• Külföld
Faktor

Végre kiderül Loch Ness titka: tudósok tesznek pontot az ügy végére

A vízben található apró DNS-maradványok alapján fognak következtetni a tóban megforduló állatokra.

Egy nemzetközi kutatócsapat azt tervezi, hogy a tóból gyűjtött genetikai minták segítségével méri fel a víz állatállományát. A szakértők az elemzéssel akár arra is választ kaphatnak, hogy milyen faj is áll a Loch Ness-i szörny észlelései mögött.

A Loch Ness-i szörny legendája mintegy 1500 éves: a lény először Szent Kolumba 565-ből származó legendájában tűnt fel. Az évszázadok során rengeteg szemtanú számolt be az állítólagos szörnyről, valódi bizonyíték azonban még nem került elő.

A tó vizét alaposan elemezni fogják.

A tó vizét alaposan elemezni fogják.

EZT IS AJÁNLJUK:

    A kutatók napjainkra több elméletet is kidolgoztak a jelenség megmagyarázására. A legelterjedtebb hipotézisek szerint az észlelések hátterében nagyobb halfajok, vagy olyan fenyőtörzsek állnak, amelyeken a kifolyt gyanta különös formákat alakít ki.

    Az elmúlt évtizedekben számos „szörnyvadászat” indult a tóban, a közeljövőben pedig újabb kutatócsoport próbálkozik meg a víz átfésülésével. A Neil Gemmell, az Otagói Egyetem munkatársa által vezetett nemzetközi csapat 2018 júniusában fogja megvizsgálni a Loch Ness vizét – írja az Otagói Egyetem oldala.

    A szakértők környezeti DNS-mintavételt használnak majd, azaz a vízben található apró DNS-maradványok alapján fognak következtetni a tóban megforduló állatokra. A csapat más skóciai tavakban is el akarja végezni a vizsgálatot, hogy kiderüljön, miben tér el a Loch Ness a többi helyi tótól – már, ha van különbség. Mikor egy élőlény a környezetében halad, apró DNS-töredékeket hagy hátra. Ezeket a nyomokat a kutatók képesek begyűjteni és elemezni, majd a rendelkezésre álló adatbázisból következtetni tudnak az érintett állat fajára.

    Gemmell szerint óriási meglepetés lenne, ha kihaltnak hitt őslény nyomára bukkannának. A kutató sokkal valószínűbbnek tartja, hogy a szörny legendájának hátterében nagyobb halak, például harcsák vagy tokhalak állnak.

    A projekt azonban nem is annyira a szörnyvadászatról, hanem az Egyesült Királyság legnagyobb édesvizének átfogó felméréséről szól. A vizsgálattal a szakértők számos értékes információt gyűjthetnek a tóban előforduló organizmusokról. A kutatók arra számítanak, hogy több új fajt, főként baktériumokat fognak felfedezni. A szakértők emellett a Loch Ness-ben újonnan megjelent invazív fajok, például a gorbusalazac elterjedését is felmérhetik.

    Kommentek:

    Top 16