenki a tenyerén hordozta.

„Nagyon szerettem őt, mert tehetségnek és szépségnek született. Igaz, neki aztán mindegy volt, hogy férfiak vagy nők karjaiba került-e. Mert nő, férfi, mindegy volt neki… mindenkivel lefeküdt. De mindenkihez jó volt. Végtelenül jószívű nő volt. A háború végén már három lakása volt Budapesten, de ő egyikben sem lakott, hanem a szeretőjénél, annál a tábornoknál… A három lakásban meg csupa menekültet bújtatott. Mindegy volt neki, hogy katonatiszt vagy paraszt vagy bárki. Karády csodálatos ember volt. Ilyen több nem volt és nem is lesz” – emlékezett rá Szepes Mária.

Vajon lehet-e hírszerző az, akit mindenki észrevesz, ha megjelenik valahol, mert annyira feltűnő jelenség? A titkosszolgálatok múltjával foglalkozó Ungváry Krisztián történész szerint kétféle kémnő létezik. Az egyik átlagos, szinte teljesen láthatatlan, ez az a típus, aki be tud olvadni a környezetébe, a másik pedig nagyon szép. 

„Más funkciója van egy olyan nőnek, aki reprezentatív külsejű és vonzó jelenség. Kiváló kémkedési lehetőségeket ad neki az, hogy férfiakat csábíthat el, és különböző információkat szerezhet meg tőlük, például úgy, hogy kifecsegnek neki adatokat. Erre nagyon sok példát ismerünk. Ez abszolút bevett, minden hírszerzésnél használják ezt az eszközt. Kezdve azzal, hogy kompromittáló helyzetekbe hoznak valakit egy nővel, folytatva azzal, hogy bizalmi viszonyt építenek ki a nőn keresztül a férfihez. Ez a világ második legősibb mestersége, ami bizonyos pontokon találkozik az elsővel.”

A nemi életéről szóló pletykák egy része éppen arról szól, hogy férfifaló volt, igazi prostituált. Ahogy arról az életrajzában maga is ír, 16 éves korában csak azért ment hozzá egy idősebb férfihez, hogy az kitartsa, amiért szexuális szolgáltatásokat kellett neki nyújtania. Egy másik dokumentum is ezt állítja, bár pletykákra alapozva.

Amikor 1951-ben menekülni kényszerült, nem engedték be az Egyesült Államokba, ezért tizenöt évig - amíg Robert Kennedy el nem intézte neki, hogy le tudjon telepedni New Yorkban - Brazíliában kellett maradnia. Egy öt évvel ezelőtt előkerült, 1963-ban keltezett FBI-jelentés szerint a tizenöt éves brazil időszaknak is ez volt az egyik oka.

"A vádak szerint Karády együttműködött a kommunistákkal, emellett prostituált és leszbikus. Elismerte, hogy a háború idején a magyar náci titkosszolgálat vezetőjének menyasszonya volt, utána pedig a hírek szerint a kommunista magyar hírszerzés vezetőjének közeli barátja lett"- írta a Blikk a jelentésre hivatkozva.

A kémnő mítoszaAbban, hogy Karády Katalint kémnek képzelte a kor magyarságának egy része, több tényező játszhatott szerepet. Egyrészt a már említett alkata, legalábbis a felépített imázsa. Ehhez hozzájárult az 1943-ban forgatott Machita című film, amelyben egy Mata Harihoz hasonló kémnőt alakít.

Másrészt a háború alatti jótékonykodása, az, hogy életeket mentett, és ezzel szembeszállt a hatalommal. Bacsó Péter róla szóló filmjében is látható, hogy a szövegíróját, Zsütit is ő mentette ki a munkaszolgálatból, miközben, ahogy arról már Szepes Mária megemlékezett, bújtatott is üldözött zsidókat. De elsősorban Ujszászy István vezérőrnagyhoz, a magyar hírszerzés és elhárítás akkori kiugráspárti vezéréhez fűződő viszonya miatt alakulhatott ki Karády, a kémnő legendája.

„Ma már tudjuk, mondhatjuk, hogy a szerelme, a nagy szerelem Ujszászy volt és nem Egyed Zoltán” - ezt már Kelecsényi László filmtörténész mondta. „Amikor 1944. március 19-én jöttek a németek, egy hosszú Gestapo-listát hoztak magukkal arról, kit kell letartóztatni. És ha a német alaposságot vesszük, Ujszászy ennek az elején szerepelhetett. Azt mondhatták, akkor már tartóztassuk le a szeretőjét is, hátha tudhat valamit, biztos, ami biztos alapon. Ezekből állhatott össze a legenda, hogy kém volt, és hogy rádió-jeladó működött a zongorájában”

Azt Ungváry Krisztián sem vitatja, hogy Karády Katalin szerelmes volt Ujszászyba. „Ebben az esetben semmiféle irányított dologról nem beszélhetünk azzal kapcsolatban, hogy ezt a két személyt valaki direkt összehozta, azért, hogy együtt legyenek, kémkedjenek. Szerették egymást, nem akarták egymást kihasználni. Ez a legenda már itt megbukik.”

