• Autó
Autószektor

Időskori vezetés: tévhitek és tények

Mivel a jóléti társadalmakban egyre többen élnek egyre tovább, mind több az utakon az idős vezető. De vajon nő-e ettől a balesetveszély? Egyáltalán: rizikós-e idős korban vezetni? És milyen hatásai vannak annak, hogy egyre több a korosodó vezető? Erről is kérdeztük professzor dr. Nemes György traumatológust, a Közlekedéstudományi Egyesület Közlekedésegészségügyi Szakosztályának elnökét.

Míg néhány évtizede még kirívónak számított az, ha valaki hetven-nyolcvan éves korában is autót vezet, ma már Nyugat-Európában, de lassan-lassan itthon is teljesen hétköznapinak számít ez. Általános jelenség ugyanis az, hogy egyre több az idős autós az utakon. Ennek okaival, kockázataival és következményeivel is foglalkozott prezentációjában professzor dr. Nemes György traumatológus, a Közlekedéstudományi Egyesület Közlekedésegészségügyi Szakosztályának elnöke, a szervezet nemrégiben tartott konferenciáján.

dr. Nemes György Forrás: Autószektor

dr. Nemes György Forrás: Autószektor

Nemes György – aki éveken át volt szervezője, irányítója a magyar Forma-1-es futamok orvosi stábjának – előadásában azzal kezdte, hogy bár nincs egészen pontosan meghatározva, a szakirodalomban általában a 65 év felettiek autósok számítanak időskori vezetőnek. Márpedig a jóléti társadalmakban egyre többen élnek egyre tovább, mind magasabb a 65 évesnél idősebbek száma. S mivel ennek a generációnak az életében már a kezdetektől jelen volt az autó, nyilvánvaló, hogy közülük sokan vezetnek idősebb korukban is. Ebben egyébként – hívta fel a figyelmet egy laikusok számára talán kevésbé szembeszökő momentumra a professzor – más is szerepet játszik: egyre jobban fejlődik a medicina, s míg harminc éve például az ízületi kopás gyakorlatilag mozgásképtelenné tette a hetven felettiek jó részét, ma ők, például a csípő-protézisnek hála, sportolhatnak, vezethetnek. Mindezek miatt abszolút értelemben véve és részarányukat tekintve is egyre több a 65 év felettiek száma a forgalomban.

EZT IS AJÁNLJUK:

    S bár a legtöbben alighanem rávágnák, hogy az idős vezetők nagyobb kockázatot jelentenek az utakon Nemes György szerint ennél sokkal árnyaltabb a kép. A statisztikai adatokat elemezve arra mutatott rá: a balesetek 40 százalékát 25 évnél fiatalabbak okozzák. Azonos hosszúságú távú autóúton pedig az idős vezetők halálos balesetének valószínűsége nagyobb ugyan, mint a 45 éveseknél, de kisebb a 20 éveseknél. Az okokról szólva a szakember egyebek mellett azt említette: lehet, hogy az idősebb sofőrök reakcióideje már nem a legrövidebb, de nagy általánosságban igaz, hogy lassabban, megfontoltabban vezetnek, nagyobb figyelmet szentelnek a gépkocsi megfelelő műszaki állapotának, nem vezetnek ittasan, általában éjszaka se nagyon, bekötik a biztonsági övet, nem indulnak el rossz időben.

    Az idősebb sofőrök reakcióideje hosszabb, de általában  lassabban, megfontoltabban vezetnek
Forrás: Autószektor

    Az idősebb sofőrök reakcióideje hosszabb, de általában lassabban, megfontoltabban vezetnek Forrás: Autószektor

    Az előadásában majd lapunknak nyilatkozva a szakértő egy másik érdekes aspektusra is rávilágított: a gyógyító munkának is igazodnia kell a vezetők – azaz némileg dramatizálva: a potenciális baleseti sérültek – kor-összetételének változásához. Mindenekelőtt az említette: egy kórházi ápolásra szoruló fiatal, erős sérült esetében egy bordatörés alapvetően nem okoz különösebb komplikációt. Ha viszont idős sérültről van szó, akkor a bordatörés már okozhat tüdőgyulladást, amely ebben a korosztályban már nagy veszélyeket rejt. Márpedig a bordasérülés egyáltalán nem ritka az időskori vezetőknél – mondta Nemes György. Kifejtette, hogy vannak tipikus, a korosztályra jellemző balesettípusok.

    Tipikus időskori baleset, az oldal-ütközés szimulációja
Forrás: Autószektor

    Tipikus időskori baleset, az oldal-ütközés szimulációja Forrás: Autószektor

    A kutatásokra, statisztikákra hivatkozva a professzor elmondta, hogy vannak az idős vezetőkre jellemző közúti baleseti szituációk: ilyen például a balra nagy ívben kanyarodás, a kihajtás udvarról, alacsonyabb rendű utakról. Ezekben többek között a periférikus látás romlása is szerepet játszik. Ilyenkor általában oldalról ütköznek autójuknak: ez a fajta ütközés - amit T-bone balesetnek nevez a szaksajtó - a súlyos sérüléseket okozhat, mert a bennülőt direkt nagy ütés éri az ajtótól, B-oszloptól már 30 km/h-s sebességnél is. „Oldalütközésnél a mellkas sérülései súlyosak, halálosak” – vont mérleget a traumatológus. Nemes György itt említette meg, ennek az is oka, hogy miközben az idős sofőrök leggyakrabban oldalütközésben sérülnek meg, autóinkban az oldalvédelem a leggyengébb a járművek szerkezeti adottságai és lehetőségei miatt frontális ütközések esetében.

    További cikkekért látogasson el az Autószektor oldalára

    Kommentek:

    Top 16