• Belföld
Vági Barbara
Vági Barbara

Influenzaveszély: idén már többen meghaltak

Sokkal nagyobb az esélye annak, hogy az ember influenzában – pontosabban a szövődményeiben - meghal, minthogy bármi baja legyen a védőoltástól - ezt mondta a Faktornak Jelinek Benjámin háziorvos. Nemsokára kezdődik az influenza szezon, ami az év eleji tapasztalatok alapján most télen is nagyon veszélyes lehet. Ezért a szakértő szerint már most érdemes beadni az oltásokat.

„Hétfőn megyünk be az oltásokért, úgyhogy keddtől lehet jönni az időseknek, betegeknek, 60 év felettieknek az ingyenes influenza elleni injekciókért!” – ez volt a legfontosabb, amit Jelinek Benjámin háziorvos el akart mondani, amikor felhívtam: mivel és hogyan erősíthetjük a szervezetünket ilyenkor, tél előtt. Mert – szerinte – lehet szedni vitaminokat, mindenféle étrend-kiegészítőket, de az influenza ellen csak és kizárólag oltással lehet védekezni. Ismeri az oltásellenesek véleményét, és persze nem ért vele egyet.

„Csak a száraz adatokat mondom, mert azok magukban is elég riasztóak” – folytatta Jelinek Benjámin.

EZT IS AJÁNLJUK:
    Idén eddig 7,2%-kal többen haltak meg, mint 2014-ben. A legnagyobb különbség februárban volt. Akkor kiugróan magas volt a halálozások száma. Ez pedig egyértelműen az influenza miatt volt.

    Ezen kívül a táppénzesek száma is nőtt: már most kétszer annyian mentek betegszabadságra, mint tavaly egész évben – és ez is a nagyon erős influenza-járvány következménye, ugyanis a nagy ugrás itt is februárban volt.

    A 35 év alattiak vannak veszélybenA KSH is azt feltételezi, hogy az influenza-járvány miatt haltak meg az idén – eddig – jóval többen. 2014-ben összesen 193 ezer influenzás ment orvoshoz – legalábbis influenza-szerű tünetekkel ennyien keresték fel a háziorvosukat. 2015-ben pedig már majdnem háromszor ennyi volt a beteg: 535 ezer. A  betegség miatti halálesetek száma pedig tízszer annyi volt a szokásosnál. Hat hétig tombolt az idei – nagyon erős - influenza-járvány, amely leginkább a 35 évnél fiatalabbakat érintette.

    Az év első negyedévében (amikor a KSH szerint az influenza miatt emelkedett a halálozások száma), országos átlagban 16%-kal többen haltak meg, mint az előző évben. De a területi adatok eltérőek. Komárom-Esztergom megyében csaknem 30%-kos volt a növekedés, és Baranya-, Pest- és Jász-Nagykun-Szolnok megyében is meghaladta a 20%-ot. Vas megyében 5% alatt volt a halálozás növekedése, Nógrádban viszont nem nőtt.

    Hat hónapig véd az oltásÖsszesen 1 millió 300 ezer oltóanyagot szállítanak ki a háziorvosokhoz az idén. Míg az elmúlt években egészségi állapotuktól függetlenül a 65 év felettiek, az előző szezontól már a 60 évnél idősebbek kaphattak ingyenes influenza elleni védőoltást.  Ezen kívül – életkortól függetlenül – a krónikus betegek, a terhesek, továbbá az egészségügyi dolgozók, az ápolást, gondozást nyújtó intézmények dolgozói kaphatják meg ingyenesen a védőoltást.  Az oltóanyag összetétele megváltozott a tavalyihoz képest. Az előző szezonban használt oltóanyaghoz képest más A(H3N3) és B vírustörzs került az oltóanyagba. A járványügyi szakemberek azt remélik, hogy az idén hatásosabb lesz az influenza elleni védőoltás, mint a tavalyi volt. A szakemberek azt mondták, hogy még az idén oltassák be magukat az emberek – amíg a vírus nem kezd terjedni. A védettség kialakulásához 1-2 hét kell és legalább 6 hónapig tart – vagyis nem kell attól félni, hogy jövő év elejére, mire megérkezik a járvány, már nem hat.

    Miért télen terjednek a nátha- és influenza vírusok?A legtöbb náthás, influenzaszerű vagy influenzás tünet ősszel és télen jelentkezik – több mint 200 fajta vírus okozhatja.  Ezért fordulhat elő az, hogy akár néhány hét alatt újra és újra beteg lehet az ember, ugyanis hiába gyógyult meg egy „megfázásból”, az csak arra a vírusra vonatkozott. Vagyis: a szervezete az ellen a kórokozó ellen termelte az ellenanyagot – és persze, le is győzte a vírust. Aztán néhány hét múlva jöhet egy másik vírus, amely ellen ugyanúgy ki kell alakítania a szervezetnek a védekezési képességét – ami teljesen másmilyen, mint a korábbi volt.