Egy kém esetében nem csak a személyiségének kell erre a tevékenységre alkalmasnak lennie, hanem olyan közegben is kell mozognia, ahol kémkedhet.

A Horthy-korszak kémjei„A Horthy-korszakban a hírszerzés és kémelhárítás katonai ág volt, a kémkedés polgári részével kevesebben foglalkoztak” - mondja a történész, aki azt is hozzáteszi, hogy a kommunista párt elleni kémelhárító munkát is a katonaság végezte, mert a kommunistákhoz köthető pártot egy idegen állam, a Szovjetunió ügynökségének tartották. A politikai rendőrség kicsi szervezet volt, kevés ember megfigyelésével foglalkozott. Az pedig fel sem merült, hogy a hatalmi körön belül lévőkről adatokat gyűjtögessen.

„Ez teljesen elképzelhetetlen lett volna. Nem is merte volna senki sem ezt megtenni, ugyanis a Horthy-korszak ellenségképe sokkal jobban le volt határolva, nem volt totális. Egyetlen probléma létezett. Nevezetesen az, hogy a Horthy-rendszer balra zárt volt, jobbra nyitott és ebből adódóan a fajvédő szélsőjobboldali különítmények, illetve maga a regnáló hatalom közötti határ az meglehetősen cseppfolyósnak volt tekinthető. Egyébként erre elég sok példa van a későbbiekben is, ideológiai, politikai szempontból és ezért a csendőrség ugyan nyomozott a fajvédők után, miközben közöttük is voltak nyilasok” - mondta Ungváry Krisztián.

A hatalom legmagasabb csúcsain tehát nem voltak olyan emberek, akik ellen a hatalom titkos nyomozásokat végeztetett volna. Egyes esetekben ugyan megtörtént, hogy valakit kompromittálással távolítsanak el, amire Imrédy Béla miniszterelnök a legjobb példa. Őt annak az iratnak a prezentálásával buktatták meg, amelyen az állt, hogy az egyik dédapja zsidó származású volt.

„E mögött volt titkosszolgálati munka, hogy ezt a papírost beszerezzék. Bár vitatott, hogy ez mennyire hiteles. De ez sem azért keletkezett, mert őt kezdettől fogva figyelte a titkosrendőrség, hanem azért, mert egy idő után olyan súlyos politikai terhet jelentett Horthy Miklós számára, hogy úgy gondolta, valamit tenni kell ellene. És ebben nem csak Horthy, mások is benne voltak.”

Karády Katalin egyik legismertebb portréja, fotó: Inkey Tibor

Karády Katalin egyik legismertebb portréja, fotó: Inkey Tibor

Ebben a közegben csak Ujszászy környezetében élő külföldiek között mozoghatott olyan információk közelében Karády Katalin, amelyek egy kémszervezet számára fontosak lehettek volna. Ugyanakkor a történész szerint kizárt, hogy lényeges információkhoz tudott volna hozzájutni.

„Karády maximum Ujszászytól kaphatott információt, de ő maga nem adhatott neki. Nincs információnk arról, hogy mit csinált, de az, hogy hetven évvel a háború után sem derült ki semmi konkrétum erről, miközben a titkok tulajdonsága az, hogy egy idő után felfejthetővé válnak, tény. Különösen akkor, hogyha egy kiterjedt és aktív hírszerző tevékenységről van szó, ami, mint egy rákos áttét, nagyon sok helyen nyomot hagy. Ma már kutathatók az ezzel kapcsolatos iratok. Az Amerikai Egyesült Államoktól egészen Oroszországig. Semmiről nincs tudomásom, ami előkerült volna és bizonyítaná, hogy Karády Katalin komolyabb kémtevékenységet folytatott volna.”

Azt is hozzátette, hogy Karády túlságosan exponált jelenség volt, akiről mindenki tudta, hogy angolszász orientáltságú. „Egy Wehrmacht-tiszt kevésbé fog előtte fecsegni, vagy ha ezt meg is teszi, azt a német elhárítás meglehetősen gyorsan lekapcsolja, beméri. Arra Karády alkalmatlan, hogy a másik oldalra, a nácikra rá lehessen akasztani.”

