• Külföld

Ha elnök lesz, történelmet ír - de kicsoda valójában Hillary Clinton?

Hillary Clinton előtt kettős történelemírási lehetőség áll: az Amerikai Egyesült Államoknak még soha nem volt női elnökjelöltje, ennél fogva elnöke sem. Az előbbi egyre biztosabban bekövetkezik nyáron, hiszen a demokraták aspiránsa június 7-én megszerezte az elnökjelöltséghez szükséges számú delegáltat - utóbbi pedig novemberben válhat valósággá. De kicsoda valójában az az asszony, aki az első nő lehet az egyik világhatalom élén?

Hillary Rodham (Fotó: Europress / Tim Boyle - Getty Images)

Hillary Rodham (Fotó: Europress / Tim Boyle - Getty Images)

Az eminens republikánusHillary Rodham 1947. október 26-án született Chicagóban, egy középosztálybeli, metodista család első gyerekeként. Angol-walesi származású édesapja egy kicsi, de sikeres textilüzletet vezetett, míg édesanyja, akinek felmenői közt angolok, skótok, francia kanadaiak és walesiek is megtalálhatóak, háztartásbeli volt – ő vigyázott Hillary-re és két öccsére.

Hillary a kezdetektől fogva szorgalmas diák, kitűnő tanuló volt, és nagyon hamar rálépett arra az útra, amelyen ma is jár: nőként több területen is úttörővé vált, és a szociális témákkal mindig is kiemelten foglalkozott. Amiben azonban elütött mostani önmagától, az a politikai meggyőződése volt: republikánus család gyerekeként aktívan részt vett több ifjúsági republikánus csoport működésében, valamint 1964-ben támogatta Barry Goldwater republikánus jelölt kampányát.

Harmadik éve járt már az elitegyetemi Wellesley College-ba, mikor a vietnami háború és az amerikai polgárjogi mozgalom hatására kiábrándult a republikánus eszmékből. Innentől kezdve aktív, diákköri politikai szerepét demokrata színekben folytatta, és ő volt az első hallgató, akit diáktársai megválasztottak, hogy a diplomaosztón az ő nevükben mondjon beszédet.

Bill és Hilary (Fotó: Europress / AFP)

Bill és Hilary (Fotó: Europress / AFP)

Először nemet mondott a lánykérésreRodham ezt követően a Yale-en folytatta tanulmányait – ez pedig magánéleti változást is hozott az életében. Itt ismerkedett meg 1971-ben Bill Clintonnal, aki szintén az egyetemen tanult jogot. A pár egy év múlva már közösen segítette a demokrata George McGovern sikertelen elnöki kampányát. Bár Bill már 1973-ban megkérte Hillary kezét, a nő először nemet mondott, mert nem volt biztos benne, hogy tényleg hozzá akarná-e kötni az életét. A pár végül 1975-ben házasodott össze.

Bár Hillary az egyetemet is kitűnő eredményekkel végezte el, és remek ajánlatokat kapott, mégsem ment Washingtonba vagy New Yorkba, hanem Massachusetts-ben kezdett el dolgozni egy gyermekvédelmi alapítvány jogi munkatársaként. Ezt követte egy mississippi ügyvédi iroda és a Nixon-botrányt vizsgáló bizottság, majd 1976-ban Jimmy Carter elnöki kampányában vett részt. 1980-ban pedig megszületett Clintonék kislánya, Chelsea. Bill Clinton 12 éven keresztül (1979-1981, 1983-1992) volt Arkansas állam kormányzója – eközben „Arkansas First Lady-je” tovább tevékenykedett a szívéhez közelálló témakörökben: az oktatás, az egészségügy és a családvédelem előmozdításáért küzdött.

A Clinton-család (Fotó: Europress / Luke Frazza - AFP)

A Clinton-család (Fotó: Europress / Luke Frazza - AFP)

Amerika élénBill Clinton 1992-ben indult az elnökválasztáson – a kampány során Hillary végig mellette állt, és támogatta a választásokat megnyerő férjét. Ennek is köszönhetően a Clinton-kormányban olyan szerepet kapott, amellyel könnyen azonosulni tudott: a Nemzeti Egészségügyi Reform Munkabizottság vezetője lett. Az egészségügyi reformtervezetüket viszont sosem fogadták el. Hillary azonban nem adta fel, és tovább küzdött az emberi jogokért – az ENSZ-ben például már 1995-ben is női egyenjogúságért küzdött.