    Több oka is lehet annak, hogy ezek a vírusok a hidegben terjednek – de egy valószínű: nem a hideg miatt. Egyes kutatások szerint ugyanis a hideg levegő éppen hogy stimulálja az immunrendszert, hogy jobban ellen tudjon állni a fertőzéseknek.

    A szakemberek szerint egyrészt sokat vannak az emberek fűtött, zárt helyen. A fűtött levegő pedig kiszárítja a nyálkahártyát, ami emiatt érzékenyebbé, fogékonyabbá válik a fertőzésre. A nyálkahártya egyébként a szervezet „első védelmi vonala”. Ráadásul többet vagyunk csoportokban is zárt helyen – iskolákban, munkahelyen, bálokban, moziban, és más rendezvényeken -, és ez is növeli a fertőzés kockázatát.

    Ez lehet az egyik ok. Más kutatások szerint azért ilyenkor, télen fertőznek a vírusok, mert ilyenkor kevés a napsütés, és csökken a szervezetben a D-vitamin szintje. Eszerint a D-vitamin pótlásával megelőzhetjük az ilyen betegségeket.

    A Semmelweis Egyetem egyébként készített egy felmérést, amely szerint a magyarok nem nagyon pótolják a  D-vitamin szükségletüket. Ez valahogy kimaradt az elmúlt évtizedek oktatásából. A C-vitamint szedik, télen akár 1000 milligrammot is, de a D-vitamin pótlásának fontosságáról csak az utóbbi időben kezdtek el beszélni még a szakemberek is. Szóval: a kutatás eredménye az lett, hogy a magyarok 90%-ának nagyon alacsony a D-vitamin szintje.

    Nátha vagy influennza?Ha már megkapjuk a fertőzést, a lappangási idő 1-3 nap. Ezután kezdenek jelentkezni a tünetek. És itt lehet a leginkább megkülönböztetni, hogy most akkor náthásak vagyunk-e, vagy influenzásak. A sima náthánál ugyanis fáj az ember torka, köhög, tüsszög, folyik az orra, de láz ritkán alakul ki, legfeljebb hőemelkedés. Az influenzánál hirtelen nagyon magas láz jelentkezik, hidegrázással, fáradtság, gyengeség, végtagfájdalmak jellemzőek még az influenza tüneteire. Az is általános, hogy influenzánál inkább csak a lázas állapot után, a harmadik, negyedik napon jelentkezik a köhögés, orrfolyás, vagy torokfájás, és ezek többnyire már úgynevezett felülfertőződések is lehetnek. Vagyis más vírusok vagy baktériumok, amelyek megtámadták az egyébként is legyengült szervezetet.

    Kivédhető-e a fertőzés?

    forrás: Europress - Getty Images/Robert Giroux

    forrás: Europress - Getty Images/Robert Giroux

    „Az influenza elleni oltással segíthetünk a legtöbbet magunkon” – ezt mondta Jelinek Benjámin háziorvos. Szerinte szedhetjük a vitaminokat is – de inkább a változatos, egészséges étkezésre figyeljünk –, azonban ezek nem feltétlenül védenek meg attól, hogy elkapjuk a vírusokat. Lehet, hogy könnyebben legyőzi a szervezetünk a fertőzést, de simán elkaphatjuk. Ha beadatjuk az oltást, akkor egészen kicsi az esély arra, hogy elkapjuk az influenzát, de a védőoltás a fertőzés szövődményeitől is megvéd – amely a legtöbb halálozást is okozza azok között, akik az influenza-fertőzés miatt halnak meg. Az influenzafertőzés szövődményei súlyosak lehetnek: tüdő-, agyvelő- vagy szívizomgyulladás is kialakulhat.

    És ha már elkaptuk…Akkor igyunk sok folyadékot – vizet, teát, frissen facsart zöldség- és gyümölcslevet. Mindenképpen maradjunk otthon, bármelyik vírust is kaptuk el, ugyanis – egyfelől – hamarabb meggyógyulunk, másfelől pedig nem fertőzünk meg másokat.

    Lehet szedni C-vitamint, D-vitamint, talán hamarabb legyőzi a szervezet a fertőzést. Antibiotikumot viszont – ha vírusos fertőzésünk van – hiába is szedünk, semmit nem használ, ellenben a saját szervezetünknek árthatunk azzal, ha feleslegesen antibiotikumot szedünk. Másodlagos, bakteriális felülfertőződésre viszont hatékony az antibiotikum, például tüdőgyulladásra vagy arcüreggyulladásra.

    Ha szed az ember vitaminokat, vagy bármilyen más gyógyszert, akkor is nagyjából 7 nap alatt múlnak el a legerősebb tünetek, és akkor is ennyi nagyjából a gyógyulási idő, ha nem szed semmit sem az ember. Az viszont valószínű, hogy a tüneteket enyhíthetik a különböző vitaminok.

    Top 16