• Autó
Autószektor

Kőkorszak, vaskorszak... műanyag korszak?

Az autóipar az egyik leggyorsabban fejlődő iparág, így a technológiai fejlődés szinte kivétel nélkül az elsők között érinti a járműveket. Így van ez az anyagválasztással is, hiszen nem csak az "elektronika" fejlődik rohamléptekben, hanem az anyagtudomány is.

Mi a műanyag?

A műanyagok nevüket onnan kapták, hogy a természetben nem fellelhető anyagok, tehát mesterségesen kell őket előállítani. A „mű” névvel fémjelzett anyagok általában hosszú szénláncú, kőolajból készített, úgynevezett polimerek. Talán nem is gondolnánk, de már az 1800-as években foglalkoztak műanyagokkal, ugyanis 1838-ban Victor Regnault laborjában előállították a PVC-t, ami napjainkban is gyakran alkalmazott alapanyag. Az 1900-as évek második felében már több műanyagot is fejlesztettek, ekkor robbant be az iparba és a köztudatba a ma már óvatosabban dicsért anyag.

Forrás: Autószektor

Forrás: Autószektor

EZT IS AJÁNLJUK:

    A Trabant megelőzte korát?

    Az autóépítési trendeket elnézve úgy tűnik, hogy a Trabant megelőzte korát, hiszen 600 ccm-es motorja beleillik a downsizing-elgondolásba, karosszériája pedig kiváló példája a fém hordozó vázra épített polimer külső héjszerkezetnek. Az első egybecsengés után azonban rá kell jönnünk, hogy a mai 600-as motorok és polimer vázszerkezetek köszönőviszonyban sincsenek a Trabanttal.

    Forrás: Autószektor

    Forrás: Autószektor

    Mi minden lehet műanyag?

    A gyártó cégeknél a fejlesztői irányokat nem csak a mérnökök, hanem a pénzügyi dolgozók is befolyásolják, így a műanyagok egyre több helyen váltják le a drágább fémeket. Ha csak a motortérre gondolunk, akkor a modern technika - összehasonlítva egy 30 évvel korábbi modellel – egyértelműen a műanyagok alkalmazásának elterjedéséről szól: a szelepfedél már nem lemez, hanem műanyag, a szívósor már nem alumínium öntvény, hanem műanyag, a vízcsövek műanyagok, nemrég a Pierburg jelent meg a piacon egy teljesen műanyag fojtószeleppel.

    Forrás: Autószektor

    Forrás: Autószektor

    Nem csak a nagy hőmérsékletre, hanem a nagy terhelésre is tudnak gyártani műanyagot, például rugókat tudnak készíteni a futóművekbe. A nagy teherbíráshoz erősítő szálakat alkalmaznak, ami lehet üvegszál és szénszál (ismert nevén „karbon”) is.

    Sajnos nem minden esetben olcsóbb a műanyagok használata, mint a fémeké, például az előbb látott rugó esetében, de megemlíthetjük a szálerősített műanyag karosszériákat, melyeket eddig szinte kizárólag az autósportban használtak. A különböző polimerek alkalmazásának gyártástechnológiai hátránya, hogy nehezen illeszthető a gyártási ütemidőbe, mivel azon műanyag alkatrészek legyártása, melyek nem fröccsönthetők, tovább tart, mint a fémek alakításának ütemideje. Jelenleg csak kis szériás modellekben találhatók ilyen szálerősített műanyag elemek, mint például a BMW i3-nál.

    Forrás: Autószektor

    Forrás: Autószektor

    Járulékos előnyök

    A műanyagoknak nem csak az áruk lehet kisebb, mint a fém alkatrészeknek, hanem a tömegük is, ami a jármű károsanyag-kibocsátását és tüzelőanyag-fogyasztását is csökkenti. Az elektromos hajtású járműveknél a tömeg fordítottan arányos a hatótávval, így az ott nyert kilogrammokkal növelhető az elektromobilitás elterjedését hátráltató hatótávolság.

    Hogy hasznosítjuk újra?

    A hőre lágyuló polimerek előnye, hogy viszonylag egyszerű az újrahasznosításuk. A hőre szilárduló anyagok újbóli felhasználása a mai napig nem megoldott, így kedvező hőtűrésük az újrahasznosítás szempontjából nem előnyös. A gyártókat arra kényszeríti a szabályozás, hogy a jármű teljes életciklusát megtervezzék, ebbe beletartozik az újrahasznosítás is. Ennek megfelelően a lehető legkevesebb típusú műanyagok használják fel, hogy az újrahasznosítást megkönnyítsék.

    Jövőkép

    A műanyag korszak elején járunk, még sok alkatrészt érhet utol a műanyagosítás, főleg, ha sikerül a gyártási időt és költséget lecsökkenteni a szálerősítésű polimereknél.

    További cikkekért látogasson el az Autószektor oldalára

    Kommentek:

    Top 16