• Külföld
Faktor

Világszerte baj van a kávéval, jelentős drágulás jöhet

A termelők hihetetlenül alacsony bevétele, a klímaváltozás, az elszaporodó kártevők és a tőzsdei spekuláció miatt kiszámíthatatlanul alakul a kávé ára. Arra viszont lehet számítani, hogy új országokat hódít meg, akkor pedig drágulással kell számolnunk.

A termelők hihetetlenül alacsony bevétele, a klímaváltozás, az elszaporodó kártevők és a tőzsdei spekuláció miatt kiszámíthatatlanul alakul a kávé ára. Ha Kínában, ahol ma még ismeretlen a reggeli kávézás, rákapnak a frissítő feketére, annak mi is megérezzük majd a következményeit.

Nap mint nap emberek milliói isznak reggelente kávét, de nem is gondolnak arra, hogy került a italuk az asztalaikra. Londonban, Manhattanban vagy Tokióban 3-4 dollár (800-1100 forint) egy csésze kávé ára, amiből a kávébabot előállító farmerek összesen öt centet látnak (13 forint) - kezdi háttéranyagát a Financial Times (FT).

Milliók isszák.

Milliók isszák.

EZT IS AJÁNLJUK:

    Egy font zöldkávé ára 1,30 dollár a jelenlegi piaci árakon. Ebből 50 csésze kávét lehet főzni, ami azt jelenti, hogy háromdolláros árral számolva az ellátási lánc végén 150 dollár bevétel keletkezik. Összevetve ezt a kávébabtermelőknek jutó nevetséges jövedelemmel adódik a következtetés, hogy valakik nagyon sokat nyernek a kávéüzleten – írja a Napi.hu.

    Tarthatatlan a helyzetAz iparág helyzetéről jó képet adott már a kávétermelők nyári világfóruma is. A legfontosabb gond, amiben a nyugat-afrikai kávétermelők és a vietnami exportőrök is egyetértenek az, hogy a jelenlegi nevetséges termelői árakon nem lehet tovább folytatni a kávébabtermesztést.

    Vincent Ssempijja Uganda mezőgazdasági minisztere mások nevében is beszélt, amikor azt mondta: „A kávécserjéink öregek, a földjeink kimerültek. Harcolunk a klímaváltozás hatásai ellen, a farmereink egyre idősebbek, mivel a fiatalok nem akarnak az ágazatban dolgozni. A technológiai fejlesztésre nincs elég pénz.”

    Egyre kevesebb pénz jut a termelőknekA világpiaci kávéárak reálértéken kétharmadukkal csökkentek az 1980-as évek eleje óta. Ezzel egyidejűleg a kávéfarmerek reáljövedelme a felére esett. Előtte jobb volt helyzet, köszönhetően az 1960 és 1989 között működő árkartellnek, amelyben a legnagyobb termelő és fogyasztó országok vettek részt. Akkor sem kaszáltak a kávébabtermesztők, de elboldogultak valahogy: a végfelhasználói ár 27 százalékát kapták meg.

    Az 1980-as években aztán betört a piacra Vietnam, majd véget ért a hidegháború, ami a kvótarendszer végéhez vezetett. A termelőkhöz 1990 és 2009-között már csak a végső ár átlag 17 százaléka jutott el.

    A termelők alig kapnak pénzt.

    A termelők alig kapnak pénzt.

    Van megoldásNem csoda, hogy a nagy termelők - Brazília, Vietnam és Kolumbia - vissza akarja hozni a termelési kvótákat, és ha csatlakozik hozzájuk Indonézia és Honduras, akkor könnyen elérhetik ezt a céljukat. A konferencián elhangzott az is, hogy ha minden csésze kávé után csak plusz öt dollárcentet fizetnének a fogyasztók és ezt megkapnák a termelők, az sokat számítana.

    További lehetőségnek látják az ágazat résztvevői, hogy megadóztassák a kávéval kapcsolatos tőzsdei kereskedést. Ha a határidős kávékontraktusokkal kapcsolatos spekulációkat folytató londoni és New York-i vállalkozásokat rábírnák, hogy csak egy kicsit forgassanak vissza a hasznukból a farmereknek, az is jelentős bevételt hozna az utóbbiaknak.

    Kevés lesz a kávéEközben elindulhat egy olyan folyamat, amelynek végén szakadék alakulhat ki a kínálat és a kereslet között. Számos kávébabtermesztő Kolumbiában és Etiópiában kénytelen egyre magasabbra telepíteni az ültetvényeit, mert a klímaváltozás hatására egyre gyakoribb a szárazság az alacsonyabb részeken. Brazíliában az alacsonyabb fekvésű részeken a rovarkártevők szaporodtak el szintén a globális felmelegedés helyi hatása miatt.

    A másik oldalon a fogyasztás növekedése áll. A világ lakóinak háromnegyede ugyanis még nem fedezte fel a kávénak köszönhető élvezetet. Európában és Észak-Amerikában egy főre átlag napi egy csésze kávé elfogyasztása jut. Japánban fejenként átlag háromnaponta fogy el egy csésze és Kínában, ahol a tea az úr, az átlagemberek alig isznak kávét. Ezért van tér a piac bővülése előtt, ami növelheti a farmerek jövedelmét és persze drágíthatja a kávét.

    Kommentek:

    Top 16