Kelecsényi László filmtörténész pedig úgy látja, hogy a kémkedésre lelkileg is alkalmatlan lett volna:

Karády egy nem túl tudatos, nem túl iskolázott asszony volt. Arra, hogy konspiráljon, szerintem nem volt alkalmas lelkileg. Emberileg, erkölcsileg talán igen, hiszen tudjuk, hogy mennyit jótékonykodott, embereket bújtatott. De ha tényszerűen nézzük, akkor azt kell mondanunk, hogy nem lehetett kém.

Bár azt nem tartja kizártnak, hogy egyszer-egyszer elvihetett egy levelet a retiküljében - hiszen egy ekkora sztárt, mint Karády, sosem ellenőriztek.

Azt viszont senki sem vitatja, hogy mindössze egy hónappal a német megszállás után, 1944. április 18-án, Karády Katalint és Ujszászy tábornokot, akik ekkor már eljegyezték egymást, letartóztatták a szövetségeseknek való kémkedés vádjával. A történész szerint ez koholt vád volt. Azt mondja, azért fogta el a Gestapo, mert nyilvánvaló volt, hogy antifasiszta.

A háború után Ujszászyt a szovjetek fogták el és Moszkvába vitték hadifogságba. Haraszti György 2007-ben megjelent Vallomások a holtak házából című könyvében az áll, hogy 1948-ban Rákosi Mátyásék hazahozatták, hogy segítsen felépíteni a magyar kommunista titkosszolgálatokat, aztán a tábornoknak nyoma veszett. Azt egyelőre nem tudni, hol és milyen körülmények között halt meg, bár a szovjetek sosem riadtak vissza attól, ha valakit ki kellett végezni. Karády vőlegénye halálának hírére idegösszeomlást kapott és kilenc hónapig ágyban feküdt.

Ma már tudjuk, a filmcsillag disszidálása (1951) után az amerikaiak egyszerűen nem hitték el, hogy Rákosi szögesdrótján át lehetett jutni. Azt hitték, Karády Katalint „átdobták a határon”, hogy a szovjeteknek kémkedjen az Egyesült Államokban. Igaz, hogy kifosztották a villáit, de dokumentumok igazolják, hogy maradt annyi pénze, hogy bárkit lefizessen a kiszökés reményében.

A magyar filmcsillag civilben

A magyar filmcsillag civilben

Mit mondott a kémkedésről Karády Katalin?Maga Karády egész életében tagadta, hogy kémkedett volna. Egyik kései interjújában így fogalmazott, amikor arról kérdezték, mi az igazság arról, hogy kémnő volt:

- Az az igazság, hogy engem letartóztattak. Elvittek. Bebörtönöztek, először a Zrínyi utcában, majd a Pestvidékiben, és naponta vittek vallatni föl a Svábhegyre, kihallgatásra: kikkel vagyok összeköttetésben? Miért veszem pártfogásba az üldözötteket, a más vallásúakat? Mondhatok-e valami mást, valami többet, nagyobbat, mint azt, hogy az emberségemért tartóztattak le?

- Tudomásom szerint önnel egy időben tartóztatták le Ujszászy ezredest és Kádár Gyula ezredest. Egy német dokumentum tanúsága szerint a vád a német birodalom elárulása volt.

- Én pedig azt mondom: az ellenem támasztott vád valójában nem lehetett más, mint hogy tisztességes, becsületes ember voltam és az is maradtam, ugyanúgy, mint a többi neves ember, akiket velem együtt elvittek, hogy csak Jávor Pált és Titkos Ilonát említsem a hosszú sorból azok közül, akik még csak nem is más vallásúak, hanem katolikus emberek voltak. Keresztények, velem együtt. Hogy nagyon sok embert mentettem meg abban az időben, az nem számít ellenállásnak? A vád valójában az volt ellenem, hogy szemben álltam azzal a korszakkal. (…)

- (…) sokan vannak, akik amolyan magyar Mata Harinak képzelik el még ma is. Legyenek szegényebbek egy illúzióval?

- Legyenek gazdagabbak az igazsággal: amikor a Gestapo letartóztatott, épp akkor mutatták be a mozikban a Machita című új filmemet, amelyben kémnőt alakítottam. A legendák talán ebből indultak ki. De miért volna több az, ha történetesen kémnő lettem volna, mint az, hogy megmaradtam annak, ami voltam?

(Mezei András 1980-ban rögzített interjúja Karády Katalin: Hogyan lettem színésznő című könyvének 1989-es kiadásában jelent meg) 

Az, hogy egyetlen dokumentum sem került elő, amely igazolná, hogy kém volt, a személyisége, a környezete és figyelemfelkeltő, üldözötteket bújtató cselekedete egyértelművé teszi, hogy az, hogy Karády Katalin kémnő lett volna, csak egy legenda.

Top 0