Clinton második elnöki ciklusát beárnyékolta a Monica Lewinski-botrány: az elnök szexuális kapcsolatba keveredett a fehér házi gyakornokkal. Hillary a nyilvánosság felé higgadtságot mutatott, és többségében nem kommentálta az ügyet.

Clinton szenátor (Fotó: Europress / Mike Theiler - Getty Images)

Clinton szenátor (Fotó: Europress / Mike Theiler - Getty Images)

Szenátor, majd külügyminiszterBár a Lewinski-ügy miatt eljárást indítottak Clinton ellen, elnöki ciklusát végül kiszolgálhatta. Hillary azonban nem szakított a politikával a First Ladység után, és újból „első” lett: 2001-ben New York szenátorává választották – ezt a pozíciót korábban sosem töltötte be nő. Hillary azonban annyira sikeres volt, hogy négy év múlva könnyedén újra megszerezte a posztot. „Softpolitikai” céljaihoz ez idő alatt társult a vidékfejlesztés is: tárgyalások során több nagyobb technológiai vállalatot is rávett, hogy a szegényebb vidéki régiókban kisebb üzleteket nyissanak, és képzéseket indítsanak.

2008-ban Hillary komoly célt tűzött ki maga elé, amelynek a végén újból történelmet írhatott volna: indult az elnökválasztáson. A történelemírás megtörtént, de nem Hillary részéről: az Amerikai Egyesült Államok nem az első női, hanem első színesbőrű elnökét választotta meg novemberben, Barack Obama személyében. Hillary jól kezdte az elnökjelöltségért folyó versenyt, de végül visszalépett esélyesebb vetélytársa javára.

Riválisokból kollégák: az elnök és külügyminisztere (Fotó: Europress / Scott Olson - Getty Images)

Riválisokból kollégák: az elnök és külügyminisztere (Fotó: Europress / Scott Olson - Getty Images)

Obama azonban nem felejtette el őt, és kinevezte kormánya külügyminiszterének. Külügyminiszteri tevékenységeiről ugyanazt lehet elmondani, mint akkori elnöki küzdelméről: erősen kezdett (sikerült például Iránt tárgyalóasztalhoz ültetnie, és tűzszünetet vívott ki Izraelben), de végül kudarcokat ért el – olyannyira, hogy az ország egyik legnépszerűtlenebb külügyminiszterévé vált. Clinton nem is volt könnyű helyzetben, hiszen hivatali ideje alatt söpört végig Észak-Afrikán és a Közel-Keleten a kormányokat megrengető forradalom, az Arab Tavasz, amelyre az Egyesült Államoknak nem sikerült helyes választ adnia. A Bengáziban található amerikai nagykövetség elleni, 2012. szeptember 11-i támadás (melyben a líbiai szélsőségesek meggyilkolták Christopher Stevens nagykövetet és még két amerikait) kritikaözönt és vizsgálatot váltott ki. A második Obama-ciklusban Clintont már John Kerry váltotta.

Clintont a Bengázi-ügy még sokáig üldözte, külügyminiszterként teljes felelősséget vállalt az ott elkövetett hibákért. Ezt követően az addig folyamatosan aktív Hillary kissé visszavonult a nyilvánosságtól – egészségügyi állapotával is problémái voltak, 2014-ben pedig nagymamává vált. A botrányok azonban továbbra is követték, mikor kiderült, hogy külügyminiszterként magán e-mailcímről bonyolított le számtalan szakmai ügyet.

2015. április 12-én jelentette be, hogy demokrata színekben indul a 2016-os elnökválasztásokon. A pártnak végig ő volt a legesélyesebb jelöltje, és bár Bernie Sanders még mindig nem lépett vissza a versenytől, Clinton keddi győzelmeivel megszerezte a jelöltséghez szükséges számú delegáltat. Közvélemény-kutatások alapján jelenleg őt tartják esélyesebbnek az elnöki posztra is – ezért nagy valószínűséggel novemberben Donald Trumppal kell megküzdenie.

Top